Hogyan államvizsgázzunk gyorsan és sikeresen? – Végzősök a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen Hogyan államvizsgázzunk gyorsan és sikeresen? – Végzősök a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen

Hogyan államvizsgázzunk gyorsan és sikeresen?

Végzősök a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen

Már legyintve emlékeznek vissza, hiszen sikeresen túlestek rajta. Legtöbbjükben viszont maradt némi keserű szájíz a kellemetlen meglepetések és nehezített körülmények miatt. Közben a második végzős évfolyam javában forgat. Ők is készülnek – az államvizsgára.

A fotó-, filmművészet és média szak 2003-ban indult a kolozsvári Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Akkor még sokan tamáskodóan figyelték az első lépéseket, és megkérdőjelezték, hogy Romániában egy ilyen gyakorlati, nagy befektetésű felszerelést igénylő szak át tud-e gördülni az akadályokon, és eljut-e az akkreditációig.

A 2008-as februári államvizsga lejártával azonban az első végzős évfolyam 90 százaléka megkönnyebbült, diplomás szakember. Kísérleti nyúlként az egyetem első négy éve során mindenféle nehézséget, csetlő-botló próbálkozást megtapasztalhattak. Az igazi kihívást viszont az államvizsgázás jelentette. Mivel magánegyetemen egy szak akkreditációját csak három, sikeresen levizsgázott évfolyam után kezdeményezhetik, a Sapientia fotós-filmes diákjai egyelőre csak más, államilag elismert intézetben szerezhetnek diplomát.

Ez a helyzet, válasszatok...

„Mindenkit sokkolt a tény, hogy csak mint média-kommunikációs szakemberek vizsgázhatunk le, holott mi más jellegű képzést is kaptunk – mesélte Tóth Orsolya, tavalyi végzős diák. – Később, valamikor január tájékán érkezett a hír, hogy a szintén bukaresti Hyperion Egyetemen is lehet államvizsgázni rendezői és operatőri szakokon.” A gyakorlati diplomát igénylő hallgatók ezúttal sem lélegezhettek fel, hiszen az operatőri diplomáért kisjátékfilmmel, 35 mm-re készült saját operatőri etűddel és szakdolgozattal kellett jelentkezniük. A Sapientia negyedéves hallgatóinak viszont még sosem volt alkalmuk 35 mm-es technikával dolgozni, mivel az egyetem büdzséje nem fedezhette a nagy befektetést igénylő, 35-ös felszerelést.

A Hyperion rendezői szakán kisjátékfilmet és saját, egészestés nagyjátékfilm-forgatókönyvet kértek. Aki a bővült opciók közül mégis a Caragialet választotta, szintén egy nagyjátékfilm-forgatókönyvet kellett, hogy megírjon filmelméleti szakdolgozata mellett.

Pánik és megoldás

Ezután jött a még nagyobb bökkenő, a vizsgadíjak ismertetése. A nagy múlttal és védjeggyel rendelkező Caragiale 7000 RON vizsgadíjat tűzött ki a más intézményekből érkező diákoknak, míg a Hyperion „csak” 2000 RON-t, de itt a kisfilmek költségvetésével is számolni kellett, ami ismét iszonyú sok pénzt emészt fel.

„A vizsgáztató akkreditált egyetemek monopolhelyzetben vannak, ezért kényük-kedvük szerint szabják a feltételeiket, követelményeiket. A Sapientia nem volt felkészülve ilyen magas vizsgadíjra” – mondta dr. Buglya Sándor, gyakorlati oktatásért felelős tanár.

A hatalmas összegek hallatán pánik tört ki a diákok között. „Általános felháborodás, depi stb., hogy nem erről volt szó" – rajzolja meg a helyzetképet Keresztes Péter, aki most már okleveles operatőr. „Páran második diplománkat szerezhettük meg a fotó-, film és média szakon. Mi egyrészt könnyebb szívvel jelenthettük ki, hogy ekkora vizsgadíjat nem vagyunk hajlandóak kifizetni” – meséli Papp Attila Zsolt is.

