Ámokfutó gasztro-kritikusok – Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?

2006. május 15.

Bacsó Péter szemmel láthatóan gondban van a rendszerváltás óta – filmjeiben nem képes sem igazán valós képet festeni a változásokról, sem alkalmazkodni az új elvárásokhoz.

Terror Kelet-Európában – Eli Roth: Hostel / Motel

2006. április 20.

Amikor Eli Roth négy évvel ezelőtt vacak másfélmillió dollárból elkészítette a Gonosz halottra emlékeztető, minimalista független horrorfilmjét, sokan máris az új Sam Raimit látták meg benne. A párhuzam nyilvánvalóan túlzás, ám kétségtelen, hogy a csekély ráfordítás ellenére a harmincas rendező több izgalmat és feszültséget teremtett, mint némely több tízmilliós hollywoodi próbálkozás. Az ugyancsak bombasztikus anyagi sikernek bizonyuló Motelből az mindenesetre látszik, hogy Roth nem különösebben nagy talentum, ám kellő mennyiségű 4:3-as rémületet látott már életében ahhoz, hogy tudja, mi kell a nézőnek.

A tökéletes bankrablás – Spike Lee: Inside Man / A belső ember

2006. április 20.

Ki hitte volna, hogy a fekete öntudat legjelesebb kortárs direktora, Spike Lee fogja elkészíteni az utóbbi tizenöt év egyik legjobb kommersz alkotását? Pedig így történt – a függetlenek közül a fősodorba kerülő Spike Lee az elmúlt évek melléfogásai után saját stílusát nem feledve, ám ezúttal a forgatókönyvírásról lemondva, a lassan Hollywood legjobb operatőrévé előlépő Matthew Libatique-kal tanítanivaló iskolapéldát adott a kifogástalan blockbuster leckéből.

A magyar animáció és az aranykor – Tisztelgés Dargay Attila és Nepp József munkássága előtt

2006. április 15.

A 37. Magyar Filmszemlén többek között a magyar animációtörténet két jeles alakját is díjazták. Jankovics Marcell és Ternovszky Béla mellett kétségtelen, hogy Dargay Attila és Nepp József a magyar animáció aranykorszakának nevezett nyolcvanas évek legismertebb és legjobb szakemberei. Ők ketten rendező-forgatókönyvírói minőségben részesei voltak a legismertebb egészestés rajzfilmek elkészültének, s nekik köszönhető számos rajzfilmsorozat megszületése is. A magyar film szemléjén Dargay Attila életműdíjban részesült, Nepp József pedig a Magyar Mozgókép Mesterei megtisztelő kitüntetést kapta.

Egy börtönzenész emlékiratai – James Mangold: Walk The Line / A nyughatatlan

2006. március 20.

Életrajzi filmet készíteni biztos választás – Oscar-szempontból legalábbis sokkal kecsegtető döntés. A nyolcvanas években reneszánszukat élték a történelmi személyiségekről készített monumentális tablók, egymás után nyert a nagyszabású Amadeus, a Gandhi, majd Az utolsó császár. Napjainkra annyiban változott a helyzet, hogy a dollár tízmilliókba kerülő (mai értéken százmilliós nagyságrendű) történelmi tablók és meghatározó politikai személyiségek helyett inkább kézzelfogható figurák, embermilliók által eszményített közszereplők váltak Hollywood kedvenceivé.

München után – Oscar előtt – Steven Spielberg: Munich / München

2006. március 20.

Steven Spielberg a nyolcvanas évek közepétől törekedett arra, hogy a kasszasiker blockbusterei mellett komoly rendezései révén a szakma is elismerje. A szakmai elismerés utáni vágyakozás kezdetben nem volt túl gyümölcsöző, miután mind a déli fekete társadalomról szóló Bíborszínt, mind a második világháború távol-keleti frontján játszódó A nap birodalmát mellőzte az Akadémia az Oscar-gálán.

Tibortól a Taxidermiáig – 37. Magyar Filmszemle – Budapest, 2006. január 31– február 5.., Játékfilmek

2006. március 15.

Vegyünk egy ellenállhatatlan férfipopót, néhány szexi színésznőt, pár szürkére koptatott poént, meg egy rakat műfajdefiniáló romantikus filmes fordulatot, végezetül hintsük meg egy csipetnyi szerelemmel, meg persze egy adag gyrost szeljünk mellé, majd gyúrjuk mindezt egy jó forgatókönyvvé, és végül dobjuk be a médiacsalit. Kérem szépen, ez lenne a mai magyar vígjáték sikerreceptje?

Olcsó közhelyek luxuskivitelben – Ragályi Elemér: Csudafilm

2005. szeptember 15.

Amikor az Apám beájulna című magyar filmet Krétán forgatták, a producer Kálomista Gábor egy, a hegytetején lévő hotelra bökött, mondván, évek óta ott nyaral a családjával, s milyen jó lenne, ha ott is készítenének majdan egy filmet. Nagyjából így született meg a Csudafilm ötlete, néhányan a stábból ugyanis megjegyezték a kijelentést, s egy évvel később már el is készült a helyszínen egy újabb magyar közönségfilm.