Ahogy egy ország filmiparának szüksége van közönségfilmekre is, úgy a filmforgalmazóknak is szükségük van multiplexekre, amelyek a legjobb feltételeket biztosítják a nézők számára, és – egyáltalán nem megvetendő részlet – a moziba járást egy átfogóbb társadalmi élmény, a plázába (vagy egy hasonló kereskedelmi központba) járás részévé teszik.
Sokan nem csak egy film megtekintéséért mennek a plázába, hanem könyvet vagy ruhát is vásárolnak, technikai újdonságokat néznek meg vagy éppen tekéznek, étteremben esznek, esetleg egy kávé mellett társalognak, így a multiplexben a moziterem csak egy célállomás lesz a sok közül (ellentétben a „hagyományos” mozikkal, ahol a film megtekintése maga a cél).
Csak örvendhetünk annak, ha egy egészséges filmipar jeleként a multiplexhálózat is terjeszkedik, azonban a befektetők számításai sem jönnek be minden alkalommal. 2013 elején például, az indiai Cine Grand vállalat bejelentette, hogy a következő 5 évben 100 új mozitermet szándékszik megnyitni Romániában. Sajnos 2013-ban mindössze egy öttermes Cine Grand multiplex nyílt meg Botoșaniban, az Uvertura Mallban (a márciusra tervezett megnyitóra végül júliusban került sor). A második, ugyancsak öttermes multiplex az ismert bukaresti Cocor üzletházban kellett volna megnyíljon, de az átadás késett júniustól decemberig majd egy meghatározatlan 2014-es időpontra halasztották.
A két hálózat
2012-ben néhány moziüzemeltető úgy érezte, hogy a filmforgalmazók hátrányosan megkülönböztetik őket, ezért panaszt tettek a versenyhivatalnál, az pedig összeállított egy jelentést a romániai filmforgalmazás piacáról. A dokumentum utolsó következtetése nem túl örömteli: „A román és európai filmek forgalmazását nehezebben fogadják el a többtermes mozik.” Bár a fenti következtetés egyáltalán nem meglepő, lássuk hogyan magyarázzák meg a kialakult helyzetet a jelentésben: „Noha Romániában a független (román és európai filmeket) forgalmazó cégek száma nagyobb, mint az amerikai stúdiók filmjeit terjesztő cégeké, a bevételek összegét és a jegyzett filmnézők számát tekintve ezek mégsem képviselnek számottevő részt a nemzeti piacon. Ebből kifolyólag a mozikkal való tárgyalási képességük is jelentős mértékben korlátolt, különösen a többtermes mozik esetében, amelyek főleg magas sikerpotenciállal rendelkező közönségfilmeket akarnak vetíteni közönségüknek és magas bevételekkel számolnak. Ezért a független filmek forgalmazása főleg a művész mozikban vagy az egytermes mozikban történik, amelyek nehezebben jutnak a közönségfilmekhez, legalábbis a bemutató utáni első hetekben.”
Tehát két hálózatot lehet elkülöníteni a romániai filmforgalmazás kapcsán: a multiplexekből álló kereskedelmi hálózatot, amely főként hollywoodi produkciókat vetít, és a független, legtöbb esetben egytermes arthouse mozik hálózatát, amelyben főként román vagy európai filmek vannak műsoron. Minden moziüzemeltetőnek el kell döntenie, hogy melyik hálózathoz akar tartozni (főleg, ha a kettő közötti szakadék elmélyül), hogy a közönség felé is meghatározza saját identitását.
Egy merész és dicséretes kezdeményezés
2010 májusában a Bukarest 6. kerületéhez tartozó Drumul Taberei negyedben, a CeRe civil erőforrásközpont támogatásával létrejött a Favorit Kezdeményező Csoport. Ez a polgári csoport azért harcol – saját blogjuk és a közösségi oldalak segítségével is – hogy a romokban heverő régi Favorit mozit egy olyan közösségi kulturális központtá alakítsa, ami a negyed összes lakójának hasznára válna. A csoport tagjai különböző találkozókat szerveztek (amelyek alkalmával a művészeti programot kreatív és oktatási műhelyek egészítették ki) és kérdőíveket osztottak ki. Ezekben a mozi sorsa iránt érdeklődő személyek véleményét kérték ki arról, hogy milyen szerepet töltsenek be a jövendőbeli Favorit Kulturális Központ termei/terei.
Sajnos a kezdeményezésről érkezett utolsó hírek lehangolóak. Bár a jelenlegi polgármester, Rareș Mănescu 2012 júniusában, a helyhatósági választások kampányindítóján még azt nyilatkozta, hogy a Favorit mozit felújítása (ami idén kellene befejeződjön) prioritás számára, úgy tűnik ezt a kampányígéretet idővel elfelejtette. 2013 októberének végén, a 6. kerület Helyi Tanácsának ülésén, a Favorit Kezdeményező Csoport megpróbálta megóvni a korábban megítélt, a mozi felújítására és bővítésére szánt összegek levágását. Ennek ellenére – amint a csoport blogbejegyzéséből is kiderül – „(a 25-ből) egyetlen helyi tanácsos sem akarta figyelembe venni Drumul Taberei negyed lakóinak tiltakozását és a költségvetés-módosítás előtt vitára bocsátani a projektet. Mindezt az ülésvezető támogatásával. Hiába tiltakoztak a polgárok, hogy nem veszik figyelembe a véleménynyilvánításhoz való jogukat, és hogy a mozi felújításának mellőzésével a 6. kerület polgármesteri hivatala és helyi tanácsa újból csak azt bizonyítja be, hogy nem érdekli őket egy 300 000 lakossal rendelkező negyed véleménye, ahogy a Favorit Kezdeményező Csoport utóbbi három évben kifejtett tevékenysége sem. A polgárok adóiból és különböző díjakból befolyó pénzeket nem arra költik el, amit azok tényleg szeretnének, hanem amit egyes közhivatalnokok és helyi választottak jónak gondolnak – így teljesen figyelmen kívül hagyva azokat, akik megválasztották őket.”
