„Egyszerűbb szép képet készíteni a hámló vakolatról, mint a frissen festettről” – Interjú Sas Tamás filmrendező-operatőrrel

2003. május 15. – írta Horeczky Krisztina

Sas Tamás az 1997-es Cigánytörvényt (r: Gyöngyössy Bence) követően kizárólag két saját filmjében, a Presszóban és a Kalózokban gyakorolta „tanult” hivatását, az operatőrit. Fazekas Csaba filmrendező felkérte őt a Boldog születésnapot! fényképezésére és ezzel a munkájával Sas Tamás elnyerte a 34. Magyar Filmszemle legjobb operatőrének járó díjat. Ugyanazon a Szemlén, ahol bemutatásra került a negyedik, Sas Tamás rendezte játékfilm, a Szerelemtől sújtva is.

„Inkább sört iszom” – Beszélgetés Hanno Höfer filmrendezővel

2003. április 15. – írta Kacsó Edith

Bukarestben és nemcsak a Nightloosers együttes ismert és kedvelt. Koncertek sorozata, turnék, klubbeli fellépések. Néhány nap „üldözés” után sikerül találkozni az Art Jazz klubban, a román főváros szívében Hanno Höfferrel, az együttes frontemberével, akit filmes tevékenységéről kérdezek. Természetesen sör mellett…

Őrült szerelem – Interjú Laetitia Colombani rendezőnővel

2003. április 15. – írta Elekes Szentágotai Blanka

Angélique, a hóbortos diáklány számára a szerelem egyet jelent Loïc nevével. A harmincöt esztendos orvos azonban nős, sőt hamarosan apa lesz. Ám a szenvedélyes, őrült szerelemnek efféle „apróságok” természetesen nem lehetnek akadályai, sőt időnként szélsőséges tettek elkövetésére vetemedik az ember fia, lánya. Angélique sem kivétel. A francia rendezőnő, Laetitia Colombani filmje – a nemrég a magyar mozikban is bemutatott Szeretni bolondulásig (À la folie... pas du tout) – egy ritka műfajt képvisel. Romantikus thriller.

Filmszalagok mestere – Interjú Szabó Antallal, a filmtechnika különcével

2003. április 15. – írta Gyenge Zsolt

Szerény kertváros Budapest XV. kerületében, ahol egy több lakrészre osztott régi családi ház két szobájában lakik Szabó Antal feleségével. A 76 éves filmes elképesztő gépeket fabrikált saját kezűleg az elmúlt 60 évben, amelyekkel filmeket kopíroz, perforál, ír át, restaurál. Az októberi autóbalesete és még mindig törött lába ellenére rendkívül életerős. Tóni bácsi filmhez fűződő sajátos viszonyáról vallott a Filmtettnek.

Mozi a receptraktárban, avagy kis termek, nagy bukások – Beszélgetés Balassa Péterrel, a Cirko-Gejzír mozi vezetőjével

2003. március 15. – írta Zágoni Balázs

„A mozi neve? Bementem először a Tódorral az Egocentrumba, ő egy kultikus figura volt a budapesti alternatív életben, és ő mondta azt, hogy rossz a Cirko-Gejzír. Mondtam, hogy aha, közben meg nem tudtam, mi az a Cirko-Gejzír. Végül nagyon megtetszett a név.”

Túlélni az első napot – Beszélgetés Miklauzic Bencével

2003. február 15. – írta Zágoni Balázs

Nyilvános beszélgetés Miklauzic Bencével, az Ébrenjárók rendezőjével az Utolsó Csepp Fesztiválon (Budapest, 2002. november).

A vizualitásról tanulni – Beszélgetés Tárkányi Erikával és Fám Erikával

2003. február 15. – írta Gál Andrea

Jelenleg Romániában opcionális tantárgyként lehet a médiaoktatást beszorítani a hivatalos tanrendbe, ami heti egy órat jelent. Két tanárt kerestünk meg, akik filmkultúrat tanítanak, saját tanterv alapkoncepció és sajátos körülmények között. A kolozsvári Báthory István Líceumban az elmúlt tanévben Tárkányi Erika magyar szakos tanárnő egy humán profilú kilencedik osztály számára dolgozta ki az opcionális tantárgytervet, melyet idén folytat, és a közpiskolai oktatás négy évfolyamára szeretne kibővíteni. A sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Kollégiumban Vizuális kommunikáció néven öt éve tart Fám Erika opcionális tantárgyat, melynek során művészfilmeket néznek meg a diákokkal, némelyiket háromszor is, és azokat boncolgatják. Mindkét középiskolában gyakorlati képzés is hozzátartozik a munkához: forgatókönyvírással, fotóval és rövidfilmekkel is próbálkoznak.

„Ami pénz innen kiment, abból film lett” – Interjú Tóth Erzsébettel, a Magyar Mozgókép Közalapítvány főtitkárával

2003. február 15. – írta Jakabffy Samu

A Magyar Mozgókép Közalapítvány az első támogató intézmény volt a rendszerváltás utáni magyar filmpiacon. Azóta versenytársak jelentek meg, jogszabályok változtak, az európai és amerikai filmiparban új tendenciák jelentek meg. Hogyan alkalmazkodott az MMK, és hogyan segítette hozzá ezáltal a filmes alkotókat munkájuk véghezviteléhez? A Tóth Erzsébettel készült interjú egyfajta látlelet múltról és jövőről.

„Sikerült egy olyan filmet forgatnom, amit nem szégyellek” – Kávéházi beszélgetés Cristian Mungiuval

2003. január 15. – írta Kacsó Edith

Bukarest, október. Napok óta zuhog az eső. Felhívom Cristian Mungiut, aki egy belvárosi kávézóba, ahogy ő mondja, lokálba hív. Már teázom, amikor megérkezik. Elhoztam magammal Papit¹ is, ugye nem baj? Meglepetten felnézek. Egy nappal korábban láttam a Nyugatot, de ma nem ismerek rá a kedves arcú, néha kissé bárgyú Lucira. Hát nem, persze, hogy nem, dadogom zavartan. Akkor teázunk? És kezdhetjük?

Filmes könyvkiadók – Beszélgetés Zalán Vincével (Osiris Kiadó), Forgách Ivánnal (Magyar Nemzeti Filmarchívum) és Hartai Lászlóval (Korona Kiadó)

2003. január 15. – írta Dobolán Katalin

Három, film-és médiatárgyú könyvekkel foglalkozó kiadó sorozatszerkesztőjével beszélgettünk. Arról, hogy milyen elvek alapján válogatnak, mi a kiadói filozófiájuk.