A hallgatók összefogtak, és petíciót nyújtottak be a kar vezetőséghez, amelyben megfogalmazták sérelmeiket: a szak indulásakor az egyetemnek kötelessége lett volna tisztázni velük, felvételizőkkel, hogy a diploma értéke ilyen magas is lehet. Az évfolyam arra kérte a vezetőséget, hogy a vizsgadíj nagyobb hányadát állják az egyetem költségvetéséből.

Aki mer: forgathat

Mivel az akkreditáció előtt álló egyetemnek legfőbb célja, hogy diákjai sikeresen és zökkenőmentesen vizsgázzanak, beindult a gépezet.

„Egy három fordulós tárgyalás során végül 4900 RON értékű vizsgadíjban állapodtunk meg a I. L. Caragiale Országos Színház- és Filmművészeti Egyetemmel. A Kari Tanács döntése alapján a Caragialera, illetve a Hyperionra jelentkező diákok egyéni hozzájárulását egységesen 250 euróra csökkentettük le, a többit pedig a Sapientia költségvetéséből fedeztük” – nyilatkozta Szenkovics Dezső kari főtitkár.

Mikorra mindez tisztázódott, már égetően közel volt az államvizsgázás időpontja. Elkezdődtek a vizsgafilm-forgatások, de a nagy terjedelmű forgatókönyvek és szakdolgozatok megírása is sok energiát és időt igényelt. A 2007-es nyári államvizsgára végül csak hárman jelentkeztek, akiknek egy belső szűrőn is részt kellett venniük. Tanáraik a dolgozatok szakmai értékét és a diákok felkészültségét ellenőrizték.

„Az előállamvizsgán teljesen elbizonytalanítottak. Felvetették, hogy ha nyáron nem sikerül, akkor majd a téli alkalommal újrapróbálhatom, mert még az is benne van az első vizsgadíjban” – emlékezett Tóth Orsolya. A nyári időszakban csak ő ment a Hyperionra vizsgázni: „Egy történetet vizuálisan mindig jobban fel tudtam építeni, mint dramaturgiailag, ugyanakkor fontos volt, hogy ne elméleti diplomát kapjak, mert a filmkészítés, mint folyamat sokkal inkább vonzott.” Operatőri etűdje Leltár címmel Örkény István azonos című novellájának adaptációja volt. „Egyelten nap alatt forgattuk le a Monostoron. A történet lényege egy virágcserép leesése és a mögötte rejlő szándékok bizonytalansága. A képi koncepció egy kissé torz és stilizált tömbháznegyed, ahol véletleneknek nincs szerepe. Az anyagi nehézségek ellenére nagyon sok segítséget kaptunk a forgatáshoz. A technika újdonsága is vonzotta az embereket, hiszen korábban 35 mm-es kamera közelébe sem kerülhettünk.”

Gyorsan, okosan, románul

Ezen kívül Orsi volt a Kócember című kisjátékfilm operatőre, amit évfolyamtársa, Demeter Zsuzsa rendezett. A Hyperion vizsgáztató bizottsága maximális jeggyel jutalmazta munkáit. „Buglya Sándor és Balogh Zsolt tanár uraknak nagyon sokat köszönhetek mind bátorítás, mind bizalom terén, hiszen nemcsak a döntésben, hanem a megvalósításban is nagyon sokat segítettek. Sajnálom, hogy a vetítésre egyetlen ismerősöm sem tudott eljönni, mert az egyetlen 35 mm-es kópiát először és utoljára a vizsgán vetítették le egy bukaresti moziban. Vizsgafilmemet a Hyperion egyetem megtartotta, mint bizonyítékot. Később, amikor digitális formában a Marosvásárhelyi Alter-Native Filmfesztivál versenyprogramjában is levetítették, sajnos már teljesen más élmény volt, főleg a képek teljes átszíneződése miatt. A digitális formátum nem hasonlítható össze a 35 mm-es filmmel.”

Nagy Boglárka és Ambrus Réka szintén 2007-ben, a I. L. Caragiale Országos Színház- és Filmművészeti Egyetemen kiírt államvizsgára jelentkezett. A vizsga előtti hetekben nagy volt a hajsza, hiszen a lassan összeálló, szakterminusokkal teli dolgozatokat és forgatókönyveket le kellett fordítani román nyelvre is.

