Szubkultúra-sorsra ítélve – Gábor Bence: Volt egyszer egy képregény

2021. szeptember 28. – írta Süll Kristóf

Nem véletlen, hogy Gábor Bence rendező arra vetemedett, hogy megpróbálja szakértőkkel, írókkal, rajzolókkal, forgalmazókkal, továbbá rajongókkal közösen körbejárni a magyar képregénykultúra kérdéskörét.

Elhunyt Stan Lee, a Marvel-hősök atyja

2018. november 13. – írta a szerk.

95 éves korában elhunyt hétfőn Stan Lee, a Marvel képregények atyja, aki Steve Ditko és Jack Kirby mellett az 1960-as években kirobbantotta az esendő szuperhősök „forradalmát” és a korábban szűk réteget célzó tartalmat tömegkultúrává és dollármilliárdos szórakoztatóipar kiindulópontjává változtatta.

Egy műfaj születése – A képregényfilmek története. 2. rész

2013. december 27. – írta Szabó R. Ádám

Az első részben röviden áttekintettük, hogy miként jutott el a képregényfilm műfaja a kezdeti „primitív”, naiv időszakából a rizikósabb alkotásokig, odáig, hogy már itt-ott felbukkant komolyabban vehető próbálkozás az adaptálásra, most pedig folytatjuk a filmtörténeti áttekintést, amely a képregényfilm mint tagadhatatlanul önálló, erős műfaj létrejöttéhez vezető utat mutatja be.

Nem szarvazták fel Tintint – Steven Spielberg: The Adventures of Tintin – The Secret of the Unicorn / Tintin kalandjai

2011. november 2. – írta Farkas István

Steven Spielberg hollywoodi rendező Wim Wenders Pinája után újfent bebizonyította: a 3D-s effektust az alkotás feldíszítése mellett a történetmesélés eszközévé is lehet, sőt kell tenni. A Hergé által kreált hős-újságíró-mesterdetektív, Tintin kalandjait úgy vitte vászonra, hogy hű maradt a képregények világához és közben kicsinek és nagynak egyaránt szórakoztató filmet vetített.

Steven Spielberg a Comic-Con vendége lesz

2011. július 19. – írta a szerk.

A világ egyik leghíresebb rendezője először mondott igent a Comic-Con szervezőinek, és részt vesz a San Diego-i rendezvényen.

Isten, igazából – Kenneth Branagh: Thor

2011. május 3. – írta Jakab-Benke Nándor

Aki az elmúlt éveket mély hibernációban töltötte volna, annak elmondanám, hogy a Thor című film nem a skandináv-germán mitológia istenéről szól, hanem az említett istenből inspirálódott Marvel-képregényfiguráról, ami nem mindegy – a különbség mondhatni ég és föld. Avagy Asgard és Midgard, hogy legyünk stílusosak.

Claude Rains már tudja – És most már Bogart is

2010. december 30. – írta Jakab-Benke Nándor

„Szabadság, szerelem" – jutottak Rick eszébe a költő szavai (bármiféle rangsorolás nélkül), amint a repülő harsogva húzott el felettük. A mellette álló kapitányra pillantott, és bársonyosan megfogalmazódott benne egy mondat. Csak hát kár, hogy a kapitány – mint minden francia – képtelen megtanulni angolul. Így hát aztán hamar visszaszívta.

Képregényes vénlegények – Robert Schwentke: Red

2010. október 27. – írta Iszlai József

A képregényből filmre vitt történetek újabban szinte mindig elborzasztanak. Annyit tanultam meg belőlük, hogy semmit sem kell elvárni tőlük, úgyis javarészt felejthető és igénytelen munkák. Mégis, egy-egy számottevő próbálkozás annál inkább kiemelkedik, minél több gyengéjét mutatja meg Hollywood ennek az adaptálósdi-játéknak. Íme, egy kiemelkedő példa.

Véres finesz – Matthew Vaughn: Kick-Ass / HA/VER

2010. május 27. – írta Iszlai József

Láttuk már az átlagember szuperhőst (Special), a legemberebbet (A sötét lovag), a nagyon gagyit (Wolverine), elsők között a legerősebbet (Superman, az 1978-as, persze), a dilist (Defendor), és a legmenőbbet (Vasember). Mindent láttunk. De láttuk-e a képregényfilmeket ennyire szatirikusan önmaguk ellen fordítva, kibelezve, majd egy filmbe gyömöszölve? Láttunk-e tinédzsereket hősökként, és látjuk-e, ahogyan ők látják a maguk hőseit?

Képregényt adott ki a filmhu

2009. június 4. – írta a szerk.

A Mátyás, a király című képregény-antológia a magyar moziportál, a filmhu és a Hungarofest közös kiadásában jelent meg. A kiadványt június 6-án, szombaton 17 és 18 óra között mutatják be a budapesti Erzsébet téri Gödörben.