Mítoszmarketing – Greg Berlanti: Fly Me to the Moon / Vigyél a Holdra

2024. július 14. – írta Berényi Csaba

A Vigyél a Holdra fékezett habzású romantikája nem annyira a csillagok közé akar repíteni, inkább azokat a földre lehozva benéz a nagy amerikai sikermítosz mögé – és megpillantja a nyüzsgő marketingosztályt.

Villámcsapásra fürgeláb – Andy Muschietti: The Flash / Flash – A Villám

2023. június 19. – írta Lubianker Dávid

A Flash – A Villám nem az a képregényfilm, amire a mozirajongóknak szüksége van, hanem amit az olcsó marketingfogásokkal befolyásolható nézősereg megérdemel.

Marketingművészek görbe tükörben – Varsics Péter: Így vagy tökéletes

2021. július 2. – írta Gyöngyösi Lilla

Varsics Péter filmje, az Így vagy tökéletes természetesen nem tökéletes, merész humora és éleslátása mégis remek élménnyé teheti.

Megvakított parasztok vagyunk – A 3D, mint piaci jelenség

2015. szeptember 29. – írta Pernecker Dávid

A harmadik dimenzió több mint fél évszázada szívatja a mozilátogatókat.

Az igazi szuperhősök

2015. július 9. – írta Pernecker Dávid

Akármennyire is úgy tűnik, hogy odafent a szuperhős-képregények ismerői és szeretői azon munkálkodnak, hogy a palástos-köpönyeges igazságtevők szerelmeseinek kedvezzenek, ez ma egy bájosan naiv tévhit.

Nézd és játszd – A filmekből készült videojátékok adaptációs lehetőségeiről

2013. augusztus 9. – írta Pernecker Dávid

Míg a filmkritikusok a mai napig sírva-röhögve emlékeznek meg az egyes játékadaptációkról, addig a játékkritikusok pontosan ugyanígy viszonyulnak a filmből készült játékokhoz. Feltehetően abból kifolyólag, hogy a játékokból készült filmek sorra elvéreztek a kritikusok íróasztalán – és úgy általában véve borzalmas a megítélésük – a filmelméleti vizsgálódások nem tartják kutatásra érdemesnek a témát. A játékokat kutató tudomány (game studies) pedig a videojátékok inherens, önmagában álló mediális sajátosságaira koncentrál, mely kategóriába a játékok narratív aspektusai nem igazán férnek bele – lévén, hogy a játékok játékszerűségének nem feltétele a narrativitás. Azonban a játékkutatás és a filmtudományok által is felettébb gyorsan rövidre zárt adaptációprobléma a mai napig magában rejt némi paradox jelleget.

Szerzői vágás? – Gondolatok a rendezői változatokról 2.

2011. február 28. – írta Ritter György

A digitális filmforgalmazás elvárt piaci aspektusa lett, hogy a moziban vetített közösségi élményt valamiféle kiegészítés érje. A forgalmazástól és a forgatott anyagtól függően ezeknek a kiegészítéseknek (director’s cut, special edition stb.) eltérő a színvonala és tartalma. Ám ez nem jelenti azt, hogy tényleg nincsenek olyan verziók, amiket nem érdemes újranézni vagy újravásárolni.

Vágott-kép – Gondolatok a rendezői változatokról 1.

2011. február 25. – írta Ritter György

A filmgyűjtemények dolgozói restaurálások és kutatói munkák közben mindig egészítettek ki töredékes filmalkotásokat. Abel Gance és Fritz Lang munkái is átmentek ilyen restauráláson. Mégis az 1990-es évek fordulóján megjelent Michael Cimino A mennyország kapuja (Heaven’s Gate, 1980) című filmje és Ridley Scott Szárnyas fejvadásza (Blade Runner, 1982) apropóján a rendezői változat fogalma. Ez többszörös változásokkal ugyan, de manapság az alternatív forgalmazás egyik sajátosságává nőtte ki magát.