Hónapok óta ígérgették, és most íme: két hete létezik multiplex mozi Kolozsváron a Iulius Mall üzletközpontban. Az október végi megnyitó nyomán – Bukarest után – ez az ország második legnagyobb multiplex mozija. Építése 7,5 millió euróba került. A Kinoton vetítők képe tökéletes, a Dolby Surround hangzás pedig a filmek életszerűségét biztosítja.
Pillanatkép a kolozsvári multiplexről
A kolozsvári Cinema City kétszintes vadonatúj plázacsoda – öt terem az egyik emeleten, öt fölötte (a két legkisebb terem 66 férőhelyes, a legnagyobb 218). A két emelet közt mozgólépcső kényeztet – de a sportosabbak számára van egy meredek álló is. Az előtérben jó pénzért rágcsálnivaló és üdítő kapható a pultnál, egy másik sarokban apró cukrászda. A falakon az aktuális slágerfilmek hősei, ügyeletes szívtiprók, előttük WALL-E, a kis érzelmes robot kartonfigurája. A hely elegáns, tiszta, mint egy patika (egyelőre?). Az alkalmazottak zavarba ejtően kedvesek a kasszánál és a jegyszakításkor egyaránt.
A jegyfoglalás miatt sem ér meglepetés: a weboldaluk áttekinthető, a foglalásos rendszer nem rejt zsákbamacskát. Az árak egyébként – a hazai multiplex mozik viszonylatában – átlagosnak mondhatók: a teljes árú jegy 13–15 lejbe kerül, a kedvezményes diákjegyért pedig 11–13 lejt kell fizetni a vetítés napjától, időpontjától és helyszínétől függően.
A mozi wireless internetkapcsolattal is kecsegteti azokat a sietős laptopcipelőket, akik elfelejtettek volna otthon utánanézni a kiválasztott filmnek.
A termekbe lépve friss levegő és tökéletes csend váltja fel a bevásárlóközpont nyomasztó illatú légkörét, a vetítés kép- és hangminősége pedig üdítő váltás a város három öreg mozija után – még a jegy borsos árát is feledteti.
Hibák? Az első benyomás alapján: a másik három mozihoz hasonlóan itt is felgyújtják a villanyokat, és kinyitják az ajtót a stáblista elején, ami akkor igazán kellemetlen, ha a beáramló fénycsóva épp a vászon alól, középről süt be a terembe. Különös, hogy a hátsó folyosó a hideg kinti valóságba kalauzol, nem vissza a bevásárlóközpont fülledt forgatagába – ami nem is feltétlenül baj.
Gyors romániai körkép
A kolozsvári mozi – temesvári és iaşi-i testvérei után – a Cinema City International rotterdami központú nemzetközi hálózat harmadik romániai mozija. A mozilánc története 1924-ig nyúlik vissza: ekkor nyitotta meg a Greidinger család az első moziját Haifában. A lánc első multiplex mozija is Izraelben nyílt meg, 1980-ban. A kis családi moziból lassacskán nemzetközi tröszt nőtt ki: a Cinema City International Group ma 6 ország 24 vállalatából áll össze, ugyanis a 90-es évek második felében a Cinema City nemzetközi terjeszkedésbe kezdett – elsősorban Kelet- és Közép-Európát tervezte meghódítani. Úgy tűnik, sikerült is neki: 1997-ben Budapesten, majd Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában is dobbantott. Összesen 8 multiplexében 3D-s IMAX-mozi is működik.
A hálózat központi irodái jelenleg Rotterdamban vannak (bár Hollandiában nem működik Cinema City mozi).
