Egy szökőár margójára – Juan Antonio Bayona: The Impossible / A lehetetlen

2013. január 9. – írta Kovács Bea

Hogyan újulhat meg és hordozhat többletjelentést egy természeti katasztrófát, illetve az ennek következtében létrejövő személyes vagy kollektív tragédiákat tárgyaló zsánerfilm? Szeretném szeretni A lehetetlent, mint számos más kritikus, de (számomra) lehetetlen: túl biztonságosan játszik, túl kényelmesen befészkelte magát a műfaj komfortzónájába, és úgy tűnik, az elsődleges impressziók mögött, a háttérben nincs egy kiforrott rendezői koncepció.

Újra a fedélzeten – Megnéztem a Titanicot 3D-ben

2012. április 24. – írta Oláh-Badi Levente

Emlékszem, hogy Sepsiszentgyörgyön az eredeti Titanic-premier után több mint egy évig  a Lux mozi szinte minden héten újra meg újra műsorára tűzte a film vetítését, és nem hiszem, hogy ez egyedi eset, jónéhány (fapados és nemcsak) mozi egész jól éldegélt annak idején a Titanicból. Végülis csöppet sem meglepő, hogy az avataros Cameron, aki a legmenőbb 3D-s mozinévnek számít, egykori sikerfilmjét újrafelpofozta, s csiribi-csiribá, 3D-ssé varázsolta. Nem mellékesen épp 100 éve süllyedt el a luxushajó. Elő a pénztárcákkal.

Namazu evolúciója – Bevezetés a Kaiju-eigába (szörnyfilmek) 1.

2012. március 19. – írta Ritter György

A japán kaiju (vagy Daikaiju) eiga nyersfordításban szörnyfilmeket jelent. Ennek nyitánya az 1954-es Gojira volt, ami később kapta a nyugatosított Godzilla nevet. Népszerűsége életre hívta a műfaj (első) 15 éves virágzását, amelyben a fenyegető szörnyek nemcsak az emberek barátaivá, hanem gondoskodó apává is váltak. 

Just another antivirus movie – Steven Soderbergh: Contagion / Fertőzés

2011. október 14. – írta Oláh-Badi Levente

Úgy tűnik, jó ideje Hollywood is karantén alatt van, ahonnan időközben a sok megfertőzött, bezombult alkotás között meglepnek néhány életszagú, emberi, egészséges nagyjátékfilmmel is. Az amerikai Steven Soderbergh (filmrendező, producer) például egy pozítív példának számított mindeddig, korábbi filmjei amolyan „megismerszik a kanász cifra (el)járásáról” alapon egyedibbeknek, karakteresebbeknek, szerzőibbeknek tűntek, lásd például a Che, az Oceans eleven-trilógia, a Solaris, a Traffic vagy az Erin Brockovich filmeket, de legelső alkotását, a Szex, hazugság, videót is.

Hulladik Típusú Találkozások – Matt Reeves: Cloverfield

2008. március 20. – írta Józsa Péter

Manhattan pusztulásánál ordasabb közhelyet nehezen lehetne találni a filmtörténetben. Az már a filmkészítők szerencséje, hogy az elsőrendű viktimológiai adottságokkal rendelkező sziget veszte szerte a világon széleskörű érdeklődésre tart számot. A Cloverfield azonban rácáfol az előre tudni vélt receptre.

Szórakoztató-ipar, nem földrajzlecke – Jon Amiel: The Core / A mag

2003. július 15. – írta Szász Réka

Újabb mesterprodukcióval egészült ki az Armageddon, Independence Day, Deep Impact sorozat. A mag mindháromnak az ötvözete, ezúttal pedig a Föld belsejét célozhatjuk meg, bár békésebb körülmények között talán kellemesebb lenne. A Föld gyors „elhalálozása” arra készteti az embereket, hogy mindenképp megoldást találjanak. Persze nem akármilyen megoldást, hanem olyat, amire esetleg még Oscar-díjat is kaphatnak.