Karantén
Ezt írtuk a filmről:
Lencsére fröccsenő vércseppek – Egyes szám első személyű (E/1) horrorfilmek II.
Az átlagnéző hétköznapi szituációira, életterére rezonáló filmek némelyikének nem csak a zsigeri horror-élményt sikerült újra visszahoznia a filmvászonra, hanem az új évtized videózási kényszerére és a kamerához, médiához való viszonyára is reflektálnak. A kor-szellem újra kísért.
Realizmus, hazugság, videó – Egyes szám első személyű (E/1) horrorfilmek I.
A Blair Witch Project hisztérikus sikere a kritikusok körében fanyalgók, a pénztáraknál pedig dollármilliók sorát termelte ki. Mára áldokumentarista mitológiáját éppúgy kívülről fújjuk, mint a kreatív, vagy copy-paste-mechanizmust alkalmazó epigonok hibáit is. A jobb esetben intenzív horrorélményen felül azonban e filmek társadalomkritikáról, a valóság „posztmodern” paradoxonjáról