Az első romániai Cinema City mozi tavaly nyílt meg. Temesváron 7, Iaşiban 5 teremben vetítenek – jelenleg a kolozsvári mozi a legnagyobb. A nemzetközi cégcsoport további 27 mozit tervez megnyitni országszerte a következő két évben – többek közt Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Nagybányán, Besztercén, Aradon és Nagyszebenben is. 2008 második felére ígérik a piteşti-i és a bákói mozi megnyitását – minden városban frissen felépült plázákban fognak elhelyezkedni. Ha sikerül tartaniuk ezt az ütemtervet, két év múlva nagyjából ötször annyi romániai Cinema City mozi lesz, ahány cseh, és féltucattal kevesebb, mint ahány lengyel. Magyarországon jelenleg 12 ilyen mozi működik 12 különböző városban, és egy újabb budapesti plázamozi megnyitását ígérik 2009-re – miután a csepeli mozit idén júliusban bezárták.
A Cinema City nincs egyedül Romániában. Bár a multiplexkultúra viszonylag új az országban – 2000-ben nyílt meg az első mall-mozi Bukarestben –, Romániában jelenleg hat nagyvárosban működik több-kevesebb teremmel multiplex mozi:
| Bukarest | Hollywood Multiplex, Movieplex, Cityplex |
| Brassó | Go Multiplex |
| Iaşi | Cinema City, Glendale Multiplex |
| Konstanca | Cityplex, Glendale Multiplex |
| Nagyvárad | Hollywood Multiplex |
| Temesvár | Cinema City |
Az országos piacvezető egyelőre egyértelműen a Hollywood Multiplex Operations hálózata, amely a Business Standard adatai szerint a 2007-es filmpiac összértékének 50 százalékát képviselte. (A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy három plázamoziján kívül, a CinemaPRO-val társulva egy egytermes hagyományos mozit is működtet Bukarestben, bár nyilván nem innen származik bevételének az oroszlánrésze.)
A román piacra betörni vágyó következő multiplex hálózat a görög Odeon, amely 20 millió euró körüli tőkéből építi négy moziját Kolozsváron a Polus üzletközpontban, Piteşti-en, Galacon és Konstancán. A kolozsvári projekt tűnik a legnagyobbnak: mintegy 3000 négyzetméteren elhelyezkedő, 8 termes, 180–250 férőhelyes termekkel rendelkező mozit ígérnek.
És a többiek
Mint már említettük, az első romániai multiplex 8 évvel ezelőtt nyílt meg – ami 4 éves lemaradásnak számít Magyarországhoz képest, és éppen 8 év előny például Szerbiához viszonyítva, ahol idén februárban nyílt meg az első multiplex mozi (Belgrád Delta City nevű malljában, amelyet 84 000 m2-es alapterületével a Balkán legnagyobb plázájaként tartanak számon) – azonban valamennyien késésben vagyunk a nyugathoz képest.
A világ első – kizárólag filmszínházaknak otthont adó – mozipalotája 1913-ban épült New Yorkban. A 2000 férőhelyes „palace" nem árválkodott sokáig a metropoliszban: egy évvel később egy, a Times Square-hez közeli palota 3500 ülőhellyel körözte le.
A mozik először 1966-ban költöztek be egy bevásárlóközpontba: egy kansasi mallban nyílt az első, mai értelemben vett multiplex mozi, amelynek feltett szándéka volt szembeszállni a tévé térhódításával.
Európa első multiplexe másfél évtizeddel később, 1980-ban nyílt meg Svédországban, ám úttörőnek tartják a briteket is, akik 1985-től széles körben bontakoztatták ki az ötletet: a 10 termes, 2000 férőhelyes Milton Keynes Cinema szomszédságában vendéglő és klub is működött, ráadásul másfél millió ember számára volt könnyen elérhető háromnegyed óra autózás által. (Részletek a brit multiplexek történetéről itt.)
Hosszú ideig a 18 termes torontói Cineplexet tartották számon a világ legnagyobb multiplex mozijaként – bár ez már inkább a megaplex kategória, ami általában a 14-nél több termes mozit jelent. A világ első 20 termes mozija a michigani Studio 28 Cinema volt, amelyet 1988-ban 6000 ülőhelyesre turbóztak fel. A Föld déli féltekének legnagyobb mozimamutja a dél-ausztráliai Adelaide-ben működik: ez a 26 termes Megaplex Marion.
