Recenzió | Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film Recenzió | Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film

Legyen a kecskeméti animációs film mindenkié!

Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film

Varga Zoltánnak a kecskeméti animációs film történetéről szóló kötete enciklopédikus igényű munka, világosan megszerkesztett, terjedelme ellenére is olvasóbarát mű.

A kecskeméti animációs filmstúdióban készült filmek egy része mindenki számára ismerős: olyan nagy sikerű sorozatok készültek itt, mint a Magyar népmesék, a Vízipók-Csodapók vagy a Mesék Mátyás királyról. De a stúdió nemcsak ezért foglal el fontos helyet a magyar animáció történetében, az itt elkészült szerzői rövidfilmek mai napig számos nemzetközi és hazai animációs szemlén szerepelnek és nyertek/nyernek el díjakat, illetve a műhely olyan külföldi egészestés animációk elkészülésében működött közre, melyek a világ minden táján elismerésben részesültek, ide sorolhatjuk a Kells titkát vagy A vörös teknőst. A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) is a stúdió nevéhez fűződik, az 1985-ben először megrendezett animációs mustra sokáig az egyetlen ilyen jellegű rendezvény volt Magyarországon. Varga Zoltán arra vállalkozott, hogy ennek a közel 50 éves filmstúdiónak a történetét részletesen és kimerítően mutassa be egy nagyívű monográfián keresztül.

A szerző maga is kecskeméti születésű, 1999-ben a KAFF gyerekzsűrijének volt a tagja és lelkesen látogatta a Szoboszlay Péter által vezetett Képről képre animációs filmműhelyt, mindezek után nem véletlen, hogy az animáció a szakterületévé vált. 2016-ban megjelent, A magyar animációs film című könyve egybefogja az elmúlt 100 év magyar animációit, és a kezdetektől a legfrissebb filmekig elemzi a magyar animációfilmes korpuszt. Jelen kötetben az 1971-ben alapított kecskeméti animációs stúdió kerül górcső alá, mely 1971-ben indult Mikulás Ferenc vezetésével az akkori Pannónia Filmstúdió vidéki műtermeként. A rendszerváltást követően a Pannónia nem tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, a Kecskemétfilm Kft. azonban a több lábon állás stratégiájával mai napig sikeresen működik.

Varga könyvének fő állítása, hogy a Kecskemétfilm Kft. folytatja a pannóniás örökséget, de egyúttal tovább is lép, létrehozva saját arculatát, erre világít rá az elemzett filmek összessége. A stúdió filmtermését az ornamentális stílus dominanciája határozza meg, ami szorosan összefügg a műhely szellemiségével, a hagyományok és a nemzeti kultúra ápolásának fontosságával, de emellett olyan képzőművészeti kötődésű kísérleti filmek elkészülésének adott teret, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak a magyar kulturális örökséghez.

A kötet szerkezete rímel Varga magyar animáció száz évét áttekintő könyvének felépítésére, az első részben a stúdió intézménytörténeti ismertetését olvashatjuk, a második és harmadik nagy egység a filmek formatörténeti vizsgálata és azok beillesztése a magyar és nemzetközi animációs áramlatokba. A stúdiót bemutató részben végigkövethetjük, hogy hogyan lett a Pannónia leányvállalatából egy önálló, saját arculattal rendelkező, külföldi szinten is ismert és elismert műhely, Mikulás Ferenc hozzáértő irányításával. Megismerjük az alapító tagokat, a kezdetektől ott dolgozó munkatársakat, alkotókat és a később csatlakozott fiatalabb generáció tagjait is – ezt segítik a kollégákról beillesztett portrék, amelyek az egész kötetben fel-felbukkannak. Az eszközök, helyszínek, technikai fejlesztések rövid leírása is érzékelteti, hogyan fejlődött a stúdió. Az animációs filmek készítése mellett a KAFF elindítása és eleinte három-, aztán kétévente történő megszervezése szintén szervesen hozzátartozik a stúdió munkájához és hírnevének öregbítéséhez.

A sorozatokat bemutató második részben időrendi sorrendben haladunk, az első itt készült széria a Vízipók-Csodapók, amely eredetileg a Pannóniában indult, de a kecskeméti stúdió vette át és vitte sikerre, Bálint Ágnes koncepciója alapján. A Vízipók-Csodapók nem előzmény nélküli sorozat, az animáció egyik nagy hagyományába, a rovarszereplős alkotások sorába illeszthető. Varga több szempontból is méltatja a sorozatot, kiemeli annak nevelő szándékát, amelyhez szervesen kapcsolódik az ismeretterjesztő jelleg, de a tolerancia és a környezetvédelem is meghatározó értékek a rovarok mikrovilágában. Varga elemzéseiben olyan részletességgel ír, hogy ha nem láttuk az adott epizódot, akkor is megelevenednek előttünk a képek. A sorozatot összekapcsolja más magyar és külföldi animációkkal, ugyanakkor az irodalmi és népi hagyományokkal való érintkezési pontokat is bevonja. Ez szinte az összes elemzés során megfigyelhető, alapos és körültekintő, animáció-, film- és kultúrtörténeti összefüggésekre világít rá minden animációs film elemzése során.

Kétségtelen, hogy a Kecskemétfilm legnagyobb horderejű munkája a Magyar népmesék sorozat, mely összesen 100 epizódot tartalmaz és mely még a pannóniás időszakban elkezdődött (1977), átívelve a rendszerváltáson, az utolsó részek 2015-ben készültek el. A sorozat ötlete Mikulástól származik, de a megvalósításhoz kellett a jó kapcsolat az MTV-vel – a '70-es években a tévé több sorozatot is rendelt a Pannóniától, s ebből a kecskeméti stúdió is kivette a részét –, illetve a szerző azt is kiemeli, hogy a korszakban a kulturális érdeklődés is a folklór felé fordult. A Magyar népmesék az ornamentális stílus kiteljesedése, Varga tanulmányozza a mesék vizuális szótárát, kiemeli, hogy az egyes epizódok azoknak a tájegységeknek a népművészetét használják fel látványvilágukhoz, ahonnan a mese származik. A képi tartalom mellett a hangsávot is alaposan szemügyre veszi, a Kaláka által szerzett zenében is sokszor felcsendülnek tájegységekre jellemző motívumok.

