Francia pályán (I.) – Jon Sherman: I'm with Lucy / Lucy a csajom

2003. december 15. – írta Kolumbán Kinga

A Lucy a csajom újabb variáció a Bridget Jones-szal divatba jött szingli-történetekre. Adott egy fiatal, (általában) fehér, diplomás, fényes karrier előtt álló (és neurotikus, allergiás, gátlásos, impulzív) hölgy, aki hirtelen szembesül az Egzisztenciális Problémával: férjhez kellene menni.

Kate és fél pont nézhetőségből (100-as skálán) – James Mangold: Kate & Leopold / Kate és Leopold

2003. december 15. – írta Bán Attila

Az alkalomhoz illően kezdjük közhellyel: korunkból kiveszett a romantika, az igaz szerelembe vetett hit, a legszentebb érzelem lángolása és az amerikai rendszámú fehér lóval vágtázó jóképű herceg mítosza. Ez azonban így nem igaz, hisz bedőltünk a filmagrármérnökök összeesküvésének, és ezt paradox módon e film mutatja: ha nem lenne igény rá, nem lehetne az ilyen alkotásokat eladni. Ha nem lenne ez antiromantikus kor, nem lenne igény ezekre a filmekre, mert mindig az irreális fogja meg a fizető néptömegeket. Tehát igényt kell kelteni.

Le a szerelmesfilmmel! – Peyton Reed: Down with Love / Pokolba a szerelemmel

2003. december 15. – írta Bán Attila

A Kate és Leopold kapcsán írott összeesküvés-elméletemet vegytiszta formában illusztrálja a Pokolba a szerelemmel című alkotás.

Ásítások II.: Piteológia – Jesse Dylan: American Wedding / Amerikai pite 3 - Az esküvő

2003. november 15. – írta Bán Attila

Mi ketten, kedves olvasóm, akik művészfilmeket nézünk, és a modern-posztmodern paradigmaváltásról beszélgetünk a kedvesünkkel lefekvés előtt, nos, még nekünk is be kell látnunk, hogy bizonyos kultúrkörben az Amerikai pite kultuszfilmnek számít. Jó, ezen kör egyes tagjai nevetnek azon is, ha sárgára vált a szemafor, de ezt most mellőzzük, és a világért se általánosítsunk.

Áramlás és kommunikáció – Pedro Almodóvar: Hable con ella / Beszélj hozzá

2003. november 15. – írta Kőrösi Márta

„Körben áll egy kislányka, lássuk, ki lesz a párja?” – a spanyol mester újabb díjnyertes alkotása táncról, mozgásról, szerelemről és a ki nem mondás tragédiájáról.

Sorsjegy vörös borítékban – Pedro Almodóvar: Hable con ella / Beszélj hozzá

2003. november 15. – írta Megyaszai Kinga

Pedro Almodóvar Hable con ella (Beszélj hozzá) című, 2002-es filmjében a színvilág szorosan összefonódik az elbeszélés sokrétűségével, szinte már „sorsbefolyásoló” szereppel bír. A néző kettős csapdának van kitéve: miközben a cselekmény rejtélyeit, üres helyeit próbálja kitölteni, megoldásokat keres, addig a színtechnika megkomponáltsága minduntalan a képi mivoltot hangsúlyozza, nem engedi a belefelejtkezést a cselekménybe.

A hercegi nyúlcipők – Santosh Sivan: Asoka

2003. október 16. – írta Bán Attila

A történelmi Asoka király a buddhizmus indiai terjedésének egyik kulcsfigurája. Mondák szólnak arról, hogyan csömörlött meg a háborútól, és hogyan használta fel hatalmát a béke és az emberszeretet hirdetésére, miután végigmészárolta az India déli csücskétől Afganisztánig és Burmáig terjedő területet. A film ennek az életútnak egy részét szándékozik elmesélni, de már az elején kisiklik a szappanoperák és a hollywoodi langyos málnaszirup irányába. Igen, a szerelem, mely „eszesít, gyorsít, okosít” (Balassi) és „elkoptat, lealáz, nyálba fojt egy jónak induló filmet” (kritikus).

Amikor Mary Poppins férfi – Fazekas Csaba: Boldog születésnapot!

2003. október 15. – írta Dobolán Katalin

Osváth András (Kocsis Gergely) zenetanár, ettől eltekintve olyan, mint mi vagyunk: tulajdonképpen derék ember, bár édesszájú, lusta, és kicsit sokat nyafog. Belügyeit szereti a legapróbb részletekbe menően elmesélni, és senkiről sem feltételez akkora gonoszságot, hogy eziránt ne érdeklődjön.

A latino Hamupipőke – Wayne Wang: Maid in Manhattan / Álmomban már láttalak

2003. június 15. – írta Farkas István

A közönségnek valahogy úgy kell erre a filmre gondolnia, mint a Dolgozó lány egy új verziójára, különösen azért, mert a két forgatókönyvíró egyike, Kevin Wade, egyben a Dolgozó lány írója is, aki legutóbb a Nevem Joe Black-et követte el. A film hősnője Marisa Ventura (Jennifer Lopez), egy fiatal anya, aki szobalányként dolgozik az elegáns Beresford Hotelben, a film pedig romantikus: így ennek az anyukának a gyermeknevelésen kívül az lesz a küldetése, hogy rámosolyogjon a szerencsére és összejöjjön a dúsgazdag fehér szenátorral, Christopher Marsallal (Ralph Fiennes).

Űrsmaci – Steven Soderbergh: Solaris

2003. május 15. – írta Saszet Ágnes

„Ha a Solaris a férfi-nő kapcsolatról szólna – a földön vagy az űrben – nem Solaris lenne a címe.” (Stanislaw Lem)