Kertész Miksa bátyánk munkamániás élete – 3. rész: a Warner stúdió réme

2012. május 11. – írta Kriston László

Kibírhatatlan volt. Udvariatlan és könyörtelen. Jól megtaposta azokat, akik nem tudták megvédeni magukat. De bármilyen durván bánt is a színészeivel, azért csak sikerült kilenc Oscar-jelölt alakítást kihoznia belőlük.

Film és feminizmus találkozása

2003. május 15. – írta Farkas Zita

Egy pillanatra sem állítanám, hogy a filmek a valóság tükörképei, hanem egy adott valóságba, és ebben az esetben a valóságon egy adott történelmi és társadalmi kontextust értek, ágyazott történetek. Nem egy üres légtérben készülnek, ami azt jelenti, hogy magukon viselnek egyfajta ideológiai köpenyeget.

Film noir: A fekete széria – A film noir 3/1.

2002. március 15. – írta Köves Gábor

Az életmódban bekövetkezett változások, a megváltozott szerepek és erkölcsi normák, a korrupció térhódítása és a háború elől Amerikába menekülő európai filmesek, valamint a freudi tanok (megosztott én) amerikai importja révén a negyvenes években új stílusirányzat született: a film noir, azaz a „fekete film”.

A „felnőtt” westernek időszaka – A western története 2.

2002. január 15. – írta Szántai János

A húszas-harmicas évek hollywoodi futószalagján megjelennek és fényesre csiszolódnak a western kliséi: D. W. Griffith, William S. Hart, Tom Mix, John Cruze. John Ford és John Wayne együttműködése már az „érett” western korszakát fémjelzi. Az ötvenes évekre pedig a műfaj amerikai ága annyira árnyalt és túlérlelt lesz, hogy megújulásához „külső segítségre” van szüksége.

Titkos harcok és napfényes öregkorok – (Tallózás a Cahiers du Cinéma márciusi számából)

2001. április 16. – írta Székely Melinda

A Cahiers du Cinéma legújabb számának nagy eseménye ismét a Vivendi-Universallal kapcsolatos. Már le van ugyan nyelve a nagy gombóc, hogy lassan ők lesznek a mozidiktátorok, botránytéma azonban még mindig akad, s erről ismét Anne Ballylinch tudósít.