A stúdió történetében következő fontos állomás a Mesék Mátyás királyról, amely a hagyományokhoz való viszonyában kapcsolódik a Magyar népmesékhez, látványvilágában azonban eltérő: itt realisztikus térábrázolással találkozunk, a reneszánsz festmények perspektivikus ábrázolásmódja idéződik meg, amely a full animationhöz közelíti a sorozatot. Itt kell megemlítenünk a Mondák a magyar történelemből című sorozatot is, ugyanis bár időben van némi eltérés, a három széria egyfajta „triptichont” alkot, Varga elnevezésével élve: „ezek a sorozatok állnak a kecskeméti animáció hagyományőrző és -gondozó törekvéseinek középpontjában”.

A Tóth Pál nevéhez fűződő Leo és Fred, valamint a Gyulai Líviusz rendezte Tinti kalandjai mesesorozatok eltérnek a stúdió fő irányvonalától. Amint azt Varga kiemeli, a Leo és Fredben a szerzői látásmód a meghatározó, hiába mutat rokonságot a karikaturisztikus rajzfilmmel, a történet fő jellemvonásai a drámaiatlanság, a banalitás és a holtidő. A Tinti minimalista, karikaturisztikus stílusa a némafilmes burleszkhez közelíti a szériát.

A Pannónia megszűnése után teljesen elapadtak a tévés megrendelések, a támogatással kapcsolatos nehézségeknek köszönhetően bizonyos sorozatok több évnyi kihagyással folytatódtak vagy akár befejezetlenek maradtak. A szerző az ezredforduló után készült sorozatokat megpróbálja összefüggésbe hozni a pannóniás időszakban készült szériákkal, azt keresi, hogy ezek milyen viszonyba kerültek egymással. így a 100 éve történtbe az ismeretterjesztő jelleg épül be, melyet már ismerünk a Vízipók-Csodapókból, a Világlátott egérkének a Misi Mókus kalandjai lehet az előképe, a Kormos mesék a kecskeméti meseanimációk előzményeire rezonálnak. A Négyszögletű Kerek Erdő és a Cigánymesék (r. Horváth Mária) szorosan kapcsolódnak a stúdió szellemiségéhez, ám technikai hátterüket tekintve teljesen megújult formát alkalmaznak, 3D-s képalkotás segítségével készültek. Glaser Kati Városi legendákja kötődik legkevésbé a stúdió profiljához, igazi újdonságnak számít szokatlan humorának és elbeszélői fogásainak köszönhetően.

A kötet harmadik részében az egyedi filmekről olvashatunk, ezek rendszerezése nem egyszerű feladat, a szerző nagyobb filmcsoportokat különít el esztétikai vonalon, és külön tárgyalja azokat a kecskeméti alkotókat, akiknek teljes életművük a stúdióhoz kapcsolódik. Az egyik filmcsoportot a képzőművészeti és kísérleti animációs filmek képezik, ezek a stúdió legrendhagyóbb művei: ide tartoznak Hegedűs 2 László, Molnár Péter, Orosz István, Homolya Gábor, Neuberger Gizella, Ulrich Gábor, Tóth-Pócs Judit és Roland filmjei. A másik fontos filmcsoport a karikaturisztikus tendenciát viszi tovább, ide tartoznak azok az animációk, amelyek a komikum, a groteszk, a paródia eszközeivel élnek: Nagy Gyula, Weisz Béla, Homolya, Ulrich és Tóth Roland neve fűződik ehhez a kategóriához. Három rendező életműve külön fejezetet kapott: Horváth Mária, Szoboszlay Péter és Szilágyi Varga Zoltán a stúdió legmeghatározóbb művészei közé tartoznak. A műhelyhez alkalomszerűen csatlakozó alkotók (Keresztes Dóra, Richly Zsolt, Buglya Sándor, Gémes József) munkáit is számba veszi a szerző, és a külföldi rendezőket is megemlíti.

Varga Zoltán kötete enciklopédikus igényű munka, világosan megszerkesztett, terjedelme ellenére is olvasóbarát mű, úgy fogalmaz, hogy a hozzáértő és a laikus olvasó egyaránt örömét lelheti a szövegben. A kötetet színes képmelléklet gazdagítja, irodalomjegyzék, filmjegyzék, névmutató és címmutató segíti a könyvben történő eligazodást.

(Címlapfotó forrása: mmakiado.hu)

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film. MMA Kiadó, Budapest, 2019.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Friss film és sorozat

  • Jurassic World: Világuralom

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 146 perc, 2022

    Rendező: Colin Trevorrow

  • Enfant Terrible

    Színes életrajzi, filmdráma, 134 perc, 2020

    Rendező: Oskar Roehler

  • Elvis

    Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022

    Rendező: Baz Luhrmann

Szavazó

Melyik a kedvenc Cronenberg-filmed?

Szavazó

Melyik a kedvenc Cronenberg-filmed?

Friss film és sorozat

  • Jurassic World: Világuralom

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 146 perc, 2022

    Rendező: Colin Trevorrow

  • Enfant Terrible

    Színes életrajzi, filmdráma, 134 perc, 2020

    Rendező: Oskar Roehler

  • Elvis

    Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022

    Rendező: Baz Luhrmann