A három testőr – Beszélgetés Török Ferenc filmrendezővel

2005. január 15. – írta Horeczky Krisztina

Török Ferenc első nagyjátékfilmje, a sikert hozó Moszkva tér után Magyarország kultikus tájegységein, az Alföldön, majd Balatonon folytatta országjáró turnéját. A hajdani, nem túl ambiciózus antihős Petyához képest a Szezon három karcagi pincérét szétveti a tetterő, így maguk mögött hagyják a cukorgyárat. Guli Laci (Nagy Zsolt), Virág Gyula (Nagy Ervin) és Nyéki Peti (Kokics Péter) azonban már nem merik Párizs felé vetni vigyázó szemeiket – noha Virágot egyenesen Mundruczó Kornél rendezi a pornóvizsgán. Török Ferenccel a (bízzunk benne) három évenként nagyjátékfilmet rendező direktor lelki állapotáról, a remény fogalmáról, és egy biztonságos katapultról is beszélgettünk.

Kertész, Korda, Kolozsvár (és persze Janovics) – Interjú Balogh Gyöngyi filmtörténésszel, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársával

2005. január 15. – írta Zágoni Balázs

„Először az 1945 előtti magyar hangosfilmekkel kezdtem el foglalkozni. Innen vezetett az út a némafilmekhez, mert a filmfelújítás során azok a filmek élveznek előnyt, melyek nagyobb veszélyben vannak. Minél régebbi film, annál nagyobb kincs, és annál veszélyeztetettebb, mert megsemmisülhet.”

Legalább Európát… – Beszélgetés Fischer István operatőrrel, rendezővel

2005. január 15. – írta Zágoni Balázs

Fischer István Legalább Európát… című filmje az első erdélyi magyar játékfilm, amely a diktatúra évei alatt készült. Itthon nem is került bemutatásra több mint harminc évig. Első vetítésére az Alter-Native Rövidfilmfesztiválon, Marosvásárhelyen került sor. A film elkészítése után Németországba menekült rendezővel a film előzményeiről, a forgatásról, a hajdani bukaresti magyar szerkesztőségről, cenzúráról, az oberhauseni fesztiválról, egyszóval egy izgalmas és mozgalmas filmes élet állomásairól beszélgettünk.

A misztérium: létezésünk legérdekesebb összetevője – Beszélgetés Krzysztof Zanussi filmrendezővel

2005. január 15. – írta György Andrea

A lengyel Krzysztof Zanussit az Andrzej Wajda utáni nemzedék legismertebb képviselőjeként tartják számon. Metafizikai érzékenységű filmjeiről, valamint kultúrdiplomáciai tevékenységéről híres. Rendezői, produceri, stúdióvezetői munkája mellett ugyanis jó néhány közéleti tisztséget betölt, többek között a sziléziai egyetemen kommunikáció- és kultúraelméletet, kulturális szponzorációt tanít, továbbá a pápa mellett működő kulturális munkabizottság tagja. Október 8-9. között Magyarországon járt. A zsűri elnöke volt a Faludi Ferenc Akadémia Áldozat tematikával meghirdetett amatőrfilm-szemléjén, és előadott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megrendezett filmes konferencián.

Kötetlenül – Beszélgetés Bertóti Attila animációsfilm-készítővel

2004. november 15. – írta Buzogány Klára

Hajsza. Egy szerencsétlen bögrét egyre több, különféle italokat tartalmazó edény vesz üldözőbe. Kétségbeesett menekülés után végül sarokba szorítják és teletöltik. Papír, madzag, olló. Papír és Madzag összefognak az életükre törő Olló ellen, és győznek! Karton. Szürke kartonfigura köröz egy szürke kartondobozban, nem történik semmi – vagy mégis? A három rajzfilm készítője Bertóti Attila, aki csak tizenhat éves volt, amikor első munkája bekerült egy filmfesztivál versenyprogramjába.

A HD-korszak kezdete – Beszélgetés Gulyás Buda operatőrrel, HD-szakértővel

2004. november 15. – írta Zágoni Balázs

Ki gondolta volna, hogy olyan filmek, mint a Dealer, A szex és Lucia, vagy épp a Csillagok háborúja új sorozatának első epizódja nem filmszalagra forogtak? Jelen pillanatig már több mint 200 nagyjátékfilm készült a világon HD (High Definition) technikával. Mi is a HD, és milyen új, mondhatni forradalmi helyzetet teremtett a filmgyártásban? Gulyás Buda film és HD-operatőrrel egy forgatási ebédszünetben beszélgettünk a MAFILM egyik stúdiójában.

Az elfoglalt válogató-edző – Interjú Mihai Chirilov filmkritikussal, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál művészeti igazgatójával

2004. november 15. – írta Virginás Andrea

„Mivel elsődlegesen filmkritikus vagyok, igen egyszerűek a válogatási szempontjaim: egyensúlyra kell lelnem az én elkerülhetetlen kritikusi szubjektivitásom és a szelekcióhoz szükséges objektivitás között. Olyan filmeket kell egybeterelnem, amelyekért bármikor tűzbe tenném a kezem, ám egyszersmind alá kell bújnom a lehetséges nézőközönség bőrének, és olyan filmekkel kell őt meglepnem, amelyeket biztosan szeretni fog.”

...hogy a rendező álmából film lehessen – Interjú Kallós Bea gyártásvezetővel

2004. október 15. – írta Zágoni Balázs

Hogy dönti el valaki azt, hogy gyártásvezető szeretne lenni? Merthogy általában az emberek rendezni akarnak, színész­kedni, operatőrködni, esetleg producerkedni. A gyártás­vezetésben azonban látszólag semmi „extra” nincs. Hogy történt ez a te esetedben?

Egy fesztivál kívülről-belülről

2004. október 15. – írta Virginás Andrea

A mintegy 350 000 lakosú, egyetemi városként elkönyvelt Kolozsvár több művészeti fesztivál születését és lassú elmúlását nézhette végig az elmúlt tizenöt év során. 2002 késő tavaszán egy újabb esemény zavarta meg a nyári vakációra készülődők mindennapjait: a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválnak elkeresztelt seregszemle.

Egy fesztivál és egy ember, aki annak programjáért felelős – Beszélgetés Shane Danielsennel, az Edinburgh-i Nemzetközi Filmfesztivál művészeti igazgatójával

2004. október 15. – írta Váró Kata Anna

Már évek óta rendszeres látogatója vagyok az Edinburgh-i Nemzetközi Filmfesztiválnak, amely nem csak a gyönyörű helyszínével, de változatos programjával és barátságos hangulatával is évről évre elvarázsol, és ami nélkül már el sem tudnám képzelni az augusztust. 2001-ben a fesztivál addigi művészeti igazgatója, Lizzie Francke átadta a stafétabotot az ausztrál származású Shane Danielsennek, aki sok tekintetben hozott változást a fesztivál számára.