Játék a tojással – Steven Soderbergh: Ocean's Twelve / Ocean's Twelve – Eggyel nő a tét

2005. február 15. – írta Valuska László

Vannak olyan filmek, amelyekről nehéz beszélni az uralkodó, esztétizáló filmes közbeszédben (ezzel az indítással ez a mondat is rögtön érvényét vesztette). A közbeszéd művelőin értsük azokat, akik nem igazán szeretnek elmenni késő este egy multiplexbe „csak úgy", a szórakozás kedvéért. Pedig az Ocean's Twelve – Eggyel nő a tét (miért kell ezt a magyar címet adni?) ilyen film: önfeledt szórakozást kínál, rögtön az első képkockákkal kellemes viszonyt alakít ki a nézővel.

Kreativitásra kötött fogadás – Független film, reklám, finanszírozás Amerikában

2003. október 15. – írta Orosz Ágnes

Egyes országokat a filmjeikért csodálunk, míg másokat jól működő filmfinanszírozási rendszerükért. A kettő nem feltétlenül esik egybe, ráadásul nem is mindenütt válik be ugyanaz a szisztéma.

Űrsmaci – Steven Soderbergh: Solaris

2003. május 15. – írta Saszet Ágnes

„Ha a Solaris a férfi-nő kapcsolatról szólna – a földön vagy az űrben – nem Solaris lenne a címe.” (Stanislaw Lem)

Űrsmaci – Steven Soderbergh: Solaris

2003. május 15. – írta Saszet Ágnes

„Ha a Solaris a férfi-nő kapcsolatról szólna – a földön vagy az űrben – nem Solaris lenne a címe.” (Stanislaw Lem)

Hullámvasút Soderbergh módra – Steven Soderberghről

2003. március 15. – írta Papp Sándor Zsigmond

Akár egy kiadós szappanoperában is megtörténhetett volna. Miután filmtörténeti kuriózumként – 1939-ben esett meg utoljára – saját magával kelt birokra a legjobb rendező és a legjobb film Oscar-kategóriákban, és emiatt joggal ünnepelhették Hollywood megmentőjeként, újfent megízlelte a bukás ízét. Legújabb alkotásait hűvösen fogadta a tengerentúli közönség, sőt, Szemből telibe című produkcióját a velencei filmfesztiválon egyenesen kifütyülték. Steven Soderbergh persze nem az a fajta, aki könnyen feladná, már csak azért sem, mert sosem volt az álomgyár elkötelezett iparosa. Amolyan óvatos különc, aki azért érti és beszéli a többség nyelvét.

Hely nélküli helyeken – X. Titanic Filmfesztivál, Budapest, 2002. október 10–20. – Hullámtörők szekció

2002. november 15. – írta Margitházi Beja

Hajó: a tér egy úszó darabkája – írja Foucault – „egy hely nélküli hely, a képzelet legkimeríthetetlenebb tárháza.” Igaz, azzal folytatja, hogy „a hajó nélküli civilizációkban elapadnak az álmok”, de hajózni tenger nélkül is lehet, az álmodozáshoz pedig tenger és hajó sem szükségeltetik. Ősszel például mindig van néhány olyan nap, amikor a filmes közvéleményben minden hajózástechnikai hasonlat és szakszó új értelmet kap: a Titanic filmfesztivál válogatott rakománya azzal kecsegtet, hogy utasai tenger és hajók híján is világot látnak majd.

Drogtérkép – Steven Soderbergh: Traffic

2001. november 15. – írta Köves Gábor

Isteni mérleg: Oscar-díj a rendezőnek (Steven Soderbergh), a forgatókönyvírónak (Stephen Gaghan), a vágónak (Stephen Mirrione), és a legkarakteresebb mellékszereplőnek (Benicio Del Toro). Hollywood az elmúlt évben két filmmel is görcsösen bizonygatta, nem csak tesz, ad is a művészetre. Ang Lee Tigris és sárkánya mellett a másik a Traffic volt.