Megszabadulni a fűzőtől – James Cameron: Titanic, 1997

2018. szeptember 22. – írta Pernecker Dávid

Jack csak látszólag a Titanic főszereplője. A hajó útja Rose személyiségfejlődésének útja, melynek során új emberré válik és kibújik a rázárt társadalmi ketrecből.

Dájhárd Johnson és a haverok – Rawson Marshall Thurber: Skyscraper / Felhőkarcoló

2018. július 13. – írta Soós Tamás

Bruce Willis felpumpálta az izmait, és leforgatta a Die Hard 6-ot, ami pont olyan röhejes lett, mint az előző két Die Hard. Ezt mégis zabálni fogja a közönség, mert Bruce Willist most Dwayne Johnsonnak hívják, és őt épp ezekért az eszetlen, önironikus CGI-blődlikért szeretik az emberek.

Hajótörés nem volt még ilyen érdektelen – Baltasar Kormákur: Adrift / Sodródás

2018. július 6. – írta Gyöngyösi Lilla

Mióta az izlandi Baltasar Kormákur átnyergelt a hollywoodi produkciókra, rajongói egyre azért drukkolnak, hogy végre az új körülmények között is bizonyítsa tehetségét. Az áttörést sajnos a Sodródás sem hozza el, éppen ellenkezőleg: a rendező pályájának egyik leggyengébb darabjával van dolgunk.

Állati nagy pusztítás – Brad Peyton: Rampage - Tombolás

2018. április 13. – írta Pernecker Dávid

Brad Peyton újabb katasztrófafilmje lehetne sokkal katasztrofálisabb is. A Rampage: Tombolás egy egyszerűségében nagyszerű videójáték-adaptációnak csúfolt kaiju-film, amit jó nézni, és könnyű megérteni.

Lengyel szinkronnal is fogyasztható – Dean Devlin: Geostorm / Űrvihar

2017. október 23. – írta Szabó R. Ádám

Emlékszel, milyen vagány volt, amikor Holnapután jött az ár, és elborította New Yorkot? Na és arra, amikor John Cusack egy limuzinnal menekül az öt évvel ezelőtti világvége elől? Ha szeretnéd megnézni mindezeket a filmjeleneteket megrágva, megemésztve és összeturmixolva egy kis Csillagok közöttel, Gravitációval, Függetlenség napjával, Armageddonnal, A maggal, nyakon öntve globális felmelegedéssel és egy halom sztereotípiával, mindezt megfűszerezve Leonidász királlyal és Hitler titkárnőjével több, mint másfél óra hosszúra nyújtva, most megteheted. Juhéj.

Tíz perc az élet – Roar Uthaug: Bølgen / The Wave

2016. július 19. – írta Papp Attila Zsolt

A Bølgent a TIFF-ről „marasztalták” a hazai mozikban a forgalmazók, és nagyon helyesen tették. Az európai filmgyártásban a katasztrófafilm nem számít túl gyakran kultivált zsánernek, Roar Uthaug filmje azonban semmiben sem marad el a hasonló tengerentúli filmek legjavától, sőt némi – de tényleg csak némi – skandináv ízt is sikerült belecsempészni.

Nagy dolgok esnek bele nagy dolgokba – Roland Emmerich: A függetlenség napja – Feltámadás / Independence Day: Resurgence

2016. június 29. – írta Pernecker Dávid

Végre. Imáink meghallgattattak. Elkészült A függetlenség napja folytatása. Sokáig el lehetne ironizálni A függetlenség napja – Feltámadás létének indokolatlanságán, de szerencsére van annyira tré a film, hogy másról is szó essen atavisztikus feleslegességén kívül.

Gyík a geeknek – Gareth Edwards: Godzilla

2014. május 16. – írta Veres Szilárd

Az új Godzilla egyszeri szórakozásnak príma, Godzilla-filmként is rendben van, de filmként azért vannak vele bajok.

Vulkános-szandálos csinnadratta – Paul W.S. Anderson: Pompeii / Pompeji

2014. február 24. – írta Sándor Anna

Havas Jon talpig mellkasban és bőrben – ugrott be a bemutató előtti napokban. A trailer alapján úgy nézett ki, a film a 300 és a Dante Poklának keveréke lesz, kiadósan leöntve a Gladiátorral. Ridley Scott annak idején új életet lehelt a sword and sandal műfajába, amiből 2014-ben Hollywood rögtön hármat is a közönségre ereszt. A felismerhetetlenné szabott Herkules és az agyonstilizált 300-folytatás közt Paul W. S. Anderson wannabe-látványorgiája érkezik. 

Katasztrófa/turizmus – Nicolás López: Aftershock / Utórengés

2013. június 20. – írta Kovács Bea

Az Utórengés műfaji megnevezése horror-thriller, de simán elmegy trash-nek is, már amennyiben az orbitális mennyiségű vér, erőszak, sztereotípia, dramaturgiai pontatlanság és a karakterek felszínessége stílusjegyként értelmezhető (bár van egy olyan gyanúm, hogy ebben az esetben ez nem szántszándék, inkább csak mellélövés).