Április 3-án indított online aláírásgyűjtést és kezdett tiltakozni szinte minden létező módszerrel a nagyszebeni Astra Filmfesztivál a városháza március 27-én véglegesített határozata ellen, amelynek értelmében a helyi tanács nem támogatja a nemzetközi rendezvény idei, 14. kiadásának megszervezését.
A szervezők petícióban és sajtóközleményben megfogalmazott nyílt levele emlékeztetett arra, hogy a fesztivál 20 éve épített, nemzetközi színtéren is elismert brand, amely színvonalas nem fikciós filmeket gyűjt össze a világ minden tájáról, támogatja a hazai dokumentumfilmes műfajt, eredeti programja magába foglalja többek közt az Astra Film Juniort, a „gyerekek kedvenc romániai fesztiválját”, ugyanakkor jelentős szerepet játszott abban is, hogy Nagyszeben elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet 2007-ben. A szervezők kétségbeesetten jelezték, hogy ez a döntés veszélyezteti fesztivál 2014-es kiadásának – és hatodszor megrendezendő Astra Film Junior rendezvénysorozatnak – a létét, a Szebeni Polgármesteri Hivatal eljárását pedig „elfogadhatatlannak”, „kihívónak” és „áttekinthetetlennek” nevezik, ugyanis semmiféle választ nem kaptak március 14-én – egy nappal a pályázati eredmények online közzététele után – benyújtott óvásukra.
A nyílt levélre válaszként adott nyilatkozatában Klaus Johannis polgármester azzal indokolta a döntést, hogy „a pályázat nem volt jó”, „szabálytalanságok, bakik, erőltetett magyarázatok és késedelmek” jellemezték. A városatya elégedetlen a szervezők „teljesen zavaros” hozzáállásával is, akik „ahelyett, hogy mea culpát mondanának, a polgármestert hibáztatják” – írja a Mediafax hírügynökséget idézve a Realitatea.net.
Ma az Astra Filmfesztivál programigazgatóját, Kató Csillát kérdeztük a két évtizedes múltra visszatekintő dokumentumfilm fesztivál kapcsán előállt helyzetről, az aláírásgyűjtés esetleges hatásairól. Kató Csilla úgy érzi, „csapdaszerű játszmába” kerültek, amelyet ők maguk sem értenek. „A polgármester a szelekciós procedúra mögé bújik és azt mondja, hogy nem volt meg a pontszámunk. Abszurd a dolog, mert a projekt létezik, és jó volt, minden jó volt. Nincs egy felelős felvállalása a dolognak, hogy közöljék: most így döntöttünk, hogy többet ezt nem támogatjuk ezért és ezért”. A programfelelős elmondta, amióta Klaus Johannis a polgármester, vagyis 14 éve mindig volt intézményes kapcsolat a fesztivál és a városháza között: „Nem voltunk barátok, de támogatták mindig, eléggé változó összegekkel a fesztivált, mindig megköszönték és mi is megköszöntük, leveleztünk… és most egyszerűen elutasítottak.” Rámutatott, hogy „a listát meg lehet nézni, a helyi kórustól a mustfesztiválig, ami most jelent meg, mindenki kapott támogatást... nekünk európai projektjeink voltak megnyerve, nem most kezdtünk projektet írni”, a többször megnyert MediaDesk-támogatások fényében „nevetséges” az a vád, ami szerint hibásan összeállított pályázatról lenne szó. „A kritériumok nyilvánosak. Kértük, adják ki a pontszámokat, hogy lássuk, hol pontoztak le, és nyilván nem tudják ideadni, mert tudják, hogy mi sajtóba tesszük, és az nekik öngól – legutóbb azt mondta a polgármester, hogy ez nem matematikafeladat, hogy itt pontozzuk a dolgokat…”
