Mit kapunk, ha összegyúrunk egy majdnem elfeledett, 70-es évekbeli, nem túl izgalmas amerikai tévésorozatot a Lost csodaszigetével, túl tágan megfogalmazott válaszaival, és egy fejvakargatóan rosszul megírt, másodkategóriás horrorkomédiával, az egészet pedig nyakon öntjük egy adag valóságshow-szereplő mélységű, de szebb arcú karakterrel? A válasz természetesen: A vágyak szigete, 2020.
2010 szeptemberében elindult egy sorozat: a nyitómontázsban egy üzenet kelt lábra, hogy egy pöfögő gőzössel megérkezzen egy impozáns vidéki kastélyba, és felbolygassa egy arisztokrata angol család életét. Most, kilenc évvel később nagyjából ugyanez a helyzet: jön az újabb levél, a rajongók pedig tűkön ülhettek, hogy vajon miként állja meg a helyét a nagyvásznon a Crawley-család története?
Baywatch, 2017. Két dolog, aminek semmi köze nem kellene legyen egymáshoz. Az eredeti, a tévé „hőskorából” származó sorozat a mai szemmel nézve enyhén nevetséges buta primi-(primitív krimi)történeteivel, és nem titkolt mozgatórugójával, a parton slo-móban futó, széptestű életmentőivel. Komolyan venni ezt az alapanyagot a mai filmes palettán (neadjisten, a mai sorozatok között) nem lehetett, de a készítők „becsületére” legyen mondva, nem is próbálta meg senki a lehetetlent.
Az újgenerációs Power Rangers megpróbálja a lehetetlent és sikerrel jár: képes teljesen érdektelen és unalmas lenni úgy, hogy az egyik jelenetében szó szerint kipofoznak valakit a világűrbe. Ha valami, hát akkor ez teljesítmény.
Az U.N.C.L.E. embere elsősorban laza vígjátékként működik olajozottan, nem pedig sötét hangulatú kémthrillerként. Guy Ritchie mindenesetre a Blöff óta nem rendezett ilyen jól.
Az Entourage egy sikeres HBO-sorozat volt 2004 és 2011 között, a nyolc évad között voltak nagyon jók és kevésbé jók, de a show lendülete elegendőnek tűnt a Warner Brosnak ahhoz, hogy berendeljen egy mozis verziót a négy jóbarát (plusz egy ügynök) hollywoodi kalandjaiból.
Az első részt ott hagytuk abba, hogy a negyedik Star Trek-film, az 1986-os A hazatérés meglehetősen sikeres volt, de az eredeti sorozat kreátora, Gene Roddenberry fokozatosan kezdett kiszorulni a döntéshozatalból.
A városi legenda szerint a Star Trek szülőatyjának édesapja körbejárta a szomszédságot és elnézést kért fia alkotása miatt, amikor a sorozatot először vetítették az Egyesült Államokban. Nem tudjuk, mennyi igazság van ebben a régi anekdotában, az viszont tény, hogy egy mindössze három évadot megért, a maga idejében a nézettségi mutatók alján rostokoló tudományos-fantasztikus sorozatból 40 év alatt egy több mint 600 epizódot, 5 szériát és 12 mozifilmet sorjázó franchise nőtte ki magát.
