A fekete bojtár

Sinka István, akit az alföldi tanyavilágban csak Fekete bojtárként ismernek, egy rendes, becsületes legény. Kitűnik társai közül műveltségével és olvasottságával. Szerelmével, Piroskával boldogan tervezgetik életüket, amikor váratlan tragédia történik. Sinka István Fekete bojtár vallomásai és Móricz Zsigmond Barbárok című novellája alapján.

Elolvasom a kritikát

Méhek tánca

A pályáját filozófiatanárként kezdő, jelenleg biztosítási ügynökként dolgozó Kiskovács Mihályt rövid idő alatt számos intenzív élmény éri. Megtudja, hogy a munkahelyéről hamarosan elbocsátják, feleségével új autót vásárol, majd nyílpuskát bíz gondjaira egy ismeretlen fiatalember, akit rendőrök vezetnek el. A következő három napon három különböző férfi tesz biztos [...]

Az emigráns – Minden másképp van

A játékfilm az emigrációs létet önként vállaló Márai Sándor és felesége utolsó éveinek története, az összetartozás, az együtt leélt élet emlékeiből és az író utolsó pillanatáig tartó gondolkodásának, az alkotás természetrajzának mozaikjaiból épül. Nápolyban a fiatal Márai és Lola ifjúságának emlékeivel indul a "történet" és jut el a San Diego-i mag [...]

Elolvasom a kritikát

Budakeszi srácok

Magyarország, 50-es évek. Istvánka érzékeny, példaképre, barátságra vágyó kisfiú, kinek édesapja - még az ő születése előtt - meghalt a háborúban. Az iskolakezdés előtt, édesanyja magához veszi, és vidékről felviszi a fővárosba. Egy nap találkozik Márity Lacival, a 21 éves budakeszi nagyfiúval, aki ettől kezdve nemcsak focizni jár vele, de a legtitkosabb kérdéseire is választ ad. A [...]

Elolvasom a kritikát

A Szent Lőrinc folyó lazacai

Paolo és Filippo, a két szicíliai jóbarát az ún. Európai Iskola művészeinek szentendrei gyűjteményes kiállításán megismerkedik két magyar származású kanadai lánnyal: az érzelmes, befelé forduló, álmodozó szemű Violával, és a temperamentumos, de felületes, könnyelmű Matyival. A fiatalon elhunyt Országh Lili képei láttán Viola úgy érzi, mintha már találkozott volna a képekben megfogalmazott érzésekkel, az ábrákkal [...]

Kapcsolódó cikkek:

• András Ferenc, a „nagy generáció” mozgó(tér)képésze – Barabás Klára: Végkiárusítás – András Ferenc filmrendező
• Nem csak magyar népség – Játékfilmek versenyben szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.

Felhő a Gangesz felett

András és Juli életük egy elkeseredett pillanatában találkoznak, amikor mindketten súlyos döntést hoztak, melynek következményeit egyedül képtelenek elviselni. András, a tehetséges, ám súlyosan drogfüggő programozó úgy dönt, hogy véget vet földi pályafutásának, míg Juli, a kezdő színésznő elhagyta férjét és ideiglenesen kislányát is, hogy átgondolja addigi életét. A két ember összeköltözik, és [...]

Elolvasom a kritikát

Recsk 1950–1953, egy titkos kényszermunkatábor története

A recski internálótábor közvetlenül az Államvédelmi Hatóság felügyelete alatt működött 1950 és 1963 között. A politikai, történelmi gyökerekig hatoló elemzésben volt rabok, volt ÁVH-s őrök vallomásaiból rajzolódik ki a tábor képe. A film 1989-ben, a legjobb európai dokumentumfilmként elnyerte a Félix-díjat.

Faludy György, költő

„Faludy Györgynek hívnak. Magyar író és költő vagyok. 1910-ben Pesten születtem. A berlini, a grazi, a bécsi és a párizsi egyetemekre jártam. Egyetemek után hazakerültem, meglehetősen ismert író lettem. 1938-ban emigráltam Párizsba, onnét Marokkón át az Egyesült Államokba kerültem, annak hadseregében szolgáltam a második világháború alatt. 1946-ban hazajöttem Magyarországra. 50-ben hamis vádak alapján letartóztattak. A hírhedt recski [...]

Vakvilágban

Azt mondják, hogy nincs véletlen. De van, méghozzá vak véletlen is. Hogy elhiggyék, elmeséljük Önöknek a következő történetet. Egyszer a gumigyár egy brigádja elment bulizni egy nagyot. Pénzt kaptak az újításért, ennyi kellett is a közösségi szellemnek. Sándoréknak a mulatság egy bárban folytatódott, ahol egy bizonyos „fehér sálas" kidobatta őket, ezt a nagyon nem oda illő t [...]

Őszi almanach

Hédi egy régi, lepusztult polgári lakás tulajdonosa. Vele lakik a fia és annak barátja, valamint egy ápolónő a barátjával. Mindannyian mohón spekulálnak az asszony pénzére, halála után pedig a lakására. Alkalmi cinkosság és kegyetlen kiszorítósdi egyaránt motiválja szövevényes kapcsolataikat.

Kapcsolódó cikkek:

• Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története
• A látszat, ha hátulról – Tarr Béla-olvasat 2.
• A látszat, ha szemből – Tarr Béla-olvasat 1.
• „Tudod mi az az Ember tragédiája?” * – Rendezőportrék: Tarr Béla