Meglopott fesztiválok

2022. május 7. – írta Buzogány Klára

Tavaly februárban írtunk a kamu- és pszeudofilmfesztiválok jelenségéről, az elmúlt hetekben azonban az Astra filmfesztivál esete tovább árnyalta a képet: létező fesztiválok színeiben tetszelgő csalók is lopnak a gyanútlan filmesektől, szintén a FilmFreeway felületén.

A műfaji szintézis két oldala – Deák Kristóf: Az unoka

2022. január 3. – írta Vigh Martin

A Mindenkivel Oscart nyerő Deák Kristóf első mozifilmjében két egymástól látszólag igencsak távol álló műfajt ütköztet. Az unoka egyszerre egy talajvesztett idős ember melodrámája, és a magáért végre kiálló unokája bosszúhadjárata. Előbbi kifejezetten jól is áll a filmnek, utóbbinál már azért rezeg a léc.

Egy óriási, de piti balhé – James Lee Hernandez, Brian Lazarte: McMillions / McMilliók

2020. március 20. – írta Jakab-Benke Nándor

Az úgynevezett true crime, tehát a megtörtént bűnesetet boncolgató tévéműfaj legtöbb esetben a dokumentumfilm és a krimi elhanyagolt mostohagyereke. Vagy a dokumentarista része unalmas (nincs elég mutogatnivaló archív felvétel, vagy a beszélő fejek unalmasak), vagy a bűnügyi része kopott meg és nem tudják úgy folyamatában megmutatni a rendőri munkát, hogy hosszú órákon lekösse a nézőt (mint pl. egy dramaturgiailag tökéletesen felépített fikciós zsarufilmben). Az HBO friss McMilliók című minisorozata ügyesen lövi be azt a sávot, ahol a sztori police proceduralként is izgalmas még, de dokumentumfilmként, magán túlmutatva is releváns.

Dühöngő bróker – Martin Scorsese: The Wolf of Wall Street / A Wall Street farkasa

2014. január 8. – írta Jankovics Márton

Luxusjacht, Lamborghini, kurvák, valamint pénz- és kokainhegyek adják a díszletet a szárnyalás majd pofára esés jól ismert koreográfiájához. Ám a morális tanulság ezúttal elmarad: A Wall Street farkasa három órányi bűnös szórakozás a féktelen kapzsiság őrült hullámvasútján.

Ha jól értem, ön csal! – Rodrigo Cortés: Red Lights / A gyilkos médium

2012. december 4. – írta Szántai János

Rodrigo Cortés spanyol filmrendező neve sokak számára ismerősen csenghet. Ő rendezte ugyanis a filmes és nem filmes berkekben egyaránt elég nagy port kavaró Élve eltemetve (2010) című filmet. Amúgy van neki még egy nagyjátékfilmje, a fogyasztói társadalmat bíráló The Contestant (A versenyző, 2007), meg öt kicsi. Mit mondjak: elég szép teljesítmény egy 1973-as születésű európai filmestől.

Hollywood idézőjelben – George Roy Hill: A nagy balhé / The Sting, 1973

2009. október 2. – írta Soós Tamás

Hill két filmet is forgatott Redford és Newman főszereplésével. A legkülönfélébb műfaji alapanyagokhoz feltűnésmentesen alkalmazkodó direktort többször is jelölték Oscarra: az irónia és a cinizmus nyelvén megfogalmazott, korai filmek iránti nosztalgia (Butch Cassidy és a Sundance Kölyök) még nem, a játékosságot és a szórakoztatás szent célját tökélyre vivő A nagy balhé viszont elvitte az ezért (ki)járó szobrocskát...