Véletlenül akadtam a Cineuropára. Szóösszetételeket ütöttem be találomra a keresőbe, és egyszer csak kiderült, hogy létezik egy ilyen honlap, olaszok szerkesztik. Egy európai szakmai adatbázis és ugyanakkor ernyő-honlap, rajta keresztül el lehet jutni még legalább háromtucatnyi európai filmes honlaphoz, amelyek filmes oktatásról, támogatásokról, versenyekről, fesztiválokról nyújtanak rengeteg hasznos információt. Alaposabban körültekintve azonban árnyaltabb képet kapunk.
Első pillantás: Cineuropa
A bőség zavara keríthet hatalmába, ha beütjük a keresőbe a www.cineuropa.org-ot. Az aloldalakon keressünk, vagy inkább a sok ígéretes link egyikére kattintsunk? Az első kategóriában a filmek, finanszírozás, fesztiválok, filmipar, box office, képzés, forgatókönyv-adatbázis és jogi tanácsadás találhatóak. A filmek címszó alatt egy olyan adatbázishoz jutunk, amely minden európainak minősített filmet tartalmaz... 2001-től kezdve. Ám az adatbázis még így is meglehetősen hiányos: bár azt ígéri, az összes játékfilm hosszúságú alkotást tartalmazza, a 2001-es év magyar filmterméséből egyet sem ismer, a 2002-esben pedig minden van, Pölczék Safari című tízperces kísérleti filmje is, meg jó néhány dokumentumfilm, a műfaj jelölése nélkül.
Finanszírozás címszó alatt egy szolgáltatást nyújt a Cineuropa: bármilyen, pályázatokat vagy azok feltételeit érintő kérdésre a legrövidebb úton válaszol e-mail-ben, ingyen. Ez utóbbit azért hangsúlyozom, mert a forgatókönyv-adatbázis viszont másként működik. A forgatókönyvírók 75 euró plusz áfáért olvastathatják el könyvüket egy szakértői bizottsággal, majd ha jónak találtatik, újabb 75 euróért felveszik az internetes adatbázisba, illetve ajánlják a velük kapcsolatban álló rendezőknek, producereknek. Az adatbázisba forgatókönyv nélkül is be lehet jelentkezni mindössze 50 euróért az illető rendező vagy forgatókönyvíró adataival, életrajzával. Hasonlóképp a producerek is hozzájuthatnak mindezekhez az adatokhoz, forgatókönyvekhez, mindössze 175 euró plusz áfáért. A jogi tanácsadás szolgáltatás is hasonlóképp működik: 150, illetve 250 euróért lehet egy tízsoros jogi kérdésre választ kapni. A filmfesztiválok, valamint filmipar címszó alatt a filmekkel ellentétben komoly adatbázis található, amely több, mint száz fesztivált ismertet szerte a világon, valamint többszáz európai producert és gyártó céget sorakoztat fel. A képzés címszó alatt pedig a mindenkor aktuális, a Media program által támogatott évi ötven filmes szakmai képzést ismerteti. A Cineuropa emellett internetes folyóiratként is működik, interjúk, forgatási riportok, szerkesztői jegyzetek, valamint fotógalériák hivatottak bizonyítani, hogy az európai film él és virágzik.
Második pillantás: Media és Eurimage
A Cineuropa – megannyi európai filmes kezdeményezéshez hasonlóan – a Media program (fő)támogatásával jött létre. A Media viszonylag szerény kivitelezésű honlapjáról megtudhatjuk, hogy az Európai Unió hivatalos audiovizuális programja a legnagyobb és legátfogóbb ilyen jellegű európai projekt, amely anyagi támogatást nyújt a képzés, filmgyártás, forgalmazás és marketing területén. A harmadik fázisában lévő projekt a Media Plus nevet viseli, és a 2001-2005 közötti időszakban működik (elődei, a Media I. és a Media II. az 1990-1995, illetve az 1996-2000 közötti időszakokat ölelték fel). Az Európai Bizottság 400 millió eurós költségvetést szavazott meg a Media program számára, ebből 50 milliót képzésre, a többit pedig az európai filmek gyártására, forgalmazására és bemutatásának a támogatására kell fordítani.
Jelenleg huszonöt, az Európai Unióhoz tartozó vagy jövőre belépő országban működik Media-programiroda Portugáliától Litvániáig, Izlandtól Bulgáriáig. Magyarországra és Romániára jelenleg nem terjed ki a Media program (Románia várhatóan a közeljövőben csatlakozik hozzá), amint Törökországra és Svájcra sem. Ezek az országok egyelőre az Eurimages program keretén belül juthatnak támogatásokhoz. Az Eurimages nem az audiovizuális program, hanem az európai kulturális együttműködési program keretén belül működik, az Európa Tanácsnak alárendelve. Európai filmes koprodukciókat, valamint európai filmek külföldi forgalmazását és bemutatását támogatja, évente alig 20 millió eurós összeggel. Így az esélyek igencsak eltérőek, nem beszélve arról, hogy a huszonöt Media-tagország ugyanakkor Eurimages tagország is, tehát ennek is minden pályázatán részt vehetnek.