Mégis reméljük, hogy a média és a civil szféra segíteni fogja a Favorit Kezdeményező Csoportot, hogy végül elérje célját, és más polgári csoportosulások is követik a példájukat, újraélesztenek több megszüntetett, illetve becsődölt mozit a fővárosban és vidéken.
Az Europa Cinemas
A párizsi székhelyű, nemzetközi Europa Cinemas hálózathoz való csatlakozás jelentős esély lehet a piacon való megmaradásra egy független mozi üzemeltetőjének, aki amúgy nem tudna versenybe szállni a multiplexek (nem csak filmes) kínálatával.
A MEDIA Program és a francia filmközpont (CNC), majd később az Eurimages és a francia külügyminisztérium támogatásával, 1992-ben jött létre az Europa Cinemas, az első olyan mozihálózat, ami európai filmekre koncentrál. Jelenleg 68 ország 673 városának 1170 mozija, illetve 3197 moziterme tartozik ehhez a hálózathoz. Az Europa Cinemashoz tartozó mozik lényeges anyagi támogatást kaphatnak azzal a feltétellel, hogy jelentős számú európai, nem nemzeti jellegű filmet tűznek műsorra, és otthont adjanak fiatal közönségnek szánt eseményeknek, tevékenységeknek is.
Az Europa Cinemas közép- és kelet-európai projektkoordinátora, Alexandre Tchernookov szerint 2012-ben 10 romániai mozi tartozott a hálózathoz. Ezeknek a fele Bukarestben működik: a Francia Intézet Elvire Popesco mozija (1997-től tag), a RADEF Europa mozija (1999-től), a Román Nemzeti Filmarchívum Union mozija (2006-tól), a Román Filmművészek Szövetségének Studio mozija (2007-től) és Parasztmúzeum (Muzeul Țăranului Român) filmszínháza (Noul Cinematograf al Regizorului Român, 2010-től). Az országi többi városában működő mozik: a Művész mozi Kolozsváron (amint e cikk első részében is említettem, bár 1999-től az Europa Cinemas tagja, jelenleg nem üzemel), a Modern mozi Craiován (2003-tól tag), a Győzelem mozi Kolozsváron (2005-től tag), illetve a brassói és a konstancai Cityplex (mindkettő 2011 óta tag). 2012-ben ez a 10 terem összesen 422 784 jegyet adott el.
Persze az európai (ko)produkciók (és kis százalékban román filmek) műsorra tűzése korántsem biztosítja a népes moziközönséget, viszont az Europa Cinemas részéről érkező támogatás betömheti az üzemeltető zsebében keletkező lyukakat. Másrészt a műsor intenzív népszerűsítése (hagyományos eszközökön és közösségi oldalakon egyaránt), nagykövetségekkel, kulturális intézetekkel közösen szervezett filmes események, valamint olyan a fiatal közönséget is megszólító rendezvények (például filmes oktatási programok) biztosíthatják a túlélést, főleg ha ezeket a felújításba, fejlesztésbe (digitalizálásba is) való befektetések kísérik.
Azonban az Europa Cinemas tagjaként sem tud minden üzemeltető versenyben maradni. „Általában egy mozi akkor hagyja el a hálózat, amikor bezár” – jegyzi meg Alexandre Tchernookov. Így történt nemrég a bukaresti Cityplex mozival, de a váradi Szabadság és a tordai Fox mozival is, az utóbbi kettő a helyi tanácsoknak „köszönhetően” zárta be kapuit. „Mások a multiplexek által generált új versenyhelyzet miatt zártak be, vagy mert túl régiek voltak, befektetésre volt szükségük, amit viszont nem lehetett előteremteni. A legtöbb esetben a helyi önkormányzathoz vagy a RADEF-hez tartoznak, így a helyi hatóságoktól függ, hogy mi fog történni az épülettel. Általában egy bevásárlóközpont, egy garázs vagy egy bingóterem több pénzt hoz” – teszi hozzá az Europa Cinemas képviselője. Így történt a konstancai Studio mozival vagy a temesvári Studio Eurimages mozival.
Végső soron ezeknek a moziknak jövője az autentikus filmbarát közönségtől függ. Azoktól a mozirajongóktól, akiket nemcsak a hollywoodi közönségfilmek, hanem olyan európai (és román) alkotások is érdekelnek, amelyek próbálnak kiszabadulni a bejáratott receptek igája alól.
(Román nyelvből fordította Zágoni Bálint. A cikk első része ide kattintva érhető el.)
