Az amerikai filmakadémia „mélységesen sajnálja a hibát”, amelyet a legjobb film Oscar-díjának kihirdetésekor elkövettek. Jan Chapmant letaglózta a másik baki, megszólalt a gála házigazdája és a legjobb idegen nyelvű filmmel díjazott iráni rendező, de az amerikai elnök is, aki tudni véli a káosz okát. A Mindenki sikerétől pedig felgyulladt a magyar közösségi média.
24 órával a legjobb film hibás bejelentése után az amerikai filmakadémia közlemény adott ki, amelyben régi együttműködő partnerük, a szavazási adatokat összesítő és a borítékokat összeállító PricewaterhouseCoopers (PwC) teljes mértékben vállalja a felelősséget a kavarodásért.
Warren Beatty ugyanis más borítékot kapott, amikor be kellett jelentenie a díjazott film címét, így a Kaliforniai álom alkotói vonultak színpadra. Amikor a producerek elkezdték a köszönőbeszédeket, a szervezők közbeléptek, és felmutatták az igazi borítékot, benne a Holdfény címével. Beatty már a színpadon megmagyarázta, hogy a legjobb női főszereplő díját elnyerő Emma Stone nevét is a lapon látta, és ezért hezitált, hogy a La La Land címét felolvassa, az est házigazdája, Jimmy Kimmel pedig úgy értékelte az esetet, hogy „ez volt a legfurcsább tévés finálé a Lost óta”.
Az akadémia közleményében „mélységesen sajnálja a hibát”, és bocsánatot kérnek a díjat átadó Warren Beattytől és Faye Dunawaytől, valamint a Kaliforniai álom és a Holdfény teljes csapatától, hiszen „az ő élményüket befolyásolta ez a hiba”. Kiemelik, hogy mindannyian „végtelenül bájosan viselkedtek az adott körülmények között”.
Az akadémia 83 éve működik együtt a PwC-vel, amely ezúttal is betartotta az összes biztonsági protokollt – írják. Az Oscar-gála utáni éjszakát és a következő napot azzal töltötték, hogy kiderítsék a baki okát. „Mi rendületlenül elkötelezettek vagyunk az Oscar-díjak és az amerikai filmakadémia integritásának megőrzése iránt” – áll a közleményben.
A közlemény nem szól a másik bakiról, a díszlettervező Janet Patterson és a producer Jan Chapman képének az összetévesztéséről. Az ismert ausztrál producert „rettenetesen feldúlta”, hogy saját képét látta barátnője és régi munkatársa képe helyett az In Memoriam videóban – mondta. A Pattersont képviselő ügynökségtől megtudta, hogy az akadémia nem kért tőlük képet, mert már „megoldották”. „Janet gyönyörű volt és négyszer jelölték Oscarra, és nagyon elszomorító, hogy a hibát nem vették észre – értékelte a Varietynek írt levelében a Chapman – Én élek, jól vagyok, és aktív producer vagyok.”
A gála nyújtotta megszólalási lehetőséget és publicitást több híresség használta fel aktuálpolitikai témájú élcelődésre vagy súlyos kritika megfogalmazására. Utóbbiak között volt Az ügyféllel a legjobb külföldi film kategóriáját megnyerő iráni rendező, Asghar Farhadi is, aki elnézést kért, amiért nem lehetett ott a díjátadón. Újra kifejtette, hogy tiltakozásképpen nem vett részt a gálán: a hét muszlim országra vonatkozó beutazási tilalom bevezetése után felmerült, hogy ő maga sem vehet részt az ünnepségen; akkor felajánlották, hogy kivételt tesznek vele, ám a rendező ezt nem fogadta el. „A távolmaradásom oka az országom lakói és a hat másik, az Egyesült Államokból embertelen törvénnyel kitiltott nemzet iránti tiszteletből fakad” – magyarázta ismét Farhadi. (Farhadi ugyan neki sem vágott az utazásnak, de a rövid dokumentumfilmes kategóriában jelölt, netflixes The White Helmets 21 éves szír operatőre, Khaled Kateeb igen, őt viszont még Szíriában feltartóztatták az amerikai hatóságok.)
