A kritikusok díját a Libertate '89 – Nagyszeben kapta.
Átadták a november 3. és 12. között tartott Arrasi Filmfesztivál díjait. A 24. kiadás nagydíját Fien Troch Holly című kamaszdrámájának ítélte oda a zsűri. A közönség kedvence azonban egy friss magyar film volt: Moldovai Katalin Elfogy a levegő című, megtörtént eseményeken alapuló drámája.
Társadalmi fulladásveszély – Moldovai Katalin: Elfogy a levegő
Az Elfogy a levegő a kortárs társadalom két rendkívül aktuális témájának – a szexuális identitás kérdéskörének és a szabad oktatás lehetőségeinek – összekapcsolásán keresztül vázolja fel egy önmagát felemésztő (oktatási) rendszer fojtogató légkörének keserű tapasztalatát.
A Torontóban bemutatott, Szalonikiben ugyancsak az elmúlt hétvégén a legjobb színész díjával (Sándor Soma) elismert és a Mannheim-Heidelbergi Nemzetközi Filmfesztiválon is versenybe válogatott alkotás romániai premierje november 24-én lesz.
„Mindenhol fogy a levegő” – Interjú Moldovai Katalinnal, az Elfogy a levegő rendezőjével
A Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon debütált, azóta Varsóban is bemutatták, a magyarországi mozik pedig most (a romániai mozik pedig november 24-től) vetítik Moldovai Katalin első nagyjátékfilmjét, aminek címe a sokatmondó Elfogy a levegő. A kortárs oktatás helyzetéről, az erdélyi játékfilmekről és a fogyatkozó levegőről is beszélgettünk Moldovai Katalinnal.
A kritikusok díját a román-magyar koprodukcióban készült Libertate '89 – Nagyszeben vitte el. Az 1989-es forradalom zavargásai közepette játszódó történet szintén megtörtént eseményekből ihletődött. A Tudor Giurgiu rendezte és a kolozsvári TIFF közönségdíjával is elismert alkotás nyitotta múlt szerdán, az Uránia Nemzeti Filmszínházban a budapesti Román Filmhetet, és mostanig közel 16 000 néző volt rá kíváncsi Románia-szerte.
A lefejezett kakas – Tudor Giurgiu: Libertate / Libertate ‘89 – Nagyszeben
A TIFF-igazgató és filmrendező Tudor Giurgiu legújabb filmje az 1989-es romániai forradalom egyik kevésbé ismert, nagyszebeni szeletét ragadja meg, de a Libertate nem csak a „saját” történetét mondja el: bő három évtized távlatából a rendszerváltás mögé is kérdőjelet tesz.
