És akkor az utómunka – DSLR-videózás V.

2013. május 13. – írta Bán Attila

A negyedik részben ott hagytuk abba, hogy a forgatáson meghozott technikai döntések nagyban meghatározzák az utómunka folyamatát. Úgyhogy még egy kicsit visszakanyarodunk a forgatásra. Utolsó rész.

Juhé, forgatás! – DSLR-videózás IV.

2013. május 6. – írta Bán Attila

Az előző részekben mindent megtudtunk a technikáról, jó a sztori, jók a színészek, minden elő van készítve, itt az ideje megnyomni a piros gombot. Hogyan lehet zökkenőmentesen végigcsinálni egy forgatást operatőrként?

Szenzorális élvezetek – DSLR-videózás III.

2013. április 29. – írta Bán Attila

A digitális videó, főleg az alsóbb árkategóriában, még mindig a filmszalag sajátosságaihoz próbál alulról közeledni. A DSLR-ek ebben egy nagy lépést tettek meg a korábbi kamerákhoz képest, nem utolsó sorban a nagyobb kontrasztátfogásuk miatt.

Objektívek és beállítások – DSLR-videózás II.

2013. április 22. – írta Bán Attila

A sorozat második részében az objektívekkel, azok látószögeivel és a hozzájuk passzoló beállításokkal foglalkozunk. (első rész itt)

Gondold meg jól – DSLR-videózás I.

2013. április 15. – írta Bán Attila

Ez a kis útmutató-sorozat a DSLR-videózás technikai oldalát járja körbe, a kameraválasztástól a végső exportálásig, technikai szemmel. Végig fogjuk venni azokat az információkat, amelyeket operatőröknek ajánlott, segédoperatőröknek kötelező tudni ahhoz, hogy a rögzített kép a lehető legjobb technikai minőségű legyen.

Szívni élvezetből – avagy a DSLR-filmezés csodálatos világa

2011. szeptember 5. – írta Bán Attila

DSLR-rel készült videót nézni sokkal élvezetesebb, mint DSLR-rel videót forgatni. Ez röviden azért van, mert a tükörreflexes fényképezőgépek ugyan nagyságrendekkel szebb mozgóképet rögzítenek, mint a félprofi videokamerák, de filmezni nehezebb velük, mert nem erre vannak kitalálva. Ebben a rövid cikkben néhány alapvető infót szeretnék átadni azoknak, akik egyszemélyes Hollywood-aspirációkkal rendelkeznek.

Mint a gyertya és a villany – Beszélgetés Regéczy Viola fénymegadóval

2011. május 31. – írta Libor Anita

Balázs Béla- és Árvai Jolán-díjas, Aranyszem gyűrűvel tüntették ki 2008-ban. Több mint 150 filmet „fényelt”, ismeri a hideg kékek, a valódi vörösek, az ütős sárgák világát. Soha semmire nem mond nemet, „próbáljuk ki, nézzük meg, mi lesz belőle” – szokta mondani... A mi beszélgetésünkből ez lett.

Orvos és páciens – Interjú Ragályi Elemér operatőrrel

2011. március 25. – írta Kriston László

Közel 100 játékfilmmel a háta mögött Magyarország egyik legnagyobb tapasztalatú és tehetségű képalkotója. Nagy ívű hazai karrier után 45 évesen kezdett nagyszabású amerikai tévéfilmeket fényképezni. A Raszputyinért Emmy-díjat nyert operatőr nemrég fejezte be Szabó István Az ajtó című filmjét.

Digitális azonosulás – Az új képalkotási módszerek hatása a történetmesélésre

2011. január 12. – írta Pálos Máté

Az utóbbi időben a képrögzítés technikai feltételei, módozatai és lehetőségei rohamosan megszaporodtak, és megkérdőjelezték a képről, a filmképről (és a filmről) alkotott fogalmainkat. Ha egy pillanatra eltekintünk attól a kérdéstől, hogy vajon a legújabb HD-kamerák képe mennyire megkülönböztethető a 35 mm-es filmétől, fontosabbá válik a többféle képtípus elterjedésének és a különféle képrögzítési módok egyszerűsödésének ténye. A képek és a képekhez kapcsolódó fogalmaink heterogenitása nehéz helyzetbe hozza a reprezentációval, fényképészettel, filmmel foglalkozó művészetelméletet.

„A régi filmek feszesebbek voltak” – A kolozsvári születésű vágó, Teddy Darvas utolsó interjúja

2010. március 8. – írta Kriston László

Hang- és filmvágóként David Leantől és Korda Zoltántól tanulta a szakmát az 50-es évek nagy brit szuperprodukcióiban. Korda Sándor iskolai barátjának, Darvas Simonnak a fia dolgozott Vittorio De Sicával és André de Toth-tal is. A Korda-saga egyik utolsó szemtanúja Londonban emlékezett a múltra.