E-világok – Cyberterek, cyberfilmek

2001. június 15. – írta Hungler Tímea

Az első virtuális valóságot a kutatók az 1930-as években pilóták számára dolgozták ki repülőgép-szimulátor formájában, majd 1986-ban kikísérletezték a tévékészülékkel és fülhallgatókkal ellátott sisakot és a hozzá való kesztyűt, 1991-ben pedig a számítógépes játékok piacára is betört a virtualitás.

Virtualitás 2001 – Filmes virtuális valóságok

2001. június 15. – írta Győri Zsolt

Kubrick, Cronenberg, Natali, Wachowsky testvérek, Trier: a virtualitás-szakkör rendezőinek filmjei a világ és az ember újrateremthetőségének vágyát fogalmazzák meg, illetve ennek a lehetőségét kínálják. A virtuális valóság nem teremtés eredménye: eleve adott. A megfejtése, birtoklása iránti vágy meghatározza egész létünket.

Az irodalom visszavág – A sci-fi története 4/3. (1959–1977)

2001. május 15. – írta Varró Attila

A tudományos fantasztikum keserédes pubertásévei után felnőttkorba lépett: a felhalmozott anyag rendszerezésre, elmélyítésre kerül, a műfaji korlátok megszilárdulnak. A rangos irodalmi művek pedig egészen a 70-es évek közepéig kísérik a műfaj útját.

Irány az Id – A sci-fi története 4/2. (1939–1969)

2001. április 16. – írta Varró Attila

1939-től Európa egy minden képzeletet felülmúló fantasztikus történet színhelye lett, öt keserves esztendőre. Anti-utópiába illő diktátorok küldik egymás ellen szuperfegyverekkel ellátott csapataikat, gigászi küzdelem zajlik az óceánok fenekén és London felett, miközben titkos katonai laboratóriumok mélyén megszületik a század második felét döntő módon meghatározó két találmány: a számítógép és az atombomba.

Metropolis árnyékában – A sci-fi története 4/1. (1895–1935)

2001. március 15. – írta Varró Attila

Egyetlen filmműfajt sem olyan bonyolult pontosan körülhatárolni, mint a science-fictiont: minden enciklopédia, filmtörténeti összefoglaló, lexikon más-más megközelítésből próbál fogást találni a monstrumon, amely gyakorlatilag egyidősnek nevezhető magával a filmmel.

Klón-krónika – Roger Spottiswoode: The 6th Day / A hatodik napon

2001. január 15. – írta Hungler Tímea

Ha végigtekintünk Arnold Schwarzenegger életművén, elsőként az egykori Halálosztó domesztikálódása szembetűnő: az út melynek során a Vasember filmről filmre egyre szelídebbé, üldözőből üldözötté, a házi tűzhelyek védelmezőjévé vált. Legújabb filmjében, a Hatodik napon-ban, a True Lies-ból vagy a Total Recall-ból már megismert karaktert hozza, a gondos apuka figuráját, aki ha a helyzet úgy alakul, a családi béke megőrzése érdekében akár az ellennel is szembeszáll.

A piros kapszula – Andy Wachowski, Larry Wachowski: The Matrix / Mátrix

2000. december 15. – írta Mikes Bence

Ismerős érzés: úgy ébredni egy álomból, hogy minden, ami valószerűnek tűnt, egy csapásra szertefoszlik. Ami egy másodperce még csodálatos, vagy éppen halált hozó valóság volt, most csak nevetséges ködkép, következmények nélküli múlt idő.

Orcátlan aggyal – Paul Verhoeven: Hollow Man / Árnyék nélkül

2000. december 15. – írta Kacsó Edith

Amikor moziba készülök, varázsra várok. Arra számítok, hogy néhány órára megfeledkezem mindenről és átadom magam annak a csodálatos, egyedi érzésnek, amit a moziban futó film hangulata ébreszt. Persze, ez nem mindig jön össze, hisz “mindenki másképp csinálja”...

Hasmars – Brian De Palma: Mission to Mars / A Mars mentőakció

2000. augusztus 15. – írta Varró Attila

A klasszikus asztronauta-film már születése óta a science-fiction műfaj mostohagyermekének számít: a formatervezésre érdemtelen alufólia-szkafandereikben ólomléptekkel tébláboló, kisképernyős arcú űrhajósok, akik számára egy alsónemű-csere is komoly logisztikai feladatot jelent nem sok eséllyel szállhatnak harcba a lézermeghajtású Skywalkerek és Flash Gordonok kozmikus héroszaival a mozinézők kegyeiért.

„Az angyalok lehetnek buták, mert tökéletesek" – Beszélgetés Enyedi Ildikó filmrendezővel

2000. július 15. – írta Zágoni Balázs, Margitházi Beja

A feleségem története, Szelíd interface, Simon mágus – Enyedi Ildikó filmrendezővel tervekről, készülő és elkészült filmekről, elhanyagolt szerzőkről, a science fiction-ben szunnyadó lehetőségekről, a történetszövés játékairól, a termékeny félreértésekről és, néhány mondat erejéig, demiurgoszokról és angyalokról beszélgettünk.