Az arab felfogás idegen az európai ember számára, ennek ellenére (s az ismeretőt olvasva) kíváncsian ültem be a versenyfilmre, amely nemcsak a kíváncsiságot elégíti ki, de testközelbe is hoz egy távoli kultúrát. Jamilnak, a Koppenhágában élő fiatal arab férfinak régi adósságait kell rendeznie, a brutális erőszakot sem mellőzve. Megrázó történet, erős színészi játékkal.

Omar Shargawi rendező versenyfilmje, a Go with Peace Jamil, egy arab emigráns közösség életét mutatja be, amely egy nyugati nagyvárosban éli veszélyektől és gyűlölettől egyáltalán nem mentes életét. A bekövetkező tragédiát a családi kötelékek, a hűség és a barátok önfeláldozása, az arab közösségen belüli vallási kötelezettségek okozzák. Megrázó, ugyanakkor sokszor értelmetlennek tűnik a sok áldozat. Jamil apja a film kulcsfigurája: ő az, aki képes volt lemondani a gyűlöletről és a bosszúról, fia érdekében. Viszont a vér nem vállik vízzé, Jamil képtelen megtorlás nélkül hagyni anyja halálát és az apai intelmek ellenére belekezd egy őrült harcba, amiből később már nem tud kilépni – akkor sem, amikor rájön, hogy nemcsak saját, hanem szerettei életét is veszélyezteti.

A dogma elveit követő kamerahasználat is tovább növeli a film feszültségét, viszont a nyugat-európai nagyvárosból mindössze néhány külvárosi utcát látunk és egy arab étkezdét, ahol ezek a konfliktusok zajlanak. A történet vezetése lineárisan követi az eseményeket és mindennek megvan az ok-okozati kapcsolódása, ám a múltbeli okokra csak a párbeszédekben történik utalás.

Apának lenni nem könnyű olyan körülmények között, amelyek állandó veszélyeztetettséget jelentenek. A korábbi bántalmak megtorlást követelnek, ugyanakkor veszélyt is jelentenek.

Jamil kisfia és lassanként elhidegülő felesége iránt érzett szeretete együtt vezet ahhoz a változáshoz, mely elriasztja a bosszúhadjárat folytatásától. Számára azonban már nincs sem menekvés, sem visszaút. Kisfiát elrabolják, apját elveszíti, a fájdalom és a düh a legbrutálisabb embertelenséget is kihozzák belőle, amely a film végén néma kiáltásával tetőzik.

A rendező nem kímél meg a véres jelenetektől, és nem véletlenül: a film üzenete elsősorban ezekkel a sokhatásokkal éri el a nézőt. Be akarja mutatni az arab családokban rejlő erős kötődéseket, melyek ha sérülnek, olykor a Korán tanításait is feledtetve megtorlást követelnek. Ez a történet pedig sajnos tanmeseként ér véget: a Rossz megbűnhődik, és a Jó is elveszít mindent, mert nem a helyes megoldást választotta.

A versenyfilm következő vetítése június 6-én, csütörtökön, 11:00 órától lesz a Köztársaság moziban.