A Media és természetesen az Eurimages program ideálja egy erős, prosperáló, és tegyük hozzá, majdan önmagát eltartani képes európai filmipar, ahol a nézők majd francia, német és olasz filmek bemutatóira fognak – tolongva – jegyért sorban állni. Ennek megfelelően a Media program számos olyan kezdeményezést támogat, ami ezt hivatott elősegíteni, vagy – cinikusabban – ennek a látszatát tudja produkálni. Mert az interneten megjelenő több tucatnyi honlap nem minden esetben győz meg arról, hogy az európai filmes élet valóban olyan prosperáló, mint amilyennek hinni szeretnénk. Ami az Eurimages-t illeti, alig lehet megtalálni az interneten, sem a Cineuropa, sem a Media honlapjáról nem érhető el, egyedül az European Cinemas program támogatójaként tűnik fel a palettán. Internetes címe amúgy http://www.coe.int/eurimages.
Harmadik pillantás: Korda és többiek
A Cineuropa első nagy meglepetése a hozzá kapcsolódó Korda-adatbázis volt. A magyar származású, és a század elején Kolozsváron is dolgozó Korda Sándor nevével fémjelzett adatbázis az összes európai filmes pályázatot hivatott ismertetni, tematikus, földrajzi vagy célcsoport szerinti bontásban.
Lássuk, ez idő szerint hol pályázhatnak például forgatókönyvírók képzésre vagy támogatásra? Az adatbázis összesen 49 pályázatot dob ki, ebből 30 regionális vagy tartományi, 19 országos szintű pályázat. Természetesen a sort a franciák vezetik 1 országos és 12 regionális szintűvel, utána a németek jönnek 1 országos és 9 regionális forgatókönyvírói támogatással, majd az Egyesült Királyság 7 pályázattal, amiből viszont kettő országos szintű. Skócia tartományában például a Skót Nemzeti Lottótársaság hozott létre filmalapot, amiből egyénenként 4 166 és 41 666 eurós határok közötti támogatást pályázhatnak skót forgatókönyvírók, és a Lottótársaság a legnagyobb lehetséges támogatási százalékarányt, 90 százalékot vállal a költségekből. Ennyit a skót szűkmarkúságról... Romániai pályázat nem jelenik meg a honlapon, magyarországi pedig egy található, a Nemzeti Kulturális Alapé.
Ami a gyártási támogatásokat illeti, 73 pályázati lehetőség adott rendezők számára, ennek fele kimondottan filmkészítési, negyede forgatókönyvíró, negyede pre-produkciós, vagyis előkészítési támogatás. A legnagyobb pályázatmennyiséget a producereknek, illetve gyártó cégeknek kiírt támogatásoknál lehet találni: itt 288 pályázati kiírás szerepel, nagyjából az előzővel megegyező nemzeti arányokkal. Magyarország 4 pályázattal van jelen, és itt végre megjelenik a Román Nemzeti Filmközpont egyetlen kiírása is. Ennél a kategóriánál a nemzeti és regionális pályázatok mellett 11 nemzetközi vagy uniós szintű kiírás is szerepel.
Az Europanet–Invideo projektet ugyancsak az olaszok találták ki. Ennek célja, hogy az Európában készülő, kis és közepes költségvetésű filmeknek minél nagyobb publicitást biztosítsanak. Az Invideo forgatócsoportja a producer kérésére kiszáll bármely európai film forgatási helyszínére, hogy egy-két nap alatt professzionális werkfilmet forgasson a készülő műről. És mindezt idén még a cég ajándékaként – ingyen. A sok európai Media-hátterű projekt között frissítően hat az EFA: Európai Filmakadémia honlapjára tévedni. Az akadémiát Ingmar Bergman alapította 1988-ban, még bármiféle európai központi audiovizuális mega-projekt születése előtt, negyven filmes társával egyetemben. Az Akadémia jelenleg Wim Wenders elnökletével működik, kuratóriumában Szabó István is jelen van. Az Európai Filmakadémia díjának kiosztása mellett az EFA legbensőségesebb rendezvénye az „egy hétvége vidéken”, ahol egy-egy neves EFA-tag filmrendező saját otthonában fogad tíz tehetséges, fiatal európai filmest, gondolat- és tapasztalatcsere végett.