A poénok és a kritika célpontja egyaránt tehát Donald Trump amerikai elnök és az általa bevezetett intézkedések voltak. Trump reakciója: „Úgy gondolom, olyan erősen összpontosítottak a politikára, hogy végül nem tudták összerakni az estét – mondta egy interjúban. – Egy kicsit szomorú volt. Elvett az Oscar-gála csillogásából. Valami nagyon különleges hiányzott, és hogy így végződött, az szomorú volt.”
Miután Deák Kristóf Mindenki (Sing) című 25 perces filmje elnyerte a kisjátékfilmes kategória Oscar-díját, a magyar nyelvű sajtó és közösségi média valósággal felrobbant. Akárcsak tavaly Nemes Jeles László és Natalie Portman súgdosódós fotói kapcsán, volt, aki most Deák Kristóf és Salma Hayek civakodós (?) fényképeinek jelentésén tanakodott, de számos válogatás készült a legjobban és legrosszabbul öltözött sztárokról is. (Update: írásunk megjelenése után több, magyar nyelvű, negatív kritika született a filmről.)
A magyar sikernek örvendező és gratuláló, szakmabeliektől és nem csak tőlük származó hangok közé csak elvétve keveredett egy-egy rosszmájú megjegyzés, ami a színpadra fellépő alkotók jelenlétének jogosságát kérdőjelezte meg, vagy megállapította, hogy nem csak holokauszttémával lehet Oscart nyerni.
A filmet finanszírozó NMHH Médiatanács elnöke, Karas Mónika gratulált az alkotóknak, hangsúlyozva, hogy „páratlan teljesítmény a Mindenkié, hiszen eddig magyar film a rövidfilmes kategóriában nem tudott győzedelmeskedni a filmvilág egyik legnagyobb presztízsű díjátadóján”. Szerinte a tavalyi Oscar-díjas Saul fia és az idei Arany Medve-díjas Testről és lélekről mellett Deák Kristóf Oscar-díja is megerősítést jelent a magyar filmes támogatási rendszernek: „Jók a kitűzött célok, amelyeknek köszönhetően egyre több tehetséges magyar filmes tudja megvalósítani terveit, gyarapítani kulturális kincseinket, amelyeket ráadásul nemzetközi versenyeken is díjaznak. A díj egyúttal azt is megmutatta, hogy a világ érzékeny a szépségre, a pozitív üzenetekre, az egymás iránti érzékenység és összefogás kifejezésére.”
Andy Vajna kormánybiztos rövid Twitter-üzenetben köszöntötte a díjazottakat: „Gratulálok Deák Kristófnak és a többi fiatal, tehetséges, bátor magyar filmesnek, akik felbecsülhetetlen hírnevet hoznak Magyarországnak.”
Hegedűs Bálint, a Nemzeti Filmalap forgatókönyv-fejlesztési igazgatója az M1 tévécsatorna tegnap esti adásában hívta fel a figyelmet arra, hogy a film sikere egyetemes mondanivalójában rejlik: a világ bármelyik pontján érthető és olyan, mindenki által átélhető érzelmekről mesél, képes volt megszólítani az amerikai akadémia tagságát. „Az is hozzájárult az alkotás sikeréhez, hogy minden elemében film volt. Film volt a történetében, a vizualitásában és az alakításokban is – értékelte Hegedűs Bálint. – A világban létezik olyan, hogy magyar film, a magyar film aranykorát éli. Olyan univerzális történeteket tudunk elmesélni, amelyek mindenhol működnek és ez a kettő érdekessé tehet minket a nagyvilág és a forgalmazók, fesztiválok számára is.” Hozzátette, a magyar alkotók sikerei építik egymást, és aki most vág bele egy új film tervezésébe, biztos lehet abban, hogy megkülönböztetett figyelemmel várják alkotását a világban.