A romániai dokumentumfilmesek által ugródeszkának is tekintett fesztivál az előző években több helyről – a Szebeni Polgármesteri Hivatal mellett például a kulturális minisztériumtól, az Országos Filmközponttól és a megyei tanácstól – is kapott anyagi támogatást, a költségvetés nagyrészét azonban a városháza biztosította. „A helyzet az, hogy az Astra akkora fesztivállá nőtt, hogy vagy visszük tovább ekkorában – ha megnőtt a gyerek, nem lehet »visszakicsinyíteni«, az nem lenne normális –, vagy nem csináljuk, vagy valami más megoldást keresünk. Ez nem egy kommersz, kereskedelmi esemény sok-sok szponzorral, hanem a koncepció szerint is közösségi esemény, tehát a kulturára szánt közös alapokból kellene fennmaradnia, ha lehet. Ha nem lehet, akkor nem kötelező...” Kató Csilla szerint éppen a korábbi legfontosabb támogató, Szeben városa nyert a legtöbbet a rendezvénysorozatból: „itt zajlik, az itteni embereknek van leginkább hozzáférése, plusz a szimbolikus nyereség: a városnak a nevét vitte tovább. Ha ebből a konglomerátumból a város kiszáll, akkor az egész borul. Itt nem csak egy pénzösszegről van szó, hanem arról, hogy egy intézményes kapcsolatot felrúgtak, rossz a kommunikáció, nem fogadnak nyilvános audienciára, semmilyen kommunikációt nem fogadnak el már hónapok óta. Az önkormányzat nemhogy nem partner, hanem ráadásul ellenséges, s ez megkérdőjelezi, hogy lehet-e itt a városban egy ilyen fesztivált csinálni... Egy szavalóesthez nem kell polgármesteri beleegyezés, de amikor egy nagy eseményről van szó, az nem lehet, hogy a város kiszáll – vagy hát lehet, de nem igazán szeretnénk belevágni egy ilyen munkába, hogy aztán azt lássuk, hogy nem szabad kültéri reklámokat tegyünk stb.”
A petíció elindítása óta több mint 2200 aláírás gyűlt össze 10 nap alatt, ám kérdéses, hogy milyen konkrét eredménye lesz a sok száz szimpatizáns kérésének. Kató Csilla a korábbi hasonló akciók alapján attól tart, hogy bár Európa-szerte elfogadott az aláírásgyűjtés gyakorlata, és magas számú kérvényezőnek köszönhetően megváltoztathatóak bizonyos döntések, „Romániában ezek a petíciók állítólag nem nagyon működnek. Nem tudjuk, kihez forduljunk, eljuttatjuk mindenhova, és mindenféle emberektől kérünk támogatói segítséget, de hogy mi lesz ebből… nem lehet még tudni. Egy olyan polgármesterről van szó, akinek mindenféle országvezetői ambíciói vannak, tehát harcokat kell vívni, direkt vele. És arról is van szó, hogy milyenek az intézményes viszonyok egy ilyen országban, mint Románia. Vannak fesztiválok, amik megjelennek, eltűnnek, ez nagyon jellemző, s nagyon kevés van, ami több évtizedet megér. Nyilván Cannes-nak sem az alapító igazgatója vezeti a fesztivált – vagy a lipcsei fesztivált vagy a Berlinálét –, azt intézményesítette az ország, de itt nemhogy nincs erre tapasztalat és akarat, hanem másképp állnak a dologhoz, és játszadoznak.”
A tavaly az Év Fesztiválja címmel (a Radio România Cultural gálaestjén a Kulturális rendezvények és fesztiválok kategórianak fődíjával) kitüntetett filmszemle az elmúlt években kilépett szülővárosából: tavalyi programjának egy részét vándorfesztiválként levetítette Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron és Brassóban, és májusban lesz Jászvásáron is. A válogatást külföldre is elvitték, hat helyre, Párizstól Szibériáig, és a szervezők büszkén állítják, hogy az Astráé az egyetlen exportált romániai kulturális rendezvényformátum: a szebeni fesztiválmodellt alkalmazva jött létre 2012-ben a London Open Film City Film Festival. A nemzetközi visszhang az intenzív sajtójelenlétnek is köszönhető – a tavaly 40 000 nézőt (köztük az Astra Film Junioron részt vevő 8000 diákot) jegyző rendezvényről a hazai sajtón kívül tudósított a CNN, az ARTE, az Euronews, a TV5, a Le Monde, de holland, amerikai és skandináv lapok is foglalkoztak a témával.
Az idei kiadás nevezési határideje 2014. április 15-én zárul (évente kb. 1000 filmet neveznek), magát a filmversenyt az október 6. és 12. közötti időszakra hirdette meg az Astra Film Alapítvány, és visszatérő látogatói joggal remélhették, hogy idén is több mint 100 film közül válogathatnak. Egyelőre azonban úgy tűnik, marad a bizonytalanság, az aláírások pedig egyre gyűlnek a http://www.petitieonline.com/nu_desfiintarii_astra_film_festival oldalon.
