Nem tudod, mivel üsd agyon a gyereked rádszakadt szabadidejét? Lejártak az online órák, kész minden házi feladat, kiolvasott minden könyvet, és lassan már a telefonja piszkálását is megunja? Keress neki néhány jó filmet! A választásban ha nem is kizárólagos, de hasznos útmutatást nyújthatnak a filmek korhatár-besorolásai, azok a kisebb-nagyobb, színes kódok és feliratok, amiket a plakátokon láthatsz, vagy amik a film elején megjelennek.¹ Hogy ezek pontosan mit fednek, ki osztogatja őket, mit jelentenek üzleti szempontból, megtudhatod alább, és néhány híres rating-botrányról is olvashatsz.

A mai rating-rendszerek őse az amerikai filmakadémia által Hollywood aranykorában megfogalmazott etikai kódex és cenzúrázási útmutató, amelynek ma is érvényes verzióját alapjaiban Új-Hollywood szülte. 1968-ból származik, később kétszer módosítottak rajta lényegesen: 1984-ben bevezették a PG-13-as, 1990-ben pedig az NC-17-es jelölést.

A nagyvilág korhatár-besorolási rendszerei országonként változhatnak ugyan, de nagyjából az amerikai rendszerre rímelnek. Ez nem is csoda, hiszen az alapvető célja mindegyiknek ugyanaz: olyan útmutatást nyújtani a szülőnek, ami alapján megítélheti, hogy egy bizonyos filmalkotás alkalmas-e arra, hogy gyermeke megnézze, és figyelmezteti őt, ha az illető film olyan jeleneteket tartalmaz, amelyek károsak lehetnek egy gyerek fizikai, szellemi vagy lelki fejlődése szempontjából. Az országonként előforduló korhatár-besorolási különbségek mögött kulturális és információs háttérbeli különbségek állhatnak, de az sem ritka, hogy az erős cenzúra ítél szigorúbban vagy tilt el a bemutatástól egy-egy filmet.

Még az előzetesek is ratinget kapnak

A filmek magyarországi, illetve romániai korhatár-besorolása jóval fiatalabb az amerikainál. Magyarországon a 2004-es filmtörvény, illetve 2012-es módosításai szabályozzák ezt a területet is, a filmek korhatár-besorolásával a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatósága, majd 2012 óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság foglalkozik. A jelenlegi romániai rendszer 2005-2006 óta van érvényben: ekkor módosult a filmtörvény, szervezték át az Országos Filmközpontot (Centrul Național al Cinematografiei, CNC) és a kulturális minisztériumot. Mindkét országban – az Egyesült Államokkal ellentétben – kötelező, hogy a forgalmazók bemutassák a forgalmazásra szánt alkotásokat az illetékes intézménynek a korhatár-besorolás megszerzése céljával.

USA

Az amerikai rating-rendszer egyetlen célja a szülő tájékoztatása egy adott film kapcsán, hogy eldönthesse, alkalmas-e a film arra, hogy a gyereke megnézze. Nem kötelez semmire tehát, csak javaslat, meghagyja a szülőnek a döntés szabadságát és felelősségét: ő ismeri a legjobban saját gyermeke érzékenységeit, ezért elsősorban ő tudja kiválasztani számára a megfelelő filmet. Ennek ellenére a filmratings.com adatai szerint a szülők 94%-a tud a rendszer létezéséről, és 75%-uk hasznosnak is tartja.

A filmek korhatár-besorolását amerikai filmakadémia egy szülőkből álló testülete (CARA – Classification and Rating Administration) határozza meg, amely társadalmi konszenzus szerint dönt, vagyis feltételezi az amerikai szülők többségének a véleményét. Döntésük meghozatalakor arra figyelnek, hogy egy adott filmben hány és mennyire erős/részletgazdag/realisztikus jelenet tartalmaz valamilyen jellegű erőszakot, szexuális töltetet, fegyver- vagy droghasználatot, és hogy milyen a film nyelvezete.

A rating-rendszer nem csak a szülőket nem kötelezi semmire: az alkotók, forgalmazók számára sem kötelező jellegű. A rating egyfajta garanciát jelent a nézők szemében, biztosítja őket arról, amire számíthatnak, ezért a produkciók nagyrésze önként kérelmezi a korhatár-besorolást. Ezért és a nyilvánvaló gazdasági érdekek miatt: minél megengedőbb egy film korhatár-besorolása, annál szélesebb közönségre - és ennek megfelelően annál nagyobb bevételre - számíthat. Nem ritka, hogy filmalkotók kompromisszumot kössenek a megengedőbb korhatár-besorolás (és a nagyobb bevétel) érdekében - de erről kicsit később.