Az említett két mozimonstrumot lekörözte a Studio 28 és az AMC hálózata, amely az utóbbi években megaplex-hullámmal árasztotta el az Egyesült Államokat – ezek közül néhány 30 teremmel működik. Jelenleg a legnagyobb moziterem több mint 1600 személyt képes befogadni – a hollywoodi Grauman's Chinese Theatre terméről van szó.
Egy 2007-es jelentés szerint Európa megaplexei 16–25 teremmel működnek 14 országban. A pálmát Spanyolország viszi 24 mozival, második helyen, 14 megaplexszel a franciák állnak, akiket az angolok követnek szorosan 12 mozival. Az olaszok tartják a középmezőnyt 6 megaplexszel, 4, illetve 3 mozimonstrummal folytatja a sort Belgium, valamint Németország, de egy-két mozimamuttal rendelkeznek az olaszok, az osztrákok, a görögök, a portugálok, a lengyelek, a svédek, a dánok, az írek és – helytakarékosság szempontjából is találóan – a máltaiak. (További részletek itt.)
Mindennek tudatában talán nem tűnik éppen annyira viccesnek a 64 darab, egyenként 18 termes, nem csak amerikai megaplexet tömörítő Cinema Treasures hálózat hitvallása: céljuk megmenteni az utolsó megmaradt mozipalotákat az országban. A hálózat többek közt az interneten kommunikálva próbál forrást gyűjteni elhanyagolt mozik felújítására.
A „vajon"-ok
Kolozsvár szerencsére távol áll attól, hogy felzárkózzon, bár a régi mozik vs. új mozik „összecsapása" itt is elkerülhetetlennek látszik. A Cinema City tíz terme összesen 1670 ülőhelyet kínál. A város három régi mozija összesen 1637 személyt képes befogadni. Ha Kolozsvár másik plázájában is megnyílik a multiplex mozi, akkor jövőre a városban összesen 21 moziterem fog működni nagyjából 5000 hellyel.
Találgatni lehet. Vajon megfojtja-e az új tíztermes kolozsvári mozi a régieket? Van-e igény minderre egy Kolozsvár méretű városban? Eltűnnek-e, mint Favorit, Dacia és Mărăşti nevű társaik? Megfeledkezünk-e majd a Művész mozi sajátos eleganciájáról, a Köztársaság mozi magasan felfüggesztett „pléhtányérjairól” és a Győzelem mozi bordó bársonyszékeiről az új kényelemért? Talán nem: a három másik mozit nemrég újították fel, a kényelem itt is biztosított, ráadásul a plázamozik nehezebben megközelíthetők, lévén hogy a városközpont helyett távolabbi negyedben nyíltak meg.
Azt is találgathatjuk, vajon Kolozsvár legnagyobb filmes rendezvénye, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál elpártol-e a három kis mozitól. Talán nem: bár a fesztivál egyértelműen kinőtte a három egytermes mozit – és bővítette a vetítési helyszíneket a román operaház, az egykori piarista gimnázium udvara és éppen az új multiplexnek otthont adó bevásárlóközpont felé autósmozi formájában – nem valószínű, hogy teljesen kivonul a város szívéből. A TIFF tiszteletbeli fesztivál igazgatója, Tudor Giurgiu optimistán nyilatkozott: „Minél több és mindél modernebb mozi nyílik Kolozsváron, annál több kolozsvári fog elmenni filmet nézni, függetlenül attól, hogy multiplexről vagy hagyományos mozikról van szó.″
Talán a multiplexek gyors romániai sokasodása megfordítja az általános tendenciát, ami szerint egyre kevesebben fáradnak a mozikba. Talán megtörténik a csoda, mint Indiában, ahol a multiplexek 90-es években történt elburjánzása nyomán ma napok, és nem hónapok alatt térül meg a filmek produkciós költsége.
Előítéletek, találgatások és ábrándozások helyett azonban inkább élvezzük az új mozik tökéletes képminőségét és hangzását – is, és válogassunk tovább a vetített filmekből.
