Zarin

Egy fiatal iráni prostituált jobb életre vágyik.

Kapcsolódó cikk:

• Apropó, Shooting Stars – Bő fél óra Tóth Orsival szakmáról, játékról – „színészkedésről”

Johanna

A drogfüggő Johannát egy baleset után visszahozzák a klinikai halálból. Ő nem emlékszik semmire. Mivel nincs hova mennie, orvosa a kórházban tartja nővérnek, mert megtetszett neki a lány. Johanna azonban szerelmét a betegeknek kínálja gyógyírként: visszaadja az életbe vetett hitüket, csodálatos gyógyulásukért imádják Johannát. Szokatlan gyógymódjával, a kórházi rend megszegésével azonban kiv [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Tibortól a Taxidermiáig – 37. Magyar Filmszemle – Budapest, 2006. január 31– február 5.., Játékfilmek
• Apakomplexus a Croisette-en – 58. Cannes-i Filmfesztivál, 2005. május 11–22.
• A szajhaság koreográfiája – Mundruczó Kornél: Johanna
• Apropó, Shooting Stars – Bő fél óra Tóth Orsival szakmáról, játékról – „színészkedésről”

Elhagyatva s megtalálva

Az epizódfilmek reneszánszát és korát éljük. Egyre több ország rendezője áll össze, hogy készítsen egy egész estés játékfilmet, rövidfilm-mozaikokból. Az már csak a néző jutalma, ha a végére az egész harmonizálva összeáll, s a „leitmotív" ugyanaz mindegyik alkotónál. Hat fiatal kelet-európai filmrendező összefogásával készült az Elveszett tárgyak című alkotás, amely [...]

A fény ösvényei

A filmben két történet fut párhuzamosan: az első egy sikeres modellé, a második egy ötvösmesteré. A fény ösvényei kettejük pokoljárását mutatja be. Történeteik hasonlóan épülnek fel, és sajátos módon hatnak egymásra. Hosszú időbe telik, míg mindketten elfogadják sorsukat. Amikor megbékélnek önmagukkal, a szálak összefutnak: az ötvös, aki a látását, és a modell, aki a sz [...]

Kapcsolódó cikk:

• Sorstalan játékfilmpaletta – 36. Magyar Filmszemle – Budapest, 2005. február 1–8. – Játékfilmek

Sorstalanság

Köves átlagos zsidó kamaszfiú átlagos sorssal Budapesten, 1944-ben. Nem sokkal azután, hogy apját munkaszolgálatra viszik, őt is elfogják, majd bevagonírozzák és Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják. Köves nem lázad sorsa ellen, nem lepődik meg, nem keres kiutat. Átmeneti barátságokra tesz szert, felnőttek és gyerekek; flegmák és rémültek, alkalmazkodók és vagányok bukkannak fel mellette a tömegből, és sodródnak el mellőle [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Kulisszák mögött, kamera előtt II. – Erdélyi filmszínészportrék: Dimény Áron
• Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története
• Három lépés a sikerhez – Ennio Morricone útja a csúcsra
• Jelentős része a képzelet – Beszélgetés Dimény Áronnal
• Sorsfordító sorstalanság – Beszélgetés Koltai Lajossal, a Sorstalanság rendezőjével és Nagy Marcellel, a film főszereplőjével
• Sors-talanság – Koltai Lajos: Sorstalanság
• Sorstalan játékfilmpaletta – 36. Magyar Filmszemle – Budapest, 2005. február 1–8. – Játékfilmek
• „Azt hiszik, nyaralásból jövök” – Riport a Sorstalanság forgatásáról

Világszám!

Slomónak, a vándorcirkusz bohócának ikrei születnek a kilencszáztizes évek elején. Dodó és Naftalin, apjuk mesterségét követve gyakran lépnek fel együtt bohócként, artistaként, illúzionistaként. Az ötvenes évek elején, a Nagycirkusz ünnepi előadásán balul sül el egy merész tréfájuk. Bár a történtekért Naftalin felelős, mégis Dodó kerül börtönbe, s hosszú évekre elszakadnak [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A humor és a magyar film – Min is nevetünk mi, magyarok?
• Sorstalan játékfilmpaletta – 36. Magyar Filmszemle – Budapest, 2005. február 1–8. – Játékfilmek

Nyári délután

Jött egy busz...

A Jött egy busz... öt, lazán kapcsolódó szkeccsfilmből áll; a részeket mindössze az köti össze, hogy mindegyik valamilyen módon kapcsolódik egy budapesti buszjárathoz. Az egymástól hangulatában és stílusában is erősen különböző mini-filmeket Török Ferenc (Cipők), Schilling Árpád (No Comment), Bodó Viktor (Negyedóra), Pálfi György (Táltosember vs. Ikarus) és Mundruczó Kornél (A 78-as Szent Johannája) k [...]

Kapcsolódó cikk:

• Képkeresők – Játékfilmek versenyben szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.

A 78-as szent Johannája

Kapcsolódó cikk:

• A kiszámíthatatlan tényező – Beszélgetés Mundruczó Kornéllal

A hídember

A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában, és egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be. A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét, és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála v [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Don Juan, a dán királyfi – Cserhalmi György aránytalan portréja
• „Ha el tudsz mondani valamit a kaszkadőrmutatvánnyal, az művészet” – Interjú Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőrszakértővel
• Öreg rókák, béta és állami költségvetés – Versenyen kívüli játékfilmek szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.