A videójáték labirintusában – Cahiers du Cinéma No 565, 2002. február

2002. március 15.

Erwan Higuinen és Charles Tesson arra vállalkozik a Cahiers legújabb számában, hogy feltérképezze A film és játék új szövetségét (10. old.). Beszélhetünk játékfilmről, filmjátékról, de ezúttal nem erről van szó, hanem a film „lármás kistestvéréről” (a megfogalmazást Christoph Gans szolgáltatja), a videójátékról, és ennek filmes vonatkozásairól.

Új év – régi ismerősök – Cahiers du Cinéma No 564, 2002. január

2002. február 15.

Az óévvel együtt mintha elmúlt volna az amerikai katasztrófa aktualitása is, és ami ezzel együtt járt: a megosztottság Kelet és Nyugat között. Revenons á nos moutons, mintha ez lehetne a januári szám mottója. S valóban csupa ismerős téma: hogy érzi magát a francia filmgyártás, Antonioni filmet forgat. Marléne Dietrich Sternberg kamerája előtt stb.

Sötétség a parketten

2002. február 15.

A/egy film meséje sohasem a hol volt, hol nem volttal kezdődik, hanem azzal, hogy a filmmel történik valami: vetítése közben a feleséged hármas ikreket szül, miközben a film, amit nézel egy meddő házaspár küszködéseiről szól, vagy… A valami, amitől a film mese lesz, sohasem a szemünk előtt, a vásznon történik, hanem a hátunk mögött. Például a bírósági tárgyaláson kialszik a kép, csak az angol szöveget halljuk, a közönség egyből létezni és mocorogni kezd, kiáltozik kétségbeesetten, hogy jelezze: baj van.¹

A szerelem meglynchelése – Cahiers du Cinéma No 562, 2001. november

2001. december 15.

Tudja Isten miért, de a francia moziélet szunnyadni látszik mostanság, és semmilyen fontosabb témát nem tud szolgáltatni a Cahiers du Cinéma számára. Amerika viszont múlhatatlanul aktualitás tud maradni, s egy bemutatásra kerülő amerikai film képes törzsanyaggá kinőni. David Lynch Mulholland Drive című filmjéről van szó. Ha csak a címlapfotóról ítélnék, már annak is meg kellene győzzön arról, hogy „erős” filmről van szó (ugyanis két csókolózó nőt ábrázol), de meggyőzhet a rendező neve is, akit a hazai közönség főleg a Twin Peaks miatt ismer.

Az ikertornyok romjai előtt – Cahiers du Cinéma No 561, 2001. október

2001. november 15.

Nem tudok ellenállni a leírás kísértésének: a Cahiers du Cinéma címlapja egyetlen festői kép, szép, kellemes színekkel, akár egy Caspar David Friedrich-festmény. Az esztétikai élménynek csak néhány nagyon szükséges felirat áll ellen: a lógó, a szám tematikus címe (Mozi a történelem fogságában), illetve ennek a lebontása: Sobibor 1943. október 14., Hiroshima 1945. augusztus 6., Paris 1961. október 17., New York 2001. szeptember 11.

Távol (Loin) – Cahiers du Cinéma No 560, 2001. szeptember

2001. október 15.

Bár a Cahiers du Cinéma, mint minden lap, megpróbálja tematikáját az aktuális témák szerint szervezni, mégis tartózkodik az igazi felfedezésektől. Jelen számuknak például szinte a felét nyári fesztiválok beszámolói, illetve a műsoron levő filmek kritikái teszik ki, csupa fél- és egyoldalas cikk. Ez lenne az aktualitás. A fiatal filmes nemzedék távol esik a szerkesztők érdeklődésétől, a szám(ok) törzsanyagát képező cikkek azonban a legtöbbször a közönség számára régtől ismert nevekről szólnak.

A rémület jegyében – Cahiers du Cinéma, 2001/július–augusztus

2001. augusztus 15.

Végre itt új Cahiers du Cinéma. Ugyanis az ötvenéves születésnap és a Cannes-i Filmfesztivál annyira megzavarta a lapszámok megjelenését, hogy a májusi szám óta ez a legújabb, ez is lapzártánk előtt néhány perccel jelent meg. A rémület jegye persze nem a lapszám születését határozta meg (bár mit tudhat erről egy egyszerű olvasó), hanem azokat az alkotókat (alkotásokat), akikről a törzsanyag szól.

Titkos harcok és napfényes öregkorok – (Tallózás a Cahiers du Cinéma márciusi számából)

2001. április 16.

A Cahiers du Cinéma legújabb számának nagy eseménye ismét a Vivendi-Universallal kapcsolatos. Már le van ugyan nyelve a nagy gombóc, hogy lassan ők lesznek a mozidiktátorok, botránytéma azonban még mindig akad, s erről ismét Anne Ballylinch tudósít.

A keleti film hódító útja Párizsban – (Cahiers du Cinéma 2001. január)

2001. március 15.

Kelet [36. oldal] A Cahiers du Cinéma tízes toplistát állított össze a kritikusok és az olvasók szavazata alapján. Három kategória került ebbe bele: a francia, az angol és a keleti filmek.

A mozi évszázada – (Le Siècle du cinéma – a Cahiers du Cinéma téli különszáma)

2001. január 15.

A Cahiers du Cinéma különszáma az új évezredet a huszadik század filmeseményeinek áttekintésével köszönti. A lap nevére rájátszó főcím (Le siècle du cinéma) a film világának sajátítja ki az egész huszadik századot, s a tartalomból megtudjuk azt is, hogy ezt komolyan gondolja: a szám rendezőelve a film és a történelem.