Dolgozott már Antonio Banderasszal, James Belushival, Dennis Hoperrel vagy Jeanne Moreau-val, megcsinált két Guinness-rekordot, lovagolt a 80 huszárban, esett le 30 méteres várfokról – el is nevezték érte „őrült magyarnak”. A Magyar Kaszkadőr Akadémia egyik vezetőjével, Magyarország egyik legelismertebb kaszkadőrszakértőjével, Gulyás Kiss Zoltánnal beszélgettünk a szakma és a kaszkadőrképzés rejtelmeiről.
Amikor te kezdted a szakmát, még nem volt kaszkadőrképzés. Hogyan lehetett akkoriban valakiből kaszkadőr?
Barátság révén kerülhettél be abba a közegbe, ahol tovább tudtad magad képezni. Sportolói múlt kellett hozzá, küzdősportos, lovas, vívó, motoros, vagy autós. Amit nem tudtál, azt megtanították a kollégáid. Régen főleg öttusásokat alkalmaztak kaszkadőrnek, mert ők ismerték a legtöbb sportot profi szinten: tudtak vívni, lovagolni, úszni, lőni, valahogy tudtak fogni egy fegyvert, volt egy kondijuk. Egy idő után minden sportágban kialakult egyfajta orientáció a filmes szakma felé. Minden sportnak van olyan háttere, amit tudsz egy filmben alkalmazni, de a film mindig más: a verekedés mindig egy kicsit teátrálisabb, mint a küzdőteremben. Ez a fajta, picit piedónésabb mozgássor persze nem olyan hatásos, mint a ringben, viszont úgy néz ki, mintha tényleg jól megütötték volna egymást.
Te milyen sportolói háttérrel rendelkeztél?
Lovagoltam, de szinte már a legelején kaszkadőrként kezdtem. 1977-ben az országban egyedüliként trükklovagoltam, amit úgy hívtak, hogy dzsigitelés, ami a voltizsálás egy szabadabb, látványosabb verziója. Egy pomázi lovardában figyeltek fel rám, úgy nézett ki, hogy én kapom meg a főszerepet A Csillagszemű című filmben. De a színészi részben nem jeleskedtem annyira, így én lettem a főszereplő dublőre. A másik nagyobb filmem akkoriban a 80 huszár volt, ahova baromi nagy dolog volt bekerülni, valahol egy tömegjelenetben feszítettem ott nagy bajusszal. A belépőm a lovaglás volt, aztán próbáltam persze mást is. 2006-ban hoztak egy olyan törvényt, miszerint csak papírral rendelkező kaszkadőr dolgozhat Magyarországon, így Pintér Tamás nevű kollegámmal megcsináltuk a Magyar Kaszkadőr Akadémiát. Jelenleg két éves a képzésünk, amiről sokszor beigazolódott már, hogy jobb, mint egy két hónapos tanfolyam, mert annyi idő alatt nem lehet eljutni a megfelelő szintre. A két év erősen megszelektálja az embereket, egyrészt kitartásban, másrészt jobban megismerjük egymást. A tanulóknak arra is akad lehetőségük, hogy kisebb munkákat elvállaljanak, így kiderül, hogy viselkednek kamera előtt, nagyobb jelenetekben. Két év után elmehetnek egy állami vizsgára, és utána már valószínűleg tudni fogják, melyik a kamera és melyik a söprű a forgatáson.
Miből áll ez a két éves képzés?
Van egy fél éves intenzív rész, ami heti négy vagy öt edzésből áll, amik a nap végén vannak, hogy iskola és munka mellett is beleférjenek. Ennek során kapnak egy alapképzést koreografált akrobatikából, verekedésből, vívásból, zuhanásból, műugrásból, fegyvertechnikai elméletből és annak gyakorlati kivitelezéséből. Mindebből egy házi vizsgát tesznek le fél év elteltével, majd egy minisztériumi emberek által ellenőrzött vizsgát a két éves képzés végén, ami után kapnak egy OKJ-s papírt. De fél év alatt el kell jutni odáig, hogy a kaszkadőrtanulók egy koreografált jelenetet párosával kitalálják, és bemutatják a vizsgabizottságnak, a kameráknak játszva el az egészet, úgy, hogy tudják, hogy fog az egész kinézni a vásznon.
