Még a novemberi „rendes” bemutatóig egy-két kisebb technikai ráncot elsimíthatnak ugyan, de az idei kolozsvári TIFF-en már megmutatták a nagyközönségnek is az egyik legjobb román film második folytatását, egyszersmind keletkezéstörténetét.
Amíg a ’90-es és 2000-es évek többi nagypapakorú akcióhőse sorra égeti le magát (legutóbb épp Liam Neeson, de Stallone-ék is hamarosan érkeznek az újabb Feláldozhatókkal), addig Denzel Washington megmutatja, hogyan kell ezt jól csinálni: lassan, komótosan, brutális eleganciával vagy éppen elegáns brutalitással.
Érthető, hogy Soderbergh miért ragaszkodott személyesen az Magic Mike-trilógia utolsó darabjának vászonraviteléhez. Arra viszont nincs magyarázat, hogy 11 évvel korábbi önmagához képest miért nem villant elég fricskát, bátorságot, vagy tudomisén, tangába szuszakolt tökösséget.
A sokadszorra újraéledő Halloween franchise több évtized után ismét a történet végső lezárására vállalkozik. David Gordon Green trilógiája azonban az epikus befejezés ígéretén túl a félelem szociológiájáról alkot kíméletlen esettanulmányt.
Valószínűleg ez lehetett a mottója J.J. Abramséknak a mindent lezáró finálé elkészítésekor, a Skywalker kora ugyanis annyira gátlástalan nosztalgiacunami, hogy szinte már csak azt várja az ember, mikor tolja be Obi-Wan Kenobi a Cantina Songra egy babakocsiban Baby Yodát.
A Deadwood-film búcsúztató dicshimnusz, megindító istenhozzád: David Milch otrombán elkaszált klasszikus sorozata 12 év után végre egésszé tudott válni.
Nehéz elhinni, de tényleg vége – tizenegy évvel és néhány milliárd dollárnyi bevétellel azután, hogy Robert Downey Jr. vállára (és egész testére) vette Vasember-kosztümjét, eljött a búcsú, a szezonzáró, a ballagás, esetleg a régen várt befejezés. Kinek mi. Az mindenesetre biztos, hogy valami nagynak a végére értünk, és hogy két évtizednyi starkos félmosolygás alatt azért történt egy s más.
Azt még csak-csak meg lehet érteni (ha bocsátani nem is), hogy egy kettévágott könyvadaptáció első része csak egy gigantikus teaser a második félidőhöz, de ha a franchise fináléja sem jobb, azt már nehéz megmagyarázni.
Még ha nem is hagyományos sequelről, pusztán egy trilógia soron következő részéről van szó, alapszabály, hogy nem árt emelni a tétet. Ezt Peter Jackson is tudta, ám A hobbit: Az öt sereg csatája minden igyekezete ellenére a trilógia leglaposabb epizódja, meglehetősen lagymatag konklúziója a moziszériának.
