Tényleg csak a perverzek csinálnak jó filmeket? – Seth Rogen, Evan Goldberg: The Studio

2025. június 1. – írta Incze Kata

Ha Matt Remicken múlna, a Continental Stúdió nem látványos tucatfilmeket, hanem a legújabb Annie Hall-t, vagy Rosemary gyermekét gyártaná le. Csakhogy nem rajta múlik – legalábbis szerinte. De hogy valójában kin, az az első évadának végére sem lesz teljesen tiszta, de az, hogy mekkora bajban van a hollywoodi stúdiórendszer, annál jobban.  

Egy játékos naplója – Michael Cimino-portré

2016. augusztus 31. – írta Verpeléti András

Az idén 120. évét taposó filmtörténet számos kiváló alkotója között kevés olyan megosztó művész és személyiség volt, mint Michael Cimino. A párhuzamosan zseninek és pancsernek is tartott rendező életművét a folyamatos kockáztatás és a rendezői hatalommal való visszaélés jellemzi, nevével pedig örökre összeforrt a tiszavirág életű hollywoodi auteur-korszak és egy komplett stúdió bukása.

A pixelek visszacsukhatatlansága – Bordwell és a digitális átállás

2016. június 26. – írta Jakab-Benke Nándor

Nemrég fejeződött be a teljes filmgyártás – a forgatástól a mozikig – digitális átállása, 35mm-es filmről CCD-kre, pixelekre és merevelemezekre. A kedves közönség javarésze semmit sem tudott (és most sem tud) a folyamatról. David Bordwell könyve nekik is szól, nemcsak filmesztétáknak és veterán mozibarátoknak.

Hollywoodi lidércnyom – Ethan és Joel Coen: Hail, Caesar! / Ave, Cézár!

2016. február 19. – írta Jakab-Benke Nándor

A fivérek új filmje egyszerre szeretetteljes szerenád, vitriolos vádirat és nosztalgikus nekrológ Hollywood (első) aranykorához – pontosabban közvetlenül az aranykor utánhoz, az alkonyhoz, amikor már felbukkant a láthatáron a tévé, meghozták az első trösztellenes határozatokat a nagyok ellen, de a mogulok még magabiztosan pöffeszkedtek székeikben.

Az osztrák filmstúdiók történetéből

2015. május 1. – írta Buglya Zsófia

Ausztria kulturális önértelmezésében a filmművészet sokáig háttérbe szorult a zene, a színház vagy akár a képzőművészet mögött. Az, hogy az osztrák film mára az európai filmélet karakteres szereplőjévé nőtte ki magát, a 80-as évek elején bevezetett filmtámogatásnak köszönhető. De vajon milyen alapokon épült fel ez a viszonylag fiatal struktúra, és milyen gyártási rendszerek váltották egymást az osztrák filmben a 20. század során?

Celluloiduniverzum Weimartól Bábelig – Rövid német stúdiótörténet(ek)

2015. március 25. – írta Ritter György

Európa sok más országával együtt a Német Birodalom is azzal büszkélkedhet, hogy feltalálta a mozgóképet; a Skladanowski testvérek párhuzamosan Lumière-ékkel már 1895-ben bemutatták gépezetüket. A korai német film megmaradt a technikai kísérletezésnél; Oskar Messter üvegfedelűstúdiója, hangosfilmes próbálkozásai, valamint a filmszalag továbbítója (a német kapcsolás) mind ennek a kornak az eredményei.

Dezertőrök kíméljenek! – A Koreai NDK filmgyártása

2013. június 19. – írta Hubai Gergely

Egy rejtélyes ország, ahonnan csak államilag ellenőrzött beszámolókon keresztül juthatnak el hozzánk információk. Ha valaki mégis kiszabadul a Koreai NDK vonzásából, a kép máris sokat változik: a mindennaposnak mondható éhezés és elnyomás mellett legújabban a kegyetlen munkatáborok is megjelentek a hírekben. Észak-Korea filmművészetében természetesen nyoma sincs ezeknek a nyilvánvaló kitalációknak, az elmúlt közel 70 évben azért sok minden változott az ország filmgyártásában. Egy biztos: Kim Ir Szen és utódjai nem felejtették el Lenin mondását, mely szerint „a film minden művészetek közül a legfontosabb”.

Justitia Hollywoodba megy – Otto Preminger-portré 1.

2012. augusztus 20. – írta Kriston László

Otto Preminger az Osztrák-Magyar Monarchiában született a bécsi főügyész fiaként. Ez nem puszta életrajzi adalék, hanem kulcs Preminger (1905–1986) életművéhez. Fontos témákról rendezett filmeket, melyekben valamilyen módon mindig szerepet kapott az emberek cselekvési terét szabályozó jogrend. Az idei Locarnói Filmfesztivál retrospektívet prezentált a goromba mester gondolatébresztő műveiből.

A felkelő nap mozija – A japán filmstúdiók története I.

2012. április 4. – írta Csiger Ádám

A filmművészet hajnalán, a 20. század első felében Japánban hasonlóan erős stúdiórendszer alakult ki, mint Hollywoodban. A vertikálisan integrált, azaz a gyártást, forgalmazást és bemutatást egyaránt kontrolláló, a filmipart monopolizáló trösztök idővel mindkét esetben meggyengültek, de a japán stúdiórendszer aranykora legalább olyan fényes volt, mint Hollywoodé.

Hamarosan a mozikban! – A trailerzenék világa

2011. december 1. – írta Hubai Gergely

A filmzenék világán belül külön csoportot képeznek az úgynevezett trailerzenék (az előzetesek zenei aláfestése), amelyek a filmek premierjét beharangozó reklámok alatt hallhatóak. Bár a film- és a trailerzenék között viszonylag sok az átfedés (hiszen alapvetően mindkét esetben képhez kell zenét írni), az előzetesek aláfestésének elkészítése ma már olyan speciális feladatnak minősül, melyet az erre szakosodott komponisták és vágók látnak el. Akár eredeti, akár már létező felvételekről van szó, a cél mindig ugyanaz: minél jobban eladni a filmet.