Mese az élet apró örömeiről és nagy fájdalmairól – Pete Docter, Kemp Powers: Soul / Lelki ismeretek

2021. január 5. – írta Galaczi Zsófia

A Soul – vagy magyarul Lelki ismeretek – végre egy olyan film, aminek nem kínos a fordítása, és tényleg arról szól, ami: azon Pixar-művek sorába illeszkedik, amelyek a látható világon kívüli lelki folyamatok, illetve a túlvilág kérdéskörét járják körül, akárcsak az Agymanók, a Coco vagy az Előre. Az Agymanókkal ráadásul a rendezője is közös (Pete Docter), a Cocóval rokonítja a zene mint narratív elem beemelése, az Előre történetével pedig az apa-fiú kapcsolat tematika mentén állítható párhuzamba.

Életközépi alkotói válság – Radha Blank: The 40-Year-Old Version / A negyvenéves változat

2020. október 19. – írta Vigh Martin

Radha Blank (aki a Sundance Filmfesztivál legjobb rendezőnek járó díját is elhozta ezért az alkotásáért) magáról és magának forgatott filmet, azonban közben nem felejtett el a nézőjével sem kommunikálni. A negyvenéves változat toposzokból építkezik ugyan, ezeket azonban remek érzékkel és friss megközelítéssel használja fel, így a végeredmény egy rétegelt alkotás, mely jóval mélyebb annál, mint amilyennek elsőre tűnik.

Ezt láttuk a 17. TIFF-en 7. – Jealous; Dacii liberi; Povestea unui pierde-vară; Soviet Hippies

2018. június 1. – írta Papp Attila Zsolt, Ferenczi Szilárd, Zsizsmann Erika, Tóth Gödri Iringó

Már látszik a vége: lejártak a versenyfilmek, javában zajlanak a román napok, és íme, itt egy csokor ajánló/elrettentő a maradék napokra: a francia, illetve román midlife crisis-olók mellett kétféle hosszúhajú, hagyományőrző furcsa csapatról is szó van: hippikről, valamint dákokról.

Sok jó ötlet rosszul összerakva – Pólik József: Életem legrosszabb napja

2017. december 11. – írta Rácz Viktória

Pólik József Debrecenben forgatott kisköltségvetésű játékfilmjében megvannak azok az ötletek, amelyek megfelelő kidolgozásban egy egész jó filmet eredményezhettek volna. Az Életem legrosszabb napja már a címében sem következetes, hiszen a történet nem egyetlen nap alatt játszódik. Ez a hiba pedig jól rávilágít arra, hogyan bukik el amatőr hibák miatt az egyébként kreatív film.

Nehéz felnőttnek lenni – Sorin Marin: Capace

2017. november 2. – írta Berecki Beáta Hajnalka

A felnőttkor zűrzavaros, problémákkal teli napjai mindannyiunkat arra késztetnek néha, hogy felidézzük és párhuzamot vonjunk a gyermekkor felhőtlen pillanataival. Annak ellenére, hogy akkor valószínűleg úgy gondoltuk, jobb lenne mihamarabb  felnőni és független lenni.

Fallosz-monológok – Ole Giæver: Mot Naturen / Magam ura

2015. június 17. – írta Csiger Ádám

A Magam ura eszes vígjáték és mély karakterdráma egyszerre. Miközben nincs másfél óra hosszú és egy átlagember magányos hegyi túrájáról szól.

A legszomorúbb barakk – Laurent Cantet: Retour à Ithaque / Havannai éjszaka

2015. április 2. – írta Petz Anna

Egymást rég nem látott fiatalkori jóbarátok gyűlnek össze egy estére, hogy kellemes italozás és zenehallgatás mellett idézzék fel a régi szép időket. A vidám hangulatú összejövetel nosztalgiázásába azonban beszivárognak a múlt sérelmei és csalódásai, a megfeneklett gyermekkori álmok és a jelen problémái is. Ha nem a kortárs Kubában járnánk, ez a szüzsé akár Nyikita Mihalkov Etűdök gépzongorára c. alkotásáé is lehetne. Laurent Cantet azonban legújabb filmjével, a Havannai éjszakával újraértelmezte a cselekmény-képletet és a XIX. századi Oroszország felesleges emberei helyett a modern kor megkeseredett személyiségeit vitte vászonra.

Asszony a teljes idegösszeomlás szélén – Shari Springer Berman, Robert Pulcini: Girl Most Likely

2013. augusztus 29. – írta Székely Bíborka

Adott egy szépreményű főszereplő, aki már az esküvői tortát rendelné, míg a párja azon gondolkozik, egyáltalán kivigye-e vacsorázni; munkahelyén előzékenyen felmentik, hogy annál könnyebben koncentrálhasson igazi hivatására, kilakoltatják, közúti balesetbe kerül, és rég elfeledett családjával kénytelen összeköltözni. Hogy mindezt láttuk-e már? Igen. Hogy most az egyszer más lesz? Most likely...

A majdnem hiteles másolat – Alexandru Maftei: Bună! Ce faci? / Szia! Mi újság?

2011. március 8. – írta Kovács Bea

Az új román film a konfliktus érdekében vagy szocreál miliőbe helyezi szereplőit, vagy a mai társadalmi jelenségeket próbálja magyarázni – ha nem így tesz, akkor úgy tűnik, amerikai komédiautánzatokkal rukkol elő. Többé-kevésbé az utóbbi kategóriába tartozik Alexandru Maftei vígjátéka, a Bună! Ce faci? (Szia! Mizujs?) is, és kedves limonádéfilmnek ígérkezik.