„Másfél héttel a bukaresti vizsga előtt tudtuk meg, hogy szóbeli vizsga is lesz filmelmélet, filmtörténet és forgatókönyvírás-elmélet témakörben” – mesélte Bogi. Ez nagy kihívásnak ígérkezett, hiszen a Sapientián mindent magyarul tanítottak, illetve bár az azonos szakok tanrendje hasonló, minden egyetem más-más témakörre fekteti a hangsúlyt. „Mi például rengeteget boncolgattuk az egyetemes filmtörténetet, de a Caragiale tanárai annál többet beszéltek az új Hollywoodról. Ezért esetleg hátrányos helyzetbe kerülhettünk volna.” Bogi elégedett volt a vizsgabizottság kiértékelésével: alaposan átböngészték dolgozataikat, rákérdeztek a részletekre, a margót teleírták megjegyzésekkel: „Vizsga után behívtak egy terembe saját hallgatóikkal együtt, s mindenkit egyénileg kiértékeltek.” A nyelvi nehézségek ellenére mindkét magyar diáklány maximális minősítést kapott.

Először élesben

Az évfolyam többi tagja – három ember kivételével – 2008 februárjában államvizsgázott. A téli vizsgaidőszakban többen jelentkeztek a Hyperionra.

„Nem állt a Sapientia rendelkezésére akkora pénzösszeg, hogy minden hallgató kisfilmjének költségvetését teljesen magára tudja vállalni, ezért tehetősebb filmes társaságokhoz fordultunk támogatásokért – mesélte dr. Buglya Sándor filmrendező, a Sapientia magyarországi vendégtanára. – Mindegyik filmmel igyekeztünk pályázni. Fontos volt, hogy a diákok idejében készítsék el a filmtervüket, amit beadhattak a pályázatra. A Magyar Mozgókép Közalapítvány és Szülőföld Alap jelentős összeggel támogatta a filmek elkészítését.”

A hallgatóknak azzal is számolniuk kellett, hogy a pályázat elnyerése nem garantált. Ha valamelyik munka nem kapott támogatást, az egyetem igyekezett saját erőforrásokból segíteni a vizsgázót, de a megmaradt összeget saját költségvetésből kellett megoldaniuk.

A celluloidra készült vizsgafilmekkel a hallgatóknak lehetőségük nyílt egy igazi laborban – a budapesti Kodak Filmlaborban – dolgozni. Buglya szerint a diákok számára az operatőri vizsgamunka jelentett különös nehézséget újszerűsége és óriási költségvetése miatt: „A vizsgafilmek készítése során első alkalommal találkoztak analóg technikával, ahol fénymegadó segítségével beállították a színeket, együttműködtek a negatívvágóval…”

Producerünk: Andrew Wajna

Tóth Orsolya Leltár című operatőri etűdje mellett még két operatőri munka készült. A segítő tanárok arra törekedtek, hogy az operatőri filmek ne csak szép képeket vonultassanak fel, hanem dramaturgiailag és rendezői szempontból is élvezhetőek legyenek a fényhangos 35-ös kópiák.

Juhász Ágota Ház a völgyben című operatőri alkotása saját elképzelés alapján, párhuzamos montázsra épült film. Egy kiskunyhóban lakó házaspár él az erdőn. A férfi fát gyűjt, a nő a ház körül tesz-vesz, gyerekruhákat mos. Hazatérőben a férj gyereket szoptató nejét egy fa tövében találja. Ahogy közelít a kamera megláthatjuk a valóságot: a nő egy játékbabát szoptat. Záróképként a férfi érzékenyen felsegíti s házukba kíséri feleségét.

Keresztes Péter Crescendo című kisjátékfilmje egy nyugdíjas ember munkáséveit eleveníti fel. Helyszín egy régi cukorgyár épülete, ahova kivetítődnek a főszereplő emlékképei.

Mindhárom operatőri munkát jól fogadta a vizsgáztató bizottság. „Mindegyik rövid játékfilmben megvoltak a speciális nehézségek, nem egyformán erősek a témák sem, de a lényeg számunkra az, hogy egy optimális eredmény szülessen” – mondta dr. Buglya Sándor.

A három etűdhöz egy kis anekdota is fűződik: „A Kodak labor adott egy 50%-os kedvezmenyt a teljes szolgaltatásra, és valakitől kaptunk pár tekercs szűz filmet (reszlit) a Szabadság, szerelemből. Úgyhogy hárman elmondhatjuk, hogy az első filmünk producere Andrew Wajna" – nevet Keresztes Peti.

