Nosferatu, az éjszaka fantomja
Történet
Herzog nem egyszerűen újraforgatta Murnau zseniális némafilmjét – helyenként képkockáról képkockára rekonstruálva annak beállításait –, hanem új vonásokkal ruházta fel a vámpír karakterét, és ijesztőbbé tette a végkifejletet is. Értelmezésében Drakula gróf (Klaus Kinski lenyűgöző alakítása) filozofikus, szánandó vámpír: egyaránt szenved az unalomtól és a magánytól.
Ezt írtuk a filmről:
Amikor Herzog szinte Erdélyben forgatott – Csapón kívül 24.: Werner Herzog: Nosferatu: Phantom der Nacht / Nosferatu, az éjszaka fantomja
Szinte olyan, mint Murnau Nosferatuja (nem is...), szinte Erdélyben forgott (ez viszont igaz), szinte kapott egy Arany Medvét (meg ez is biztos), a címszerepét alakító Klaus Kinski pedig szinte ma lenne 91 éves: október 18-án töltötte volna, ha még köztünk lehetne.
Celluloiduniverzum Weimartól Bábelig – Rövid német stúdiótörténet(ek)
Európa sok más országával együtt a Német Birodalom is azzal büszkélkedhet, hogy feltalálta a mozgóképet; a Skladanowski testvérek párhuzamosan Lumière-ékkel már 1895-ben bemutatták gépezetüket. A korai német film megmaradt a technikai kísérletezésnél; Oskar Messter üvegfedelűstúdiója, hangosfilmes próbálkozásai, valamint a filmszalag továbbítója (a német kapcsolás) mind ennek a kornak az eredményei.
Újjáteremtés és odagondolás – A Nosferatu és a Berlin felett az ég egy-egy remake-jéről
A remake behozhatatlan előnnyel és hátránnyal indul: kódrendszere adott, az asszociációs háttér, a viszonyítási alap többnyire maga az eredeti film. Talán ezért is olyan kevés a valóban kiemelkedő, eredetivel vetekedő remake a filmtörténetben.
Jézuskák és Krisztusok – A "religious movie"-tól a hitfilmekig
A bibliai-vallásos filmek útja a konkréttól: a vallástól, a bibliai történetektől, a szentek élete-filmektől a meghasonláson (horrorfilm) át vezet az absztraktig, a transzcendensig: a hitfilmekig és a „lelkiismeret-történetekig".
Az ember, aki hallotta a csend mögött az ordítást – Werner Herzog-portré 2.
„Nincs harmónia az univerzumban” – mondja Werner Herzog, aki egész életművében ezt a filozófiát próbálta megfogalmazni a lehető legköltőibb módon. Az Aguirre, Isten haragjától a Fitzcarraldóig kizárólag remekművek jelezték a gondolat finomodásának fázisait, de a későbbi, fáradtabb művek is egy szokatlanul elszánt direktort mutatnak be, akinek mindig van mondanivalója.
Az ember, aki hallotta a csend mögött az ordítást – Werner Herzog-portré 1.
Az egykori modernista zseni, botrányhős és celluloidköltő Werner Herzog számtalan feledhetetlen alkotással ajándékozta meg a filmtörténelmet. A 90-es években szinte végig hallgató direktor az ezredfordulót követően újra erőre kapott, 2009-ben pedig egyenesen két filmet is tető alá hozott. Ezek közül a Mocskos zsaru most kerül a magyarországi mozikba (Romániában már bemutatták – a szerk.), ami jó apropó az életmű áttekintéséhez.