PG-rating a Beetlejuice (1988) amerikai plakátján

Egy 2018-ban, az amerikai filmakadémia alapításának 50. évfordulója alkalmából végzett számítás szerint 1968 óta közel 30 000 film kapott korhatár-besorolást (1574 film kapott G, 5578 film PG, 4913 film PG-13, 17 202 film R és 524 film kapott X/NC-17 jelzést). Az akadémia évente több mint 580 rating-kérést kap (2003 volt a rekord, ekkor 940 alkotást néztek meg). Az imént említett 30 000 produkció 1,4%-a (428) fellebbezett a döntés ellen, és 0,6%-uk (165) nem fogadta azt el.

A rating maga egy rövid kódból, egy szűkszavú, de velős meghatározásból, és egy hosszabb, hivatalos magyarázatból áll – és ez így van világszerte, nem csak az Egyesült Államokban. A CARA honlapja nem csak erősen vizuálisan és könnyen megjegyezhetően bemutatása ábrázolja az amerikai rating-rendszert, hanem a javasolt szülői magatartást is igen frappánsan megfogalmazza. Eszerint az amerikai korhatár-besorolási rendszer így néz ki:

• G (General audience - All ages admitted) – A filmben semmi olyan nincs, ami a szülőben aggodalmat ébreszthetne. Avagy: vidd el a gyereket!
• PG (Parental guidence suggested) – A szülőknek értelmezési útmutatást kell adniuk a film bizonyos jeleneteihez, amelyek között lehet kisgyerekek számára nem való is. Avagy: ismerd a gyereked!
• PG-13 (Parents strongly cautioned) – A szülő feltétlenül legyen résen, a film ugyanis olyan jeleneteket tartalmaz, amelyek még kiskamaszok számára is felkavaróak vagy egyenesen ártalmasak lehetnek. Avagy: nézd együtt a gyerekeddel!
• R (Restricted) – 17 éves korig kizárólag felnőtt felügyelettel nézze a gyereked, felnőtt tartalmak lehetnek a filmben. Avagy: jól gondold meg, hogy erre a filmre elviszed-e a gyereked!
• NC-17 (Adults only) – 17 éves vagy annál fiatalabb néző nem ülhet be a moziba, ugyanis egyértelműen felnőtt tartalomról van szó. Röviden: hívd fel a bébicsőszt!

(Létezik még az XXX jelzés – ez egyértelműen pornóipari besorolás, nem tartozik ide.)

A francia rating-rendszer – hogy egy nagy hagyományú, de nem angolszász európai rendszert is közelebbről szemügyre vegyünk – nagyjából rímel az amerikai példára. Az U (Tous publics) jelzés a G és/vagy a PG megfelelője. A rendszer 12, 16 és 18 éves korhatárt húz meg (tilos a film vetítése ennél fiatalabb korú nézők számára), ami nagyjából megfelel az amerikai PG-13, R és NC-17 jelzéseknek. (Minden besorolás esetén speciális figyelmeztetést is feltüntethetnek.) A francia filmközpont is dönthet a bemutatási tilalom mellett, és ez Franciaországra és tengerentúli vonzáskörzetére is vonatkozik.

Románia

Míg az amerikaiak konkrétan két korcsoportnál – a 12 és a 17 (valójában 18) éveseknél – húznak meg egy-egy határvonalat, Romániában három ilyen „vonal” jelenik meg az osztályozásban: a 12, a 15 és a 18 éves korosztály. Amerikában öt, nálunk hat korhatár-besorolás létezik, a kiindulópont persze itt is a gyerekek védelme, és a rendszer itthon sem elnézőbb, amint azt a következőkben látni fogjuk.

Részlet a Valan – Az angyalok völgye romániai plakátjáról

A CNC egységes, 50×15 mm-es, védjeles címkéket bocsát ki , ezeknek a moziplakátokra is rá kell kerülniük, mielőtt egyet is kifüggesztene a forgalmazó. A plakátokon eszerint a következő jelzésekkel találkozhatunk (minden besorolás értelemszerűen a benne megjelölt korosztály általános értelmi és érzelmi fejlettségéhez igazodik, és kizárja a nála „szigorúbb” kategóriák megjegyzéseit):

