Gerontószatíra – Felix Herngren: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt

2014. június 11. – írta Ferenczi Szilárd

Ha egy regényről úgy hírlik, hogy megjelenésekor az év legviccesebb olvasmánya volt, mintegy harminc nyelvre lefordították és hatalmas siker amerre jár, azt mindenáron be kell szerezzük. Nekihasalunk hát, kuncogunk fölötte, nagyokat csettintünk, vég nélkül élvezzük a szókimondó és repetitív prózában lefektetett, apránként dagadó cselekményt, a fergetegesen megrajzolt karikatúrákat, a huszadik század nagy eseményeinél statisztáló főhős abszurd kalandjait, mígnem híre jön, hogy elkészült filmen és vetítik a városban. Epekedve váltunk rá jegyet, két órával később viszont csalódottan távozunk.

Őfelsége kifutófiúja voltam – Wes Anderson: The Grand Budapest Hotel / A Grand Budapest Hotel

2014. március 24. – írta Kovács Patrik

Wes Anderson nem hazudtolja meg önmagát: bár ezúttal a kalandfilm és a thriller műfajaival kacérkodik, jellegzetes stílusa még mindig a régi.

Rabszolgapassió – Steve McQueen: 12 Years A Slave / 12 év rabszolgaság

2014. január 2. – írta Soós Tamás

Steve McQueen rabszolgafilmje a Django elszabadul ékes ellentéte: a popkultúra segítségével végrehajtott bosszúszolgáltatás helyett a rabszolgasors horrorjára, szenvedésére fókuszálja tekintetét – az Éhség és A szégyentelen rendezőjétől ismert, kimért esztétikával.

Kardélre hányt magyar midcult – Bodzsár Márk: Isteni műszak

2013. október 28. – írta Gyenge Zsolt

Az Isteni műszakban minden megvan ahhoz, hogy kultuszfilm legyen. Hogy mégsem az, leginkább a túl óvatos rendezőnek köszönhető, akiről kiderül, hogy szándéka ellenére nem ő Guy Ritchie és Tarantino magyar keresztezése.

Schindler a csatornában – Agnieszka Holland: In Darkness / A város alatt

2012. november 29. – írta Buzogány Klára

A holokauszt hálás filmtéma: ezerarcú, sokoldalú, és megrázó, elemi erejű drámát hordoz önmagában is, hát még ha tehetséges forgatókönyvíró és rendező kezébe kerül. Lehet vele Oscart nyerni – Spielberg hetet nyert a Schindler listájával, Benigni hármat Az élet széppel –, de jelölést mindenképpen – Agnieszka Holland is bekerült az ötös versenybe A város alatt-tal.

Jason Bourne hamvainak Főnixe – Tony Gilroy: The Bourne Legacy / A Bourne-hagyaték

2012. augusztus 28. – írta Farkas István

A Bourne-hagyaték meglepően jó bevételt generált, mind az Óperencián túl, ahol a kurta agyú forgatókönyvíró az úr, mind pedig az öreg kontinensen. A Bourne-trilógia folytatása még a Gotham denevérként suhanó, sötét arcú de annál fényesebb lelkű lovagját is kenterbe verte nézettség és jövedelem szempontjából.

Zsákutcás kontinensvándorlás – Steve Martino, Mike Thurmeier: Ice Age: Continental Drift / Jégkorszak 4.: Vándorló kontinens

2012. július 11. – írta Farkas István

Az új Ice Age sajnos az evolúció csúcsa helyett annak zsákutcája lett. Minden felvillanó képsor arról tanúskodik, hogy a Jégkorszak 4.: Vándorló kontinens füstje sokkal nagyobbra sikeredett, mint a lángja.

Családi kör(utazás)? – Török Ferenc: Isztambul

2012. február 16. – írta Ritter György

A Moszkva téri érettségizők és a harmincas pénzügyesek Overnightja után Török Ferenc újabb korosztályt ugrott előre generációs panorámájában. Az Isztambul kerete és figurájának jellege jól illeszkedik az életműbe, de a megvalósítás és a feszültség kilóg belőle.

Egy halálraítélt megszökött – Jerzy Skolimowski: Essential Killing / Ölésre ítélve

2011. december 6. – írta Csiger Ádám

Jerzy Skolimowski a Velencei Filmfesztiválon a zsűri nagydíját elnyerő Ölésre ítélve című opusa túlélőthriller: mintha Werner Herzog a Szökevényt remake-elte volna a Mocskos zsaru helyett. Skolimowski és a legjobb színésznek járó díjjal kitüntetett Vincent Gallo alakította főhőse nem maradnak szégyenben, de munkájuk elbukik a filmek túlélésért folytatott harcában.

Egy amerikai a pácban – Anton Corbijn: The American / Az amerikai

2010. szeptember 21. – írta Jakab-Benke Nándor

Az amerikai marketingjével kapcsolatosan minden félrevezető lehet: a címtől a műfajon keresztül egészen a plakátig. Pedig az efféle alkotásoknak az a legnagyobb érdeme, hogy egyáltalán elkészülhetnek; és a filmes élmény mellett még egyet nyújthatnak: azt az örömöt, hogy mi bukkantunk rá a filmre.