Az apokalipszis komfortja – Joshua Oppenheimer: The End

2025. január 12. – írta Lubianker Dávid

Joshua Oppenheimer világvége-musicaljének elsőre formabontónak ígérkező koncepciója valójában a rendező eddigi legkevésbé zavarba ejtő munkája: a The End sokkal inkább konformista kamaradráma, mintsem provokatív apokalipszis-vízió.

Az ősök hagyatéka – Az andoki országok filmtörténete

2024. július 13. – írta Lénárt András

Dél-Amerikában az Andok hegyláncai alapvető befolyással bírnak a kontinens nyugati részén fekvő országok történelmére, kultúrájára, gazdaságára és az itt élő társadalmak mindennapjaira. Mindegyik állam igyekszik a rendelkezésére álló kulturális lehetőségeken keresztül is kifejezni saját nemzeti identitását, e téren pedig a film, bár változó intenzitással, de minden esetben fontos szerepet tölt be.

Nem egynyári kaland – Todd Haynes: May December

2023. május 22. – írta Jakab-Benke Nándor

[Cannes 2023] Todd Haynes új filmjében mindenki kizsákmányol valakit.

A szivárvány túloldala – Rupert Goold: Judy

2020. január 13. – írta Rácz Viktória

Aligha találunk a filmtörténelemben Judy Garlandnál elrettentőbb példát arra, mi történik egy istenadta tehetséggel, ha túl korán fedezik fel. Minden idők egyik legcsodálatosabb hangjának birtokosa még a hollywoodi sztárok mércéjével mérve is tragikus életet élt – ennek kezdetét és legvégét dolgozza fel a róla szóló film.

„A boszorkány állami tulajdon” – Rungano Nyoni: I Am Not A Witch / Nem vagyok boszorkány

2018. augusztus 27. – írta Polák Zsóka

…hangzik el a Nem vagyok boszorkány egyik jelenetében, aztán a film be is mutatja, hogyan lesz egy egyszerű kisgyerekből multifunkciós boszorkányként pénzcsináló eszköz a helyi Döbrögi kezében.

Valami bűzlik Amerikában – Michael Moore: Capitalism: A Love Story / Kapitalizmus: szeretem!

2010. március 1. – írta Jakab-Benke Nándor

Michael Moore-ról sok rosszat el lehet mondani (és el is kell), de egyvalami biztos: van stílusa. Lehet az naiv, túl nyilvánvaló, hatásvadászan agit-propos vagy bármilyen, az ötvenes éveit taposó rebellis megszült egy új kategóriát, ami a dokumentum- és a propagandafilm közti felszántatlan területen helyezkedik el, és jobb híján úgy hívjuk, hogy „Michael Moore-os”.

Kalifornia, paradicsom – Babak Jalali: Fremont

2023. december 6. – írta Fazakas Lehel

Babak Jalali fekete-fehérben fényképezett, visszafogott függetlenfilmje a holtidőkből való jarmuschi építkezéssel elmélkedik a magányról és az emberi kapcsolódások lehetőségeiről egy afgán menekült történetén keresztül.