Ha valaki elvégzi ezt a képzést, utána rögtön talál munkát Magyarországon kaszkadőrként?
Sajnos ez nem azon múlik, hogy meglegyen a papír, mivel sok a fekete munka ebben a szakmában is. Ha valakinek megvan a papírja, még nem jelenti azt, hogy őt folyamatosan fogják foglalkoztatni. Kereslet és kínálat alapján működik ez is: ha sok film forog, akkor lesz munkája, ha kevés a film, akkor jönnek a szűkös hónapok. Talán durva megközelítés, de ez egy igen drága hobbi. Persze, a jobbak ebből elég jól megélnek, csak kell a kereslet. A téli hónapok a legveszélyesebbek, akkor kevesebb a forgatás. Idén egyébként nem, mert pont a múlt héten kaptam felkérést a Toldira [r. Pálfi György – szerk.], aminek én leszek a kaszkadőrszakértője. Októberben indul a forgatás, a havas jelenetek is két hétig tartanak, és áprilisig tart a munka.
Hogyan lesz valaki kaszkadőrből kaszkadőrszakértő vagy -koordinátor?
Kaszkadőr az lehet, aki elmúlt 18 éves, és van orvosi papírja arról, hogy nincs olyan hozott betegsége, amiből egy veszélyesebb forgatáson baj lehet (pl. szédüléses, magas a vérnyomása stb.). A kaszkadőrszakértő esetében kicsit hosszabb az elvárások listája. 10 éves folyamatosan foglalkoztatottság kell hozzá, amit akár az IMDb, akár önéletrajz alapján igazolhatsz, és mind a négy kaszkadőrszakmából (autós, motoros, lovas és gyalogos) le kell tenned a vizsgát. Ezután be kell adnod a választott témakörödhöz (pl. egy akció kidolgozása) kapcsolódó írásos anyagot, amiben összefoglalod, hogyan valósítanád meg azt, a rendezői konzultációtól egészen a mentőkkel való kapcsolatfelvételig. Ha ez mind megvan, akkor mehetsz az állami vizsgára. Nem gyerekjáték, de meg lehet csinálni. Komolyak az elvárások, aminek megvan a miértje. Ha akcióról van szó, a kaszkadőrszakértőnek van a legnagyobb szava, akár le is állíthatja a forgatást, mert ő felel az emberekért, ha bajuk esik. Hozzáteszem: nagyon nehéz nemet mondani, amikor ott van egy több száz fős stáb… Tudok egy példát is mondani egy francia kaszkadőrszakértőről, Rémy Julienne-ről, aki öreg róka a szakmában. A Taxi 2 forgatásán csináltak egy autós ugrást, aminek a lényege az volt, hogy az autó beleugrik egy dobozkupacba – tehát csak a repülés volt a fontos, nem kellett, hogy összetörjön az autó. A rendezőnek viszont nem tetszett a végeredmény, ezért még aznap nekiálltak egy új ugrásnak. Holott nem a rendezőnek volt igaza, csak ő mást képzelt el, és ráverte a kaszkadőrszakértőre, hogy rossz volt a mutatvány. Nekiálltak a begyakorlatlan feladatnak, felhúzták a rámpát, és a vége az lett, hogy a kaszkadőr telibe vágott egy kamerát két operatőrrel. Szó szerint beleugratott a kamerába, a két operatőr pedig meghalt. Rögtön Rémyre mutatott mindenki. Ilyenkor kérni kell egy-két napot, felmérni a feladat súlyát. Persze nehéz dönteni, amikor ott van egy Luc Besson, és ha kérsz két hetet, akkor lehet azt mondja, hogy többet nem foglalkoztat. Szóval megvan a logikája annak, hogy miért szükséges a 10 év munkatapasztalat, de még így is bármi benne van a pakliban.
A kaszkadőrszakértő akkor kvázi a kaszkadőrök rendezője.
Ez kiírás kérdése, mivel a kaszkadőrszakértő már picit akciórendező is: ha kreatív partnere a rendezőnek, akkor a direktor mindig kikéri a véleményét az egyes jeleneteknél. Ha jól ismeri a forgatókönyvet, a kaszkadőrszakértő javasolhat a karakterhez passzoló ötleteket is. Nyilván össze lehet állítani egy verekedést úgy, hogy az alapján a karaktered drasztikus vadállatnak tűnjön, de úgy is, hogy bénának, vagy az egész verekedés véletlenekből álljon össze. Ezeket a hangsúlyokat kell úgy beállítani, hogy az tükrözzék a karaktert. Én eljutottam odáig, hogy voltam egyszer akciórendező, ami elég nagy dolog, e fölött van még a second unit director, akik nagy többségükben a kaszkadőrszakértők közül kerülnek ki, kivéve, ha az a second unit nem csak akciókról szól.
Melyik filmben voltál akciórendező?
Amire nagyon büszke vagyok, az Goda Krisztina Kaméleon című filmje. Ő például szabad kezet adott, így a Kaméleonba bele tudtam szólni oly módon, hogy amikor a forgatókönyvben gázolást írtak, ahhoz hozzátehettem a saját ötletemet. A szereplő kilép a kapun, fut a busz után, és közben elcsapják. Én beletettem egy pici csavart, és Krisztina megvette az ötletet, ami végül be is jött. Pedig egy egyszerű dologról van szó: azt javasoltam neki, legyen úgy, hogy a szereplő kilép az úttestre, ahol valaki majdnem elüti, utána a srác megy nyugodtan tovább, és a következő jármű már tényleg elcsapja.
Igen, ez a buszeffektus.
Megijeszted kicsit a nézőt, és csak utána csapod el a szereplőt – ez mindig bejön. Sok filmben próbálom ezt elsütni, mert kellenek ezek a kontrasztok és meglepetések. De az az igazság, hogy most már túl vagyunk mindenen: már nem tudsz semmi újat mutatni. Az effektek és az utómunka miatt úgy elszálltak az akciófilmek, hogy a realitás már sehol sincs. Egy pofontól mindenki 30 méterre repül. Régen a Bruce Willis ugrott le 30 méterről és sétált tovább, most már mindenki leugrik onnan. Minden film rá akar licitálni a másikra, és már köze nincs a pofonnak a pofonhoz. A videók világában is olyan impulzusok érik a nézőt, hogy ha nem kapja meg azt a gyerek, akkor két perc után feláll. Most már sajnos az kell, hogy minden robbanjon, fröccsenjen, csattanjon. Nem tudom, hogy hol a vége, vagy meddig lehet ezt fokozni…
A digitális technika térnyerése milyen hatással van a kaszkadőr szakmára? Kiszoríthatja az emberi munkaerőt?
Volt egy időszak, amikor a kaszkadőrök tartottak tőle (mondjuk nem Magyarországon, mert ez elég drága technika), de ez nem fog megtörténni. Alapjáraton meg kell csinálni mindent, és azt fel lehet tupírozni. Egy robbanás lehet melletted egy kis pukkanás, a vásznon meg felduzzasztják hatalmasra, de kell hozzá a mozgássor. Meg lehet csinálni ember nélkül is, de annyira még nem tökéletesek a grafikák, hogy az ne látszódjon. Talán még mindig sokkal olcsóbb egy kaszkadőrnek bukfencezni, mint az egészet megcsinálni digitálisan.
Hogyan néz ki egy forgatás a kaszkadőrszakértő szemszögéből?
Ha felkérnek egy munkára, akkor elolvasod a forgatókönyvet, megnézed, hogy melyik színésznek kell dublőr, illetve meddig képezheted a színészt, hogy ne érje baleset. Addig a szintig kell elvinni a színészt, hogy vágható legyen a jelenet. Ha az szerepel a forgatókönyvben, hogy Tóth százados bevágtázik és megáll, akkor elég, ha a színész meg tud annyit csinálni, hogy kilovagol a képből, majd azt látjuk, hogy megérkezik, és leszáll. A közepét, a cinkesebb történetet megcsinálja a kaszkadőr. De a színész azért tudja, hogyan kell kihúzni egy kardot, hogyan kell hátraarcot csinálni, szóval az alapmozdulatokat ismernie kell. Ezután meg kell találni a megfelelő dublőrt, egyeztetni kell a ruházatot, majd ezt el kell adni a rendezőnek, hogy neki is tetsszen a dublőr.
Dolgoztál színházban is. A színházi kaszkadőr munka mennyiben különbözik a filmestől?
Ugyanaz a show-műsor, csak egy dologban különbözik: ott egyetlen egyszer sem lehet hibázni. A színházban is át lehet hidalni dolgokat, ha valaki profi, lehet improvizálni, de ha egyéni feladatról van szó, és azt elrontják, az ciki. Viszont ott megvan a közvetlen kontakt, rögtön látod a nézői reakciót, hogy mi tetszett nekik. Szerintem sokkal nehezebb a színházi meló.
Manapság a legtöbb szakmában nagyfokú a specializálódás. Mennyire jellemző ez a kaszkadőrökre?
Magyarországon nem szerencsés, ha specializálódsz, mert akkor kevesebb feladatot fogsz kapni. A magyar filmek mindig másfajta kaszkadőrtulajdonságot igényelnek. Most forgatok egy lovas filmet, a Kossuthkiflit [r. Rudolf Péter – szerk.], aztán augusztusban forog egy komoly akciófilm, amit a Juszt Balázs fog rendezni, ott autózni és motorozni kell. Ha mindkettőt tudod, akkor folyamatosan dolgozhatsz év végéig, de ha csak lovagolni tudsz, akkor a Kossuthkifli után kiszállsz, és majd belépsz a Toldiba. Ha egymás után van négy lovas-film, akkor mázlista vagy, ha 3 évig nincs lovasfilm, akkor peched van. Nem kell mindenből halálprofinak lenni, vannak specialitásai mindenkinek, de ha egy lovasmenetbe már beférsz hatodiknak, akkor elbohóckodsz, a fontosabb dolgokat pedig majd megcsinálja a legügyesebb. Magyarországon minden oldalról meg kell közelíteni a pályát. Az amerikai filmkészítésben már szakosodnak, mert ott folyamatosan pörögnek a filmek. Lehet, hogy valaki csak egykerekűzni tud, de még akkor is lesz feladata, mert belefér – hetente egyszer egykerekezik jó pénzért és kész. Nálunk azért is fontos a két éves képzés, mert a kaszkadőrszakértő fogja elhívni a kaszkadőrt munkába, ugyanis van egy szerződésünk, miszerint a tanulóink elsősorban velünk fognak dolgozni – ami nem jelenti azt, hogy mással nem dolgozhatnak. Ezáltal én fogom őket a legjobban ismerni, tudom, hol vannak a határaik, és meglátom a szemében, amikor ezt vagy azt már nem kérhetem tőle. Amiket begyakorlunk, azok rávezető feladatok, de ugyanaz a bukfenc egy sziklás talajon vagy egy autó elől elugorva már egészen más. Vannak olyan pszichés terhek, amikre nem tudsz felkészülni. Például egy égő házon átmenni úgy, hogy közben három üveget kitörsz, és legurulsz egy lépcsőn – ezt nem tudod begyakorolni, mert nincs rá pénz. Részfeladatokból viszont fel lehet építeni, és akkor tudni fogod, hogy az az ember nem fog visszafordulni az elsőnél, hogy jaj, ég a háta.
Említetted, hogy külföldön sokkal több a munka. Mennyire gyakori, hogy a frissen végzett kaszkadőrök külföldön próbálnak szerencsét?
Van egy amerikai mentalitás, ami olyan drágává tesz egy filmet, hogy az borzasztó. Ez a „ne tegyük be a macskát a mikróba” klasszikus esete. Elmebeteg feljelentős világ… Állítólag ha valaki észreveszi, hogy az ő cseresznyefájának egy kis cseresznyéje belóg a filmesek kamerája elé, akkor odamegy és jogdíjat kér a cseresznyéjére. Ezért ott inkább stúdiókban forgatnak, mert az utcákon sokkal problémásabb. Ezért jönnek Kelet-Európába, Kanadába, Mexikóba, csak az a lényeg, hogy el Amerikából, és mindenhol olcsóbb és jobb lesz. Most is van itthon két-három komoly amerikai produkció. Persze ők hozzák magukkal a saját embereiket, a magyarok nem nagyon szólnak bele a dolgokba. Ott lehetsz, beleírhatod az önéletrajzodba, hogy forgattál a Die Hard 5-ben, de igazából nem csináltál a filmben semmit. Sajnos az amerikai filmekben félrenyomnak, kreatívabb feladatok a kisebb külföldi filmekben akadnak. A Die Hard 5-be vagy a Herkulesbe hozza a rendező egész sleppjét, a színész a dublőrjét stb., és a magyar kaszkadőr csak arra jó, hogy a háttérben csináljon valamit. Pénzügyileg persze jópofa, de kihívás tekintetében nem.
A munkásságod során melyik volt az a jelenet, ami számodra a legnagyobb kihívást jelentette, vagy ami a legemlékezetesebb volt számodra?
Nagyon sok forgatáshoz fűződnek jó emlékeim. Kaptam érdekes titulusokat, hívtak például „őrült magyarnak”, mert volt egy olyan feladat, amit nem vállalt el senki abban a filmben, csak én. Sárkányszív (Dragonheart) volt a címe, a szlovákoknál forgott. Egy 30 méteres várban forgattunk, ahol Dennis Quaid és David Thewlis vívtak. Én az utóbbinak voltam a dublőre, és egy vívás során kellett leesni 30 métert, éjszaka, ráadásul karddal a kezemben. De a legkellemetlenebb az volt, hogy mindössze 5-6 méteres részre kellett leesni, ahova betettük a légzsákot, mert utána egy 80 méteres szakadék következett. Oda nyilván nem akartál érkezni. Kb. tízemeletnyi magasságból azt az 5 métert szinte nem is láttad, annyira magad alá kellett ugorni. Nem is vállalta be senki. Két évvel előtte járt itt Magyarországon egy kaszkadőrszakértő, amikor forgattuk James Belushival a Royce (Titkosügynök a pácban) című filmet, és tudta, hogy én ugri-bugri vagyok. Ő kért fel erre a szlovák melóra. Kimentem, felmértem, és azt mondtam, hogy oké. Erre azt mondták, hogy hülye vagyok, és elneveztek őrült magyarnak. De végül megcsináltam.
De nagyon sok olyan meló volt, ami számomra nagy jelentőséggel bír. Ilyen volt a motoros repülésem, amit Veress Zoltán barátommal találtunk ki, és bekerültünk vele a Guinness-rekordok könyvébe is. [Zoltán átugratott az alacsonyan szálló Veress Zoltán repülője felett ebben a mutatványban – szerk.] Aztán csináltam egy repülős átszállást, ami szintén Guinness-díjas lett, egy repülő szárnyán ültem, és a Lánchíd felett átszálltam egy helikopterre. Illetve van még egy, ami az interneten az őrült Guinness-rekordok közé van feltéve. Ezt a Bomba találta ki, annyi volt a feladat, hogy egy Porsche mögé kötnek egy biciklit, és lépjük túl a 200-at. Megcsináltam a rekordot, de ezt nem én akartam, ez egy munka volt, egy márkareklám. A motoros meló viszont igazi kihívás volt, talán azt élveztem a legjobban. De csináltam borulásokat is, például a Jóban Rosszban sorozatban. Liptai Klaudiát egy autós borulással rendezték ki a sorozatból, és egy elég komolyat borultam helyette egy BMW-vel. 110-zel rámentem egy rámpára és 70 méterrel később állt meg az autó. De nagyon sok munka van, amire büszke vagyok, ezért nem tudnék csak egyet kiemelni.
A kaszkadőrséget művészetnek tekinted?
Oda is van sorolva, mint SZJA-szám, mivel művészeti alkotótevékenységről adsz számlát. (nevet) Egyébként egy részét igen, más részét nyilván nem. Ha el tudsz vele mondani valamit, az művészet. Egy autós gázolás valószínűleg nem művészet, de ha meg tudod azt úgy csinálni, hogy ne csak egy gázolás legyen, hanem legyen egy dramaturgiája, és hozzáadjon valamit a történethez, akkor szerintem igen. Nem szeretem szárazon értelmezni azt, hogy „Józsit lelövik és leesik a tetőről”. Persze az is egy munka, de én szeretek az akciójelenetekkel is elmondani valamit, szeretek hozzájárulni a történethez.
