Ezt írtuk a filmről:

A vadkender megszelídül, avagy ne légy barom, míg a Sátán salátája mennybe megy – Kis füves filmtörténet

Egykoron ördögtől való, tiltott, szemét narkotikum volt. Ma már nagyon nem az. Egy kis füves filmtörténet 420-ra.

A szilaj motoros, aki bevette Hollywoodot – Jack Nicholson-portré

Bár szinte valamennyi figuráját a saját lelkéből „faragta ki”, ő az egyik legsokoldalúbb és legegzotikusabb hollywoodi színész, aki az elmúlt fél évszázadban felbukkant a nagyvásznon. Művészete a hetvenes években bizonyult igazán formabontónak, majd – magával az Álomgyárral együtt – az ő színészi stílusa is egyre konzervatívabbá szelídült, de akárhány vargabetűt is rótt, mindig hajlandónak mutatkozott a megújulásra és arra, hogy meglepetésszerűen rácáfoljon a róla kialakult általános képre. Nyolcvanötödik születésnapját ünnepli Jack Nicholson, az amerikai filmművészet egyik legnagyobb élő legendája. 

Kamaszfiúk mindörökké – Az American International Pictures stúdió története II.

A tiniket megcélzó horrorok, a beach party-filmek, illetve egy-két sci-fi-próbálkozás ugyan némi sikert hoztak az American International Picturesnek, a szinte futószalagon készülő alkotások közül azonban egy sem tudott tartósan kikecmeregni a B-filmes „süllyesztőből”. Miután pedig Arkoff elsődleges célja nem az alsóbb kategóriás filmek tömegtermelése volt, a hatvanas évek elején elérkezett az idő a színvonalbeli elvárások újragondolására.

Az utolsó Cézár – A Columbia stúdió története II.

Míg a trösztellenes per a legtöbb stúdió számára hanyatlással járt, a Columbiának a további felzárkózásra jelentett esélyt. Bár a Paramount-határozat és a televízió terjeszkedése komoly hatással volt a filmiparra, Harry Cohn így is évente több mint 40 filmet gyártott le, amivel igen elhúzott a többi stúdiótól. Az elért eredményekben nagy szerepet játszottak az évtized elején a stúdióhoz csábított producerek is, mint Stanley Kramer és Sam Spiegel.

Magyarok Hollywoodban 3. – Új Hollywood szamárlétráján

Sorozatunk első két részében olyan producerek, rendezők, színészek és színésznők pályáját mutattuk be, akik többnyire a 20-as években, a magyar filmgyártás összeomlása után épültek be a hollywoodi filmgyártásba. A harmadik, záró fejezetben elsősorban két olyan – magyar nyelvterületen talán kevésbé ismert – operatőrről lesz szó, akiket az 50-es évek politikai helyzete kényszerített arra, hogy elhagyják az országot.

Kicsit megfojtogattam – Interjú Rip Tornnal

Idén volt 40 éves a Szelíd motorosok, amelyben Jack Nicholson szerepe eredetileg Rip Tornnak íródott. Ez a kedélyes texasi cowboy-figura Amerikában színészlegenda – nálunk jószerivel ismeretlen a neve. Az ifjúság édes madara, a Királyok királya, A Cincinatti kölyök, a Kóma, az Airplane 2, A bennfentes, a Men in Black – Sötét zsaruk, a Marie Antoinette 78 éves, Emmy díjas és Oscar-jelölt sztárjával a Berlinalén beszéltünk.

A lázadások kora – Az amerikai függetlenfilm története 3.

A 60-as, 70-es évek társadalmi feszültségei a hétköznapi életben és Hollywoodban is forradalmi változásokat hoztak. Az 1960-ban New York-i avantgárd művészek által alakított New American Cinema (NAC) Group manifesztuma az elkövetkező korszak krédója is lehetett volna: „Nem akarunk hamis, fényes, takaros filmeket; jobban szeretjük, ha a film nyers, nincs rajta fényezés, de élő. Nem rózsaszín, hanem vérszínű filmeket akarunk.”