Watchmen: Az őrzők
Történet
Ez az összetett, sokrétegű, izgalmas kalandfilm egy másik Amerikában játszódik, 1985-ben, amikor a jelmezes szuperhősök részei a társadalom mindennapi szövetének, és a "Végítélet Óra" - amely az USA és a Szovjetunió közötti feszültséget méri - folyamatosan éjfél előtt öt percen áll. Amikor az egyik egykori társukat meggyilkolják, a kimerült, de még elszánt álarcos igazságosztó, Rorschach elhatározza, hogy leleplezi az összes múltbéli és jelenlegi szuperhős megölésére és lejáratására szőtt konspirációt. Amint kapcsolatba lép egykori bűnüldöző csapatával - nyugdíjas szuperhősök szedett-vedett bandájával, akik közül csak egynek van igazi szuperereje -, Rorschach egy széleskörű és sokkoló összeesküvésre bukkan, amely kötődik a hősök közös múltjához és katasztrofális következményei vannak a jövőre nézve. A küldetésük, hogy őrizzék az emberiséget, de ki őrzi az Őrzőket?
Videó, előzetes, trailer
Jobb ha tudod: a Filmtett nem videómegosztó, videóletöltő vagy torrentoldal, az oldalon általában a filmek előzetesei nézhetőek meg, nem a teljes film!Ezt írtuk a filmről:
Az igazi szuperhősök
Akármennyire is úgy tűnik, hogy odafent a szuperhős-képregények ismerői és szeretői azon munkálkodnak, hogy a palástos-köpönyeges igazságtevők szerelmeseinek kedvezzenek, ez ma egy bájosan naiv tévhit.
Egy műfaj születése – A képregényfilmek története. 2. rész
Az első részben röviden áttekintettük, hogy miként jutott el a képregényfilm műfaja a kezdeti „primitív”, naiv időszakából a rizikósabb alkotásokig, odáig, hogy már itt-ott felbukkant komolyabban vehető próbálkozás az adaptálásra, most pedig folytatjuk a filmtörténeti áttekintést, amely a képregényfilm mint tagadhatatlanul önálló, erős műfaj létrejöttéhez vezető utat mutatja be.
Rajzpapírról a filmvászonra – A képregényfilmek története. 1. rész
A modern kori művészettörténet tyúk vagy tojás kérdése lehetne, hogy a film vagy a képregény képi és művészeti fejlődése befolyásolta jobban a másikat, hiszen két, csaknem teljesen egyidős műfajról van szó, még a fejlődési ívükben is felfedezhető némi hasonlóság, mostanra pedig szinte összeforrt, „összeért” a két médium: saját sikereiket nagyban köszönhetik a másikéinak.
Szerzői vágás? – Gondolatok a rendezői változatokról 2.
A digitális filmforgalmazás elvárt piaci aspektusa lett, hogy a moziban vetített közösségi élményt valamiféle kiegészítés érje. A forgalmazástól és a forgatott anyagtól függően ezeknek a kiegészítéseknek (director’s cut, special edition stb.) eltérő a színvonala és tartalma. Ám ez nem jelenti azt, hogy tényleg nincsenek olyan verziók, amiket nem érdemes újranézni vagy újravásárolni.
Akkor ennyit a szuperhősökről – Zack Snyder: Watchmen / Az őrzők
1987-ben volt utoljára jó szuperhős-rajongónak lenni. Ekkor fejeződött be Allan Moore és Dave Gibbons körberajongott, Watchmen című, 12 részes minisorozata. A brit szerzőpáros ugyanis egy olyan művet alkotott, amire azóta is hivatkozik minden fanboy, ha megemlítjük neki, hogy az alsóneműt kívül viselő, háztetőkön ugráló alakok történetei meglehetősen messze állnak, mondjuk a Mester és Margaritától.
Nem mi nevetünk a végén... – Zack Snyder: Watchmen / Az őrzők
...hanem a producerek. Gondoljuk csak végig! A 80-as évek végén Terry Gilliam azt mondta, a 12 részes graphic novel két órában megfilmesíthetetlen és csak egy 12 órás minisorozatként él meg. Az új évezredben Aronofsky és Greengrass is próbálkozott, de végül Zack Snyder bizonyíthatott, aki korán világossá tette, hogy a 300-ban elővezetett stílusát viszi tovább.