Vadvirágok, lézeres vetítő és helyi popcorn – Fenntarthatóság a mozikban

2023. április 15. – írta Nagy Boglárka

Létezik egyáltalán zöld mozi, vagy egyszerűen csak vannak olyan moziüzemeltetők, amelyek a fenntarthatóság elveinek megfelelően működnek?

Berlin, 2023 – Budapest, 2123 – Bánóczki Tibor, Szabó Sarolta: Műanyag égbolt

2023. február 21. – írta Deák Dániel

Minden év nehezen kezdődik: a rettenetesen szürke első másfél hónap után óriási felüdülés megérkezni a totális kulturális káoszba, amit Berlin és maga a fesztivál jelent. Bár sokszor borzasztó filmek is bekerülnek a különböző programokba, mégis lélegzetelállítóan vagy inkább lélegzetindítóan szabad és inspiráló az egész.

Hogyan tedd tönkre a bolygódat – Fisher Stevens: Before the Flood / Az özönvíz előtt

2017. május 10. – írta Székely Bíborka

A 2016-os Oscar-díjkiosztó legnagyobb meglepetése volt, hogy Leonardo DiCaprio a húsz éves kora óra folyamatosan szerzett jelöléseit végre díjra váltotta, de még nagyobb feltűnést keltett, hogy köszönőbeszédében a szokásos semmitmondó névfelsorolások helyett ország-világ előtt felhívta a figyelmet a klímaváltozásra. Ezt a merész környezeti aktivista lépést követte ugyanaz év végén megjelenő dokumentumfilmje, amely a National Geographickal közösen debütált világszerte október 30-án, egyszerre a tévécsatorna összes nemzeti adóján és YouTube-csatornáján, amelyen hónapokig ingyenesen nézhető maradt.

Az utolsó farkaskölyök – Jean-Jacques Annaud: Le dernier loup / Farkastotem

2016. március 10. – írta Buzogány Klára

A Farkastotem francia-kínai koprodukcióban készült, a két ország közti, 2010-es koprodukciós egyezmény eddigi legsikeresebb terméke. Ez két dolog miatt is érdekes: egyrészt mert az országból 15 éve kitiltott Jean-Jacques Annaud e forgatás apropóján újra beléphetett Kínába, másrészt mert a végeredményt a szigorúságukról híres helyi cenzorok nem bántották.

A prequel sequelének hajnala – Matt Reeves: Dawn of the Planet of the Apes / A majmok bolygója: Forradalom

2014. július 15. – írta Iszlai József

A majmok bolygója számomra az egyetlen olyan franchise, amely esetében jogosnak és érdekfeszítőnek tartom, hogy hollywoodi prequellel koronázzák meg. A 2011-ben elkészült, az eredeti film előzményeire épülő történet nagy sikernek örvendett, de lezárása már akkor is kételkedően mutatott a lehetséges folytatás irányába. A narratív időrend szerint elsőnek számító film egy búcsú képsorával zár, ahol Cézár és gazdájának útja véglegesen elválik. Ez egyfajta tudatos szálbontásnak hatott az akkori forgatókönyvírók részéről, majd a retrovírus terjedésével illusztrált végefőcím ezt ugyancsak megerősítette.

A csodára várva – Bakhtyar Khudojnazarov: V ozhidanii morya / A tengerre várva

2014. július 14. – írta Csiger Ádám

A tengerre várva bonyodalma alapján misztikus horror-fantasynek is beillik, de elsősorban a mágikus realizmus zsánerébe sorolják. A 2012-es Római Filmfesztivál nyitódarabjaként bemutatott mozi esetében viszont a mágikus realizmus pusztán annyit tesz, hogy egy szokványos drámát vizeznek fel némi fantasztikummal.

Az első környezetvédő – Darren Aronofsky: Noah / Noé

2014. március 28. – írta Veres Szilárd

A Noé az utóbbi idők egyik legfurább, legvegyesebb filmje, ami egyszerre minden: gigantikus és ékegyszerű 3D akció-fantasy és mély kamarathriller erős karakterdrámával.

Álomkör – Ron Fricke: Samsara / Samsara – A lét örök körforgása

2012. december 24. – írta Ritter György

A Cronos (1985) és a Baraka (1992) alkotócsapata 20 év után gondolta tovább világunk képeit. A szöveg nélküli dokumentumfilm egyszerre esszé és videoklip környezetünkről, világunkról. A kérdés csak az, hogy a Baraka egzotikumához mit tud még hozzátenni az új opusz.

Az utolsó tasmán tigris – Daniel Nettheim: The Hunter / Az orvvadász

2012. július 13. – írta Papp Attila Zsolt

Az új ausztrál filmgyártás – amely, valljuk be, nálunkfelé nem túlzottan ismert – képes meglepetéseket okozni, ezt bizonyítja a TIFF idei kiadása is, amelynek Ausztrália volt az egyik díszvendége. Az orvvadász azon független ausztrál produkciók közé tartozik, amelyek versenyképesek lehetnek a mozikat uraló hollywoodi filmdömpinggel szemben is.

Az Ígéret Filmjei – Láttuk még a TIFF-en IV.

2010. június 3. – írta Jakab-Benke Nándor, Papp Attila Zsolt, Nagy Boglárka, Iszlai József

Folytatódik a TIFF-es filmeken átrohanó sorozatunk, (szinte) minden kontinensről: szó van ma amerikai függetlenfilmről (bármit is jelentsen ez már), Peruban forgatott belga produkcióról, befejezetlen gettófilmről, varangyos japán moziról és az Egyiptom-Izrael vonalon játszó zenekarról.