• A.G. (Audiență generală, zöld) – Ezt a filmet minden korosztály bátran megnézheti, biztosít a jelzés, témájában és annak megközelítési módjában ugyanis bárki megérti, és nem teszi tönkre senkinek a fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését. Nem tartalmaz vulgáris nyelvezetet, erotikus meztelenséget vagy viselkedést, és általában semmilyen káros viselkedési formát, amit egy gyerek lemásolhatna. Erőszak és fegyverhasználat kizárólag minimális és komikus formában jelenhet meg benne.
• A.P.-12 (Acordul părinților pentru copii sub 12 ani, rózsaszín) – Ez a „meggondolandó” kategória, „szülői engedélyre” vagy jelenlétre, valamint egy nagyjából 12 éves gyerek szellemi és lelki értettségére  van szükség az ilyen filmek megnézéséhez. Bár sok esetben ártalmatlannak tűnik a film összessége, lehetnek benne olyan jelenetek, amelyekről nem árt utólag elbeszélgetned a csemetéddel. Felbukkanhatnak a filmben minimális erősségű, de hosszabb időtartamú, szellemi vagy lelki szempontból erőszakos jelenetek, és ezek realistán vagy valószerűen lehetnek tálalva. Lehet bennük (nem túl durva) káromkodás vagy obszcén gesztus, szexuális felhangú meztelenség ugyanolyan jellegű viselkedés nélkül. A szereplők fogyaszthatnak alkoholt és dohányozhatnak, fehér vagy tűzfegyvert használhatnak, a történet magába foglalhat családi balhékat és verbális erőszakot is - persze ezek a jelenetek sem szabad túl intenzívek.
• N-15 (Nerecomandat sub 15 ani, lila) – Ha a film nem ajánlott 15 éves kor alatt, az azt jelenti, hogy nem túl hosszú, viszonylag intenzív fizikai és lelki erőszakot ábrázoló jelenetek vannak benne, bár ezek nem töltik ki a film felét. Lehet benne nagyvonalakban ábrázolt szex- vagy nemierőszak-jelenet, nem túl durva kegyetlenkedés emberekkel vagy állatokkal szemben, közepesen hosszú és intenzív obszcén gesztusok és káromkodások, fegyverhasználat, könnyen lemásolható antiszociális magatartásformák. Az alkohol- vagy drogfogyasztást ábrázoló jelenetek lehetnek realisztikusak, de nem népszerűsíthetik e tudatmódosító szerek használatát.
• I.M.-18 (Interzis minorilor, kék) – A „kiskorúaknak tilos” kategória az első olyan, aminek a leírása műfajokat is kiemel. Olyan horror- vagy erotikus filmekre figyelmeztet, amelyekben a sorozatos fizikai és pszichikai erőszakot ábrázoló jelenetek összidőtartama meghaladja a filmidő felét. A kék jelzésű filmekben lehet szex és nemi erőszak, durva káromkodás és obszcenitás bőven, drogfogyasztásra vagy szadizmusra sarkalló jelenetek, hosszan tartó, erőteljes kegyetlenkedés, gyilkos technikák ábrázolása, öngyilkos módszereket részletező jelenet. Igen, itt már latolgatni sem kell azt, hogy a kamasz gyereked megnézheti-e a filmet.
• I.M.-18-XXX (Interzis minorilor și proiecției cu public, piros) – Az előző kategórián is lehet szigorítani: a piros jelzés nem csak a kiskorúaktól tiltja el a filmet, hanem a mozivetítését sem engedélyezi. A kimondottan kegyetlen, szadista vagy pornográf tartalmú mozgóképek kerülnek ebbe a kategóriába.
• IC (Filme cu interdicție de comunicare) – Ez a kategória színt sem kapott, hiszen az ilyen filmhez plakát sem készül: a CNC döntése nyomán tilos lesz mindenfajta nyilvános vetítése. Ide tartoznak az olyan alkotások, amelyek tartalmuk révén erőszakra, gyűlöletre, bármilyen jellegű diszkriminációra vagy intoleranciára buzdítanak, vagy az alapvető emberi jogokat tiporják. Ide fogják sorolni azt a filmet, amelyik részletesen ábrázolja öngyilkosság eszközeit és módjait, gyerekpornográfiát, felnőttek által eljátszott gyerekszereplők szexuális aktusait, zoofil vagy nekrofil jeleneteket.

A rendelkezés szerint a filmeket a későbbi bemutatásukkal megegyező formában kell bemutatni a besorolásukról döntő bizottságnak, vagyis pl. a hordozó borítóját is le kell adni (picit vicces, hogy a rendelkezés ma is érvényes szövege videókazettákról, CD-kről, DVD-kről, UMD-kről beszél – szerencsére egy „stb.”-t is a felsorolás végére biggyeszt).

Hogy mennyire jó vagy sem ez a rendszer? Nagy Csilla a CineEuropa filmforgalmazó munkatársaként az AG besorolást túl megengedőnek érzi: „Az AG - audiență generală szerintem egy nagyon tág spektrum. Nem mindegy, hogy egy gyerek 4 éves vagy 10... Szerintem különbséget kellene tenni korhatár nélküli és a 6+-os tartalmak között. Persze forgalmazóként ez kedvező spektrum, mert nem limitál, de szerintem azért lehetne ezt komolyabban venni. Még vannak más országok is, akiket ez érint.” Ugyanő hívta fel a figyelmünket a rendszer azon abszurditására, hogy nem kaphat romániai besorolást olyan film, amelynek idegen nyelvű a címe, lennie kell valamilyen román nyelvű alcímnek is.

Az Elősködők (Parasite) magyarországi plakátjának részlete

Magyarország

A legkisebbek ilyenfajta különválasztását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság illetékességébe tartozó, magyarországi korhatár-besorolási rendszer nem mulasztja el. A románhoz hasonlóan a magyar filmtörvény is hat korhatár-kategóriát különböztet meg, de nem a „súlyos” tartalmú filmeket osztja több kategóriára, hanem a sérülékenyebb, fiatalabb korosztályokra összpontosít. (Ilyen szempontból a britek a legkörültekintőbbek, náluk a 12 éves korhatárig három másik kategória árnyalódik: korhatár nélkül megtekinthető, gyerekeknek ajánlott, szülői felügyelettel ajánlott.) Maguk a kategóriák Magyarországon a következők:

• Korhatárra tekintet nélkül megtekinthető – Nem is kell ennek az értelmezésén sokat rágódnunk, ez a legáltalánosabb kategória, teljesen ártalmatlan 1-től 99 éves korig bárki megnézheti (habár a pelenkások mozgóképfogyasztása megérne egy mesét - egy teljesen másik, pszichológiai jellegűt).
• 6 éven aluliak számára nem ajánlott – Ez a kategória a gyerekeknek szóló filmek kategóriáját árnyalja, és arra hívja fel a figyelmet, hogy egyes filmalkotásokat - bármilyen kedves, bájos rajzfilmnek tűnjenek például első blikkre - a legkisebbek koruknál és felhalmozott ismerethalmazuknál fogva nem érthetnek meg vagy félreérthetnek. Ezt a jelzést a korhatár-besorolási rendszer 2012-es módosításakor vezették be.
• 12 éven aluliak számára nem ajánlott – Ezt a jelzést kell feltüntetni minden filmalkotáson, amely „tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet”.
• 16 éven aluliak számára nem ajánlott – A kamaszoknak sem ajánlott tehát egyetlen olyan film sem, amely alkalmas „fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüknek kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, illetve szexualitásra utal, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus”.
• 18 éven aluliak számára nem ajánlott – Az ilyen jelzéssel ellátott filmalkotás valójában felnőtteknek szóló tartalom, mivel „alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása”.
• Kizárólag felnőttek számára ajánlott – A legszigorúbb kategória; ide tartozik minden olyan film, amely „alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz”. Ahogy Amerikában vagy Romániában (és nagyjából a világ minden szegletében), a gyerekek szempontjából ennyire veszélyes tartalmakat Magyarországon sem szabad akárhol vetíteni. Ismét a törvény szövegét idézve: „Ezeket a filmalkotásokat vagy speciális – kizárólag felnőttek számára elérhető - terjesztői hálózatban, vagy csak 22 és 05 óra között lehet moziban és egyéb nyilvános vetítőhelyen (filmklubban) nyilvánosan bemutatni.”

Mivel igen sok (pénz) múlhat azon,  egy-egy filmalkotás milyen ratinget kap, a filmtörténet során nem ritkák a filmesek, a forgalmazók és a korhatár-besorolást odaítélő bizottság közötti súrlódások sem - íme néhány emlékezetes botrány története, nem csak a tengeren túlról.

Nos, csámcsoghatnánk tovább rating-botrányok végeérhetetlen sorozatán, a lényeg mégis az, hogy felelős szülőként kötelességünk utánanézni annak, hogy milyen filmre ül be a gyerek a moziba, vagy mit néz meg otthon a tévében, laptopon, tableten. A korhatárpecsét segítheti a tájékozódásunkat, de nem elég: megéri utánanéznünk, hogy pontosan miért kapta az illető jelzést a film (nem mindegy, hogy néhány ronda szó vagy egy bunyójelenet miatt stb.) – ez az IMDb minden film esetében kitöltött Parets Guide menüjéből elég pontosan kiderül. Kötelező elolvasni a film szinopszisát és pár kritikát vagy ajánlót, s bár nem vagyunk a trailernézés lelkes hívei, a gyerekfilmek esetében ezek a rövid ízelítők is perdöntők lehetnek. Az utolsó szó pedig legyen a saját belső hangunké: alkalmazzuk mindezt az infót a saját helyzetünkre, igazítsunk mindent a saját gyerekünk ingerküszöbéhez.

¹Jelen írás a mozifilmek korhatár-besorolásával foglalkozik. A televíziós besorolások – bár a mozisokhoz nagyon hasonló logikával működnek – rendszere különbözhet a mozistól, Romániában és Magyarországon is egy-egy másik testület illetékességi körébe tartozik. Az egy újabb fejezet lenne...