Hemingway úgy gondolta, hogy „senki sem különálló sziget”, azonban Nuri Bilge Ceylan cannes-i nagydíjas Téli álom című filmjének emberi kapcsolatai láttán ennek ellenkezőjéről győződünk meg. Minden ember egy sziget tehát, gondolhatjuk a 196 perces játékidőnek közel a végén, ráadásul egy olyan sziget, ahol barlanglakásba tuszkoljuk a szeretteink iránti empátiát, a megértést és a feltétel nélküli elfogadást, majd hagyjuk, hogy ráhavazzon.
Szőcs Petra. Kolozsvári származású filmes. Kisjátékfilmje, a Ceauşescuék utolsó perceiről és a rendszervált(oz)ásról személyes hangnemben mesélő A kivégzés Kolozsváron játszódik, a 13. Filmtettfeszten is vetítettük. Ehhez képest a köztudatba egy vargabetűvel robbant be nemrég: azon kevés magyar filmek egyikeként, amelyek a talán legnagyobb presztízsű filmfesztiválon, Cannes-ban versenyeznek. Vörösszőnyeges élményeiről kérdeztük az alkotót.
A Grace – Monaco csillaga olyan kollektív, s meglehetősen kíméletlen hahotázás közepette vezette fel az idei Cannes-i Filmfesztivált, hogy az arra jegyet váltó balsorsú néző lelkiismeretétől gyötörve szinte kötelességének érzi, hogy egy kissé drukkoljon Olivier Dahan filmjének. Ugyanakkor a művet elnézve nyilvánvaló, hogy a cannes-i közönség nem hiába cincálta azt apró darabokra. Az a füttykoncert ugyanis, ami a filmet fogadta, feltehetően precízebben és következetesebben vezényeltetett le, mint maga a film.
Mundruczó Kornél mintegy másfél évtizede gyártja kompromisszumot nem ismerő filmjeit. Legtöbbször vér, erőszak, gyilkosság és brutalitás jellemzi azt a kemény világot, amelyet a néző elé tár, és a rendezők gyakran olyankor teszik ezt, lásd Pasolini Salóját vagy éppen Kim Ki-duk tavalyelőtti velencei Arany Oroszlán-nyertes filmjét, a Piétát, ha jelezni akarják: nagy a baj körülöttünk.
A Zongoralecke rendezője lesz a május 14-én kezdődő Cannes-i Fesztivál zsűrijének elnöke. Az új-zélandi rendezőnő maga is nyert kétszer nyert már Arany Pálmát.
Nagy Dénes neve hallatán mindenkinek a Lágy eső ugrik be. Igen, ő volt az, aki idén egyedüli magyar alkotóként részt vett kisjátékfilmjével a Cannes-i Fesztiválon, a Rendezők Kéthete szekcióban. Azóta már a Másik Magyarország1 című dokfilmjét is bemutatták Magyarországon, és egy újabb dokumentumfilmen dolgozik. A rendezővel újabb munkáiról és régebbi filmjeiről is beszélgettünk.
Ott hagytuk abba, hogy Buñuel családostól Amerikába repül szerencsét próbálni. Nos, nem volt az olyan egyszerű, mint a hollywoodi filmekben. Inkább a szerencse tette próbára Buñuelt.
Filmszalagok, múzsák, földgolyók, békák, bogarak márványtalapzaton vagy sötét félgömbön, bronzból vagy gipszből, arannyal vagy rézzel futtatva, festve vagy kerámiabevonattal... Lehetetlen vállalkozás a világ összes filmes díját felleltározni, hiszen jelenleg nem létezik olyan adatbázis, amely az összes filmfesztivált és filmdíjat tartalmazná (még az IMDb sem teljes). Mégis érdekes kaland kinyomozni az egyes díjak eredetét, és a legőszintébben rá lehet csodálkozni arra, hogy milyen szobrocskákkal jutalmazzák a világ egyik-másik csücskén a filmeseket.
A cannes-i az egyedüli filmfesztivál, amelyikről egész biztosan mindenki hallott. Sokan remélik, hogy majd egy nap eljutnak oda, autogramot kérnek kedvenc sztárjaiktól és pózolnak a vörös szőnyegen estélyi ruhában. Aztán vannak azok a szakmabeliek, akik a cannes-i filmpiacon szeretnének részt venni, vagy elsők között szeretnék látni az újdonságokat, hogy tudják, melyik rendezőket és alkotásokat érdemes beharangozni, mire a helyi mozikba kerülnek, esetleg mi az, amit jó volna hazájukban is bemutatni.
