Egyenesen Comptonból – Reinaldo Marcus Green: King Richard / Richard király

2021. november 22. – írta Incze Kata

A két teniszikon, Venus és Serena Williams karrierjének indulását bemutató film első ránézésre nem több, mint egy sportfilmes sablongyűjtemény. Hátrányos helyzet, szűkös anyagiak, tisztalelkű tehetségek, a hülye számára is érthető tenisz, szóval minden, ami egy ilyen „nyomorból a világhírnévig”-típusú filmhez kell. Reinaldo Marcus Green rendező azonban úgy döntött, hogy csavar egyet a csodagyerekes narratíván, és pofátlan módon a pálya szélén álldogáló apára fordítja a kamerát, teret adva Will Smith-nek, hogy szupersztárból egy (nem hétköznapi!) hétköznapi emberré váljon. És milyen jól teszi!

A királynak nincs barátja – David Michôd: The King / V. Henrik

2020. április 6. – írta Buzogány Klára

V. Henrik angol király története nem először ihleti alkotásra a művészeket: először Shakespeare dolgozta fel a történetét, majd az ő drámáját adaptálta filmre 1944-ben Lawrence Olivier, aztán 1989-ben Kenneth Branagh szerzett vele három Oscar-jelölést. David Michôd tavaly, Velencében bemutatott történelmi (melo)drámája nem feltétlenül a shakespeari mű újraálmodása, inkább a história egy új, önálló, Joel Edgertonnal közösen írt értelmezése.

Amerika félreértett fenegyereke – Remake-be szabva: Scarface / A sebhelyesarcú (1932, 1983)

2020. március 28. – írta Harsányi Domonkos

Egy bűnöző története egyszerre lehet visszataszító és ellenállhatatlan, de még köztük is kevés olyan karakter van, aki annyira megosztaná közönségét, mint Tony Montana.

A feminizmus létezik, és a Balkánon is utat tör magának – Teona Strugar Mitevska: God Exists, Her Name is Petrunya / Isten létezik, és Petrunijának hívják

2020. február 23. – írta Polák Zsóka

Észak-Macedóniában elég, ha elhalászod a keresztet a férfiak elől, és máris áll a bál. A Lux-díjas Isten létezik, és Petrunijának hívják erről mesél meglepő visszafogottsággal, mégis hatásosan.

Balett-táncos a sötétben – Icíar Bollaín: Yuli / Út a királyi operába

2019. augusztus 21. – írta Tóth Menyhért

Carlos Acosta, kubai származású balett-táncos még csak a negyvenhatodikat töltötte be idén, életéről viszont máris film készült. Adódik tehát a kérdés, vajon érdemes-e mozgóképes emléket állítani egy olyan művésznek, aki egyelőre alig jutott túl élete derekán. A kérdés végén lévő kérdőjel pedig egyre növekszik, ahogy az Út a királyi operába című filmet nézzük…

Hamupipőke a ringben – Stephen Merchant: Fighting with My Family / Családi bunyó

2019. május 6. – írta Pernecker Dávid

A Családi bunyó minden bántó tipikusságának ellenére is kitűnő, viszonylag egységes családi filmmé tud válni, mely ártalmatlan viccekkel, ártalmatlan drámával melengeti a lelket.

Szorítóban – Bogdán Árpád: Gettó Balboa

2018. szeptember 3. – írta Beretvás Gábor

A Gettó Balboa a sztoriját tekintve egyáltalán nem hivalkodó film, szereplőin szerényen suhan végig a győzni akarás: céljuk a lehetőségek szerinti jobbá válás. Ahogy az a sportfilmeknél szokás, a forgatókönyíró-rendező Bogdán Árpád nagy hangsúlyt helyez a nehézségek legyőzésére, vagyis a felkészülésre, kevesebbet a tényleges meccsekre.

Egy lépés hátra – Kevin Tancharoen: Fame - Hírnév

2009. december 16. – írta Hlavaty Tamás

Várható volt, hogy valakinek eszébe jut átgyúrni Alan Parker ismert musicaljét, a Fame-et, hiszen mostanában nagy divatja van a tini célközönségre építő, táncos-szerelmes filmeknek. Sajnos az is borítékolható volt, hogy az eredeti mű lebutított verzióját kapjuk majd a nyakunkba, amiből pont azok az elemek tűnnek el, amelyek értékessé tették a majd' 30 éves változatot.