Latabár Kálmán klasszikusai restaurált képpel és hanggal, a hollywoodi western és noir rendező, az első amerikai 3D film rendezője, Tóth Endre magyar és amerikai remekművei, a Trainspotting magyar felmenőkkel rendelkező producere, a BAFTA-díjas Andrew Macdonald és öccse, az Oscar-díjas Kevin Macdonald a Budapesti Klasszikus Film Maratonon.
Restaurált remekműveket vetít szeptember 12-étől hat napon át a 6. Budapesti Klasszikus Film Maraton.
Magyarországon a maratonon láthatók először nagyvásznon, restaurálva azok a rendszerváltásig feledésbe merült filmek, amelyeket a 30-as évek ifjú rendezőtehetsége, Tóth Endre rendezett. Ezek a filmek olyan témákat boncolgattak, mint az abortusz, a nők hátrányos megkülönböztetése vagy a munkahelyi abúzus (Két lány az uccán), de vannak köztük fordulatos krimik és vígjátékok (5 óra 40, Hat hét boldogság, Toprini nász) és egy remek életrajzi film (Semmelweis). A Két lány az uccán restaurálása Martin Scorsese alapítványával együttműködésben készült. A 110 éve született Tóth Endre 1939-ben elhagyta Magyarországot és előbb Korda Sándornál dolgozott, majd Hollywoodba ment, ahol André de Toth néven remek történelmi és westernfilmeket, valamint film noirokat készített. A legenda szerint ő adta a fiatal Charles Buchinskinek a Bronson nevet egy forgatáson. Martin Scorsese a rendezők rendezőjének nevezte. A Maraton közönsége idén átfogó filmválogatást tekinthet meg Tóth hollywoodi karrierjéből is.
Generációk megunhatatlan kedvence több évtized óta Latabár Kálmán, a „mi Latyink”. A BKFM-en ismét nagyvásznon látható a főszereplésével készült Egy bolond százat csinál (1943) és Egy szoknya, egy nadrág (1943) című alkotások, valamint minden idők legnagyobb magyar kasszasikerei, a Mágnás Miska (1948) és az Állami áruház (1952).
A magyar film komikusa – Emlékezés az 50 éve elhunyt Latabár Kálmánra
Bár nem ritka felénk sem, hogy egy előadóművész a szintén előadóművész szülők nyomdokaiba lép, jól ismerjük ezt a jelenséget a színháztörténetből is. Ám az mégiscsak kuriózum, hogy egy család tagjai oly sok generáción át töretlenül gyakorolják a színészmesterséget, mint a Latabárok. Ők talán a legismertebb család, akik generációkon át adtak színészeket a magyar színház- és filmművészetnek. Közülük is Latabár Kálmán számított a legismertebb és legfoglalkoztatottabb színésznek.
Nem maradhatnak ki a fővárost ünneplő alkotások sem az idei programból, hiszen 150 éve, 1873-ban, a Duna két partján lévő városrész egyesítésével született meg Budapest. A város egyedülálló hangulatához hozzátartoznak a múltat idéző körfolyosós házak – egy ilyen angyalföldi lakásban játszódik Máriássy Félix Külvárosi legenda (1957) című alkotása, amely a neorealizmus egyik legszebb hazai példája Tordy Géza, Törőcsik Mari, Máthé Erzsi és Sinkovits Imre főszereplésével. Fiatalok keresik az útjukat Sós Mária Városbújócska (1985) című filmjében a főváros sejtelmes neonfényes, zegzugos labirintusában „bújócskázva” éteri jazzdallamok és underground slágerek kíséretében. Bereményi Géza A tanítványok (1985) című alkotásában pedig a történelem egy kevésbé ismert fejezetét ismerhetjük meg egy szegény egyetemista történetén keresztül, Eperjes Károly és Cserhalmi György főszereplésével.
„Ennyire abszurd történettel talán még soha nem találkoztam” – Beszélgetés Gazdag Gyulával
Az egyik legtöbbször betiltott hazai filmes, a magyar abszurd kiváló rendezője, a Sundance Intézet rendezői laboratóriumának művészeti vezetője október 7-én a Fimtettfeszt vendége lesz. Nagyinterjúnkban a szocialista cenzúráról, a betiltásokat követő gyászmunkáról, és arról is mesélt, hogy miért akart elmenekülni az első napon a Sundance Intézetből, amikor hirtelen Robert Redford és Morgan Freeman között találta magát egy padon.
Gazdag Gyula restaurált filmjei is megtekinthetők lesznek, először lesz látható a Hol volt, hol nem volt (1986) című alkotás, amelyben egy édesanyját elveszítő kisfiú felkerekedik, hogy megkeresse az apját. Elek Judit munkássága előtt is tiszteleg a fesztivál a rendezőnő Balázs Béla Stúdióban készült rövidfilmjeinek (Találkozás, 1963, Meddig él az ember, 1968, Kastélyok lakói, 1966) vetítésével.
„Mondom, ami van vagy volt” – Beszélgetés Elek Judit filmrendezővel
Elek Judit, a magyar újhullám egyik meghatározó alakja, akinek életművében egymást váltják a dokumentum- és játékfilmek, sokszor sajátosan vegyítve a két formát, a lírai dokumentumfilmtől a dokumentarista eszközökkel felépített fikcióig. A rendezővel a 11. Filmtettfeszten Visszatérés című filmje kapcsán beszélgettünk, amelynek jelentős része Kézdivásárhelyen és környékén forgott.
A nemzetközi programban is lesznek bőven premierek, köztük a májusi cannes-i fesztiválon bemutatott Godard szerint Godard című, új dokumentumfilm, mely gazdag és méltó visszatekintés a francia új hullám legendás alakja, Jean-Luc Godard életére és munkásságára. A nagyvilág elsősorban színésznőként ismeri Kinuyo Tanakát, aki azonban az 50-es évektől rendezőként is kiválót alkotott. Pascal-Alex Vincent 2022-es portréfilmje, a Kinuyo Tanaka – A nő, akiről beszélnek Tanaka karrierjének rendezői időszakára fókuszál, megismertetve életét és filmjeit.
A DFF Német Filmintézettel való együttműködés eredményeként a Maraton programjában debütál itthon az Elefánt vagyok, asszonyom című, 1969-es nyugatnémet dráma, amely brémai végzős középiskolások kalandjait mutatja be. Az első guineai film 1953-ban készült, kópiája azonban az idők során elveszett. Egy fiatal afrikai filmes nyomozásba kezd, hogy felderítse a Mouramani című alkotás keletkezésének körülményeit és utóéletét, felfedezéseit az A mozi temetője című dokumentumfilm foglalja össze.
A világhírű filmek mellett világhírű filmesek is érkeznek a Budapesti Klasszikus Film Maratonra. Pressburger Imre Miskolcon született, de Emeric Pressburger néven, Nagy-Britanniában lett világhírű. Unokái, Andrew Macdonald producer és Kevin Macdonald Oscar-díjas rendező (Egy nap szeptemberben, 2000) számos, a kortárs filmet meghatározó mű alkotói részt vesznek a fesztiválon és személyesen vezetik be filmjeiket a közönségnek, köztük a Trainspotting című kultfilmet, Az élet sóját, Az utolsó skót királyt és a Zuhanás a csendbe című megrázó hegymászótörténetet, valamint nagyapjuk restaurált filmjeit, amelyeket Martin Scorsese alapítványa és a Brit Filmintézet (BFI) biztosított.
(a fesztivál közleménye)
Mikor a kultúra a dzsungelbe kirándul – Kevin Macdonald: The Last King of Scotland / Az utolsó skót király
A széles vászonra rendezők különös figyelmet szentelnek pár éve az átlagember számára eddig csak földrajzórákról és híradóból ismeretes országok történelmének. Ahhoz, hogy a fehér ember ismét megmutatkozhasson felelősségteljes szerepkörében is, szóba kell hoznia a szociális és politikai témákat.