Szex, emésztés, ügyesség

A rendezői munkák nagyobb forgatókönyvírói és dramaturgiai odafigyelést igényeltek. Ezekre az alkotásokra viszont nem csak a Hyperion Egyetemtől érkeztek pozitív visszajelzések, hanem a szakma, illetve a nagyközönség részéről is. Felméri Cecília Kakukk című pajzán alkotása elnyerte a legígéretesebb fiatal tehetség díját a 39. Magyar Filmszemlén.

Jakab-Benke Nándor Hústorta és Kató Zsolt La petite mort című kisjátékfilmjeit meghívták a Hyperion Egyetem filmfesztiváljára, ahol nemzetközi zsűri fogja kiértékelni az alkotásokat.

A Hústorta emészteni való történetében egy 100 éves nagyapa hústortát kér születésnapjára az unokájától. E kérés különlegessége nemcsak az, hogy nem egy hagyományos édes-krémes torta kerül a tálcára, a történetnek ugyanis van ennél egy nagyobb bökkenője is: az ünnepelt már ötéves kora óta nem evett húst. Az öreg, a jelenlevőkkel mit sem törődve, egyedül fogyasztja el hatalmas zsíros tortáját. Az utolsó falat megrágása közben az évszázados nagyapa helyén ötéves önmagát láthatjuk viszont.

A rendezői forgatókönyvek különböző művek adaptációi alapján készültek. A bizottság viszont külön értékelte, hogy Jakab-Benke Nándor egyedi ötlet alapján egy székely western történet forgatókönyvét írta meg. „A pánik, a stressz sok mindent kihoz az emberből. Mi voltunk az elsők, nem tudtuk pontosan mit várnak el tőlünk, mire és mivel kell felkészülnünk, milyen lesz a vizsga menete. Egy kicsit olyan volt, mint amikor egy kínai atlétikai csoport elmegy egy amerikai sportrendezvényre. A kínai csapat nem tudja, hogy milyen körülmények, feltételek, ellenfelek várják. De minden tehetségüket és energiájukat beleadják, s végül ők viszik haza a trófeát” – hasonlította helyzetüket Jakab-Benke Nándor.

A második „generáció”

Már készülnek az idei negyedévesek vizsgafilmjei is. Változatos helyszínekkel, megrendelt színészekkel, pergős tempóval, néhol kisebb-nagyobb csúszásokkal folyik a munka. A rögtönzött filmes gárdának kulcsszava az együttműködés, még a másod- és harmadévesek is segítnek, hurcolkodnak a forgatásokon.

Az idén is felmerült a kérdés, hogy nem lehetne-e animációs kisfilmmel jelentkezni a vizsgára. „A Hyperion egyetem oktatói nem szívesen fogadnak vizsgára animációt (ebben az esetben bekérhetnek még egy másik filmet is a diák portfoliójából), de az elkövetkező tárgyalások folyamán újra fel fogjuk vetni ezt a lehetőséget.” – mondta Szenkovics Dezső.

Vajon szimbolikus értékű az oklevél a filmszakmában? Tóth Orsolya szerint: „Talán a televízióknál számít a diploma, főleg a fizetés szempontjából. Azt hiszem ez az egyelten hely, ahol rákérdeznek. Ezen kívül viszont a saját munkák bizonyítják a tehetséget, és mint mindenhol, ebben a szakmában is mérvadóak a kapcsolatok. Nem könnyű elfogadható állásra, fizetésre találni, és természetesen a szakmában dolgozni. Ennek ellenére szeretnék tűzközelben maradni.” Keresztes Péter kicsit másképp látja a kérdést: „Bár az operatőri diplomán azt írja, hogy 'tévé- és filmoperatőr', azt kell mondanom, a dolog tévés részét az elmúlt hónapokban tanultam igazán meg, amióta tévézek."

A Sapientia – EMTE fotó-, filmművészet és média szakának legelső évfolyama hősiesen állta az utolsó bukaresti próbatételt: az átmenési arány száz százalékos volt. Jó lendület ez a szak akkreditációjához. Rajtuk nem múlik!


Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg