Az Országos Filmközpont (CNC) igazgatónőjének kijelentései ellen tiltakoznak ma délelőtt 9:30 és 10:30 között román filmesek az intézet bukaresti székháza előtt.
A Cultura la Dubă című online lap szeptember 15-én jelentette meg az Anca Mitrannal készült interjút. A beszélgetés apropójaként az idei első pályázati időszak meghirdetése szolgált. Mitran több kijelentése is ellenkezést váltott ki a romániai filmesekből.
A törvény szerint a filmközpontnak évi két alkalommal kellene meghirdetnie filmfinanszírozási pályázatot, de Mitran szerint ez nem feltétlenül lehetséges: ehhez a filmalapban legalább 20 millió lejnek kell összegyűlnie, különben a kiosztott pénzmennyiség nem lenne elégséges. Most mégis szeptember van, és idén csak először, 40 millió lejes összegben írták ki a pályázatot, a CNC tehát összevont két pályázatot. További változás, hogy a „tematikus film” kategória idén ifjúsági filmeket takar: „...a tematikus pályázat éppen azért került a törvénybe, hogy közönségfilmek, kommersz filmek készülhessenek. Mostanság minden rendezőnk fesztiválokra szánt művészfilmeket készít. S ezért akut hiányt szenvedünk közönségfilmből, ami ne fesztiválok díjai után sóvárogjon, hanem inkább a minél nagyobb nézőszám után, mert végülis erre vágyunk, ezért csinálunk filmet, hogy a nézőket bevonzzuk a mozikba.” Ebben a kategóriában korábban kaland-, detektív- és történelmi filmeket, valamint sci-fiket vártak: „Hatalmas csalódás ért a legutóbbi pályázati időszakban, amikor román történelmi események és személyiségek volt a téma, és meglepetésünkre mindössze 3 projekt érkezett be. Ez is azt igazolja, hogy a rendezők nagyrésze művész- és fesztiválfilmeket akar csinálni.”
Mitran úgy látja, a román filmpiacról teljesen hiányzik a gyermek- és ifjúsági filmek műfaja, „nincs már Geo Saizescu, nincs már Elisabeta Bostan”, akik korábban ilyen alkotásokat rendeztek. „Ha belépünk egy mallba, erőszakon és politikán kívül... nem sok mindent látni. Olyan román filmet szeretnék, mint a Zizi Bostan-féle Năică sorozat, amelyik kicsit megmutatta a falusi tájat, az állatokat, valami mást, mint a városi falak, egyéb dolgokat. Nekem más a felfogásom a filmről. Amikor 24 órából olyan 24-et a városban töltök, megyek az utcán, és látom a megkeseredett, szomorú embereket, minden nyomasztó, a társadalmi életünk eléggé bonyolult. Miért menjek moziba, hogy a filmben ugyanazokat a témákat lássam? Szeretnék inkább elmenekülni két órára, hogy egyebet lássak: egy szép szerelmes történetet, nevessek egy vígjátékon, vagy épp megnézzek egy gyerekfilmet.”
Az interjúban Mitran azt is kiejelentette, hogy „a dokumentumfilm nem mozitermekbe való műfaj”, és bár a dokumentumfilmesek 10%-osnál nagyobb arányban szeretnének részesedni a közös alapból, ez nem lehetséges, mert az elosztási arányokat a törvény szabályozza.
A 2022. évi első gyártásfinanszírozási pályázat pénzalapja a következőképpen oszlik el:
- 49%, azaz 19 600 000 lej nagyjátékfilmekre,
- 15%, azaz 6 000 000 lej egészestés terjedelmű elsőfilmekre,
- 10%, azaz 4 000 000 lej „tematikus” egészestés és rövid, fikciós alkotásokra (ez lenne a gyerek- és ifjúsági filmes kategória),
- 10%, azaz 4 000 000 lej dokumentumfilmre,
- 10%, azaz 4 000 000 lej animációs filmre,
- 5%, azaz 2 000 000 lej kisjátékfilmekre,
- 1%, azaz 400 000 lej nagyjátékfilmek, egészestés dokumentum- és animációs filmek forgatókönyvének fejlesztésre, amiből 300 000 lej a fikciós, 50 000 lej a dokumentumfilmes és 50 000 lej az animációs kategóriáé.
A mára meghirdetett tiltakozó akció már tegnap elkezdődött, amikor 12, különböző generációkat képviselő filmes vonult a CNC székháza elé. A tucatnyi tiltakozó között volt Andrei Ujică, aki többek közt a sokfelé díjazott Nicolae Ceaușescu önéletrajzát (Autobiografia lui Nicolae Ceaușescu) rendezte. Újságírói kérdésre kifejtette: „A kollégáim iránti szolidaritásból jöttem ide, és mert jeleznünk kell, hogy a nem fogadjuk el, hogy egy természetéből fakadóan a filmművészetet védeni rendeltetett intézmény vezetője ilyen osztályfőnöki szemrehányásokat és intéseket közöl, melyek szerint mi nem voltunk jó gyerekek és nem csinálunk a közönségnek és az illető intézménynek tetsző filmeket. A CNC-nek elsősorban a román film promózása és védelme a hivatása. Ez azt jelenti, hogy a művészi értékű román filmé, nem a kommersz filmé. A kommersz filmnek mások a kánonjai, mások a finanszírozási útjai. Egyetlen országnak sincs szüksége olyan nemzeti filmalapra, amelyik kommersz filmeket támogat, ez abszurdum.” A rendező reagált Mitran dokumentumfilmeket a mozikból kiutasító kijelentésére is: „Vicces lenne, ha nem lenne siralmas. Ez is bizonyítja, hogy párhuzamos a valósággal. Idén, egy héttel ezelőtt a velencei Arany Oroszlánt egy dokumentumfilm nyerte. És a CNC-nek hiányzik Năică, és róla ábrándozik. Az egyetlen, valaha Oscar-díjra jelölt román film egy dokumentumfilm volt. Miről beszélünk? A fikciós román filmek sem kirobbanó kasszasikerek. Mindenekelőtt nincsenek mozijaink. Eltűntek a művészmozik, senki nem tesz semmit azért, hogy egy új cinefil közönség kinevelődjön. Ez is a nemzeti filmművészetet támogató intézmény egyik célja kellene, hogy legyen. A valóság az, hogy teljesen más frontokon harcolunk, és ezt a helyzetet előbb vagy utóbb át kell beszélni.”
A szintén dokumentumfilmes Alexandru Solomon – aki az előző években rendszeresen felszólalt az említett 10%-os arány ellen – rövid statisztikával érkezett a székház elé. Eszerint a 2020-ban bemutatott 20 legnagyobb román közönségsiker közül 9 dokumentumfilm volt, a 15 elnyert legfontosabb díj közül pedig 8-at szintén dokumentumfilm hozta el. Szerinte Mitran „kijelentése, miszerint a filmkészítől felelnek a közönség hiányáért teljesen hamis”. „Mit tett a CNC ezekben az években, hogy újjáélessze a mozihálózatot? Bukarestben mindössze 3 terem van a mallokon kívül. Mit tett a román film promózásáért? Léteznek román filmes PR-kampányok, amiket a CNC szervezett? Nem hallottam ilyenről. [...] A gond nem a filmekkel van. A gond a teljes forgalmazási és promózási struktúrával van, amihez a CNC-nek jelentősen hozzá kellene járulnia. Miért nem teszi meg? Ezt kellene kideríteni.”
Az elmúlt két évtized legismertebb és legsikeresebb, a colectivet és egy sor újhullámos nagyjátékfilmet jegyző, az Ana, mon amourért Ezüst Medvével kitüntetett Dana Bunescu vágó szerint „mindenki olyan filmet szeretne készíteni, amire eljusson a közönség, de ehhez Romániában forgalmazási lehetőségekre lenne szükség”. „Zavar a kényelmes evidenciák gyakorlata. Az is, hogy Anca Mitran szerint egy kis csoport vagyunk, amely nem úgy végzi a dolgát, ahogy az őneki tetszene. Ez a maradi perspektíva zavart, ezért jöttem ide” – tette hozzá a tegnap a székház elé egy nyakába akasztott, hosszú táblával kiállt filmes.
Kollektív bűnünk, kollektív tragédiánk – Alexander Nanau: colectiv
A Colectiv-tragédia hatásairól készült dokumentumfilm elszomorító és dühítő látlelet napjaink Romániájáról; meg-megbicsakló dramaturgiája ellenére átütő élmény.
Anca Mitran 2014 óta vezeti az Országos Filmközpontot. 1997 és 2017 között az Országos Filmarchívum igazgatója volt, miután 1989-ben a Buftea Stúdió alkalmazottjaként került a filmvilágba. Egyébként a kémia doktora 1997 óta, és 2010-ben filmesztétikából is doktorált.
