Elégia
Történet
A karizmatikus egyetemi professzor, David Kepesh mindig is fiatal, kalandvágyó női tanítványai dicsfényében úszott, ám eddig egyiküket sem engedte magához túl közel. Amikor egy nap a gyönyörű Consuela Castillo lép be az osztálytermébe, a férfi addigi jól felépített álcája pillanatok alatt szétbomlik. A sötét hajú szépség rabul ejti és összezavarja. S bár Kepesh a nő testét valódi művészi mesterműnek tartja, Consuela még ennél is többnek bizonyul. Kepesh vágya Consuela iránt megszállottsággá válik, ám végül a megcsalástól való félelme és ebből következő féltékenységi rohamai elüldözik tőle a nőt.
Ezt írtuk a filmről:
A nők, akik túl sokat tudtak – A szebbik nem a rendezői székben II.
Az előző részből megtudhattuk, hogy a kezdetek kezdetén még nem is számított extrém dolognak az, ha egy nő filmet rendezett, valamint azt is, hogy a filmkészítés iparosodásával időközben ez teljesen megváltozott. Ebben a részben megismerkedhetünk Európai filmes női pionírjaival, valamint a rendezőnők mai helyzetére is vetünk egy pillantást.
Vén kecske is… – Isabel Coixet: Elegy / Elégia
Az idősödő docens és a hamvas hallgatólány önpusztító viszonyának kliséit a Lolita óta koppintják a filmesek és az írók. Több tucat unalmas, rétestészta hosszúságú melodráma fárasztotta már a nézőket ebben a témában. Isabel Coixet rendezőnő mégis vállalta a feladatot, hogy Philip Roth The Dying Animal című, aktuáltrendi bestsellerét Elégia címmel celluloidra varázsolja.