Szárba szökkenő fügemag – Mohammad Raszulof: The Seed of the Sacred Fig

2024. július 2. – írta Váró Kata Anna

Nem egy olyan film volt már a rangos nemzetközi filmfesztiválok történetében, amely az alkotója, a keletkezéstörténete, vagy éppen egyetlen jelenete miatt már akkor szóbeszéd tárgya volt, amikor még be se mutatták. Idén a cannes-i készülődés hot topicja az Iránban börtönbüntetésre ítélt Mohammad Raszulof és a versenyprogram legutolsó vetítési napjára tartogatott, The Seed of the Sacred Fig című alkotása volt. Raszulof a médiafigyelem mellett a zsűri különdíját is megérdemelten kapta meg.

A vörös rúzsos hallgasson! – Jean-Paul Salomé: La syndicaliste

2023. május 8. – írta Gondos Borbála

Az élet írja a legjobb forgatókönyveket – szól a klisé. Esetünkben ez nagyrészt így is van. Igaz, a La syndicaliste forgatókönyvén két alkotó dolgozott, alapja pedig az azonos című könyv, amelyet Caroline Michel újságírónak köszönhetünk, de a lényeg: ebben a filmben bármely egyezés a valósággal egyáltalán nem a véletlen műve.

Közép-európai Watergate – Matt Sarnecki: The Killing of a Journalist / Egy újságíró meggyilkolása

2023. április 12. – írta Buzogány Klára

Sarnecki vérprofi, nyugodt, kiegyensúlyozott ritmussal, már-már hírműsorba valóan érzelemmentesen görgeti előre történetét: egy abszurd gyilkosság és egy velejéig korrupt rendszer bukásának történetét viszi a nemzetközi közönség elé.

A FouQ-inga – Cullen Hoback: Q: Into the Storm / Q: a vihar felé

2021. április 20. – írta Jakab-Benke Nándor

Nem véletlen, hogy a QAnon jelenség eredetét feltáró sorozat épp az HBO-n landolt, és nem egy halálkomoly oknyomozó újságírói portálon: zsurnalizmusnak trehány, cserébe viszont roppant szórakoztató, már-már műfajfilmes macska-egér nyomozást kapunk hat órában.

Adataink védelmét add meg nékünk ma – Karim Amer, Jehame Noujaim: The Great Hack

2019. augusztus 14. – írta Jakab-Benke Nándor

Egy dokumentumfilm, melynek zsurnalisztikai értéke sokkal nagyobb, mint a filmes. Sem vizuálisan, sem dramaturgiailag nem túl érdekes, ám ezek ellenére kötelező lenne mindenkinek megnézni, aki használt valaha valamilyen úgynevezett szociális médiát. És hát ki nem használt?

Haters gonna hate – Evan Goldberg, Seth Rogen: The Interview

2015. január 8. – írta Jakab-Benke Nándor

Ritkán kap film ekkora ingyenreklámot, mint Az interjú. És még ritkább, hogy ennyire érdemtelenül.

Elhízott politikusok, babaarcú tinik – Mikael Marcimain: Call Girl

2013. december 9. – írta Pálos Máté

Már az Engedj be! és A tetovált lány hangos kritikai és közönségsikere is egyértelműen jelezte, hogy a svéd filmgyártás házatáján fontos folyamatok zajlanak, mostanra viszont minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy a globális filmpiacon lassan a svéd film válik azzá, amit az utóbbi évtizedben a dán film jelentett: mindkét nemzet filmgyártása sikerrel vegyíti a lokális művészeti hagyományt univerzális műfaji sémákkal, így az exportképes végtermék egyszerre viseli magán az egzotikumnak is tekinthető helyi sajátosságokat, és „olvasható” egy vegyesebb összetételű globális moziközönség számára.

Megtört nevetések – Anca Damian: Crulic – Drumul spre dincolo / Crulic – A túlvilágra vezető út

2011. november 16. – írta Búzás Anna

Megrázó történet rajzokban megmutatva. És nem akárhogy: a főszereplő tényleg életre kel, a történet teljesen filmszerű, a nézőt beleélésre vagy legalábbis együttérzésre bírja a lehető legfelsőbb fokon. Ezt játékfilmben sem könnyű elérni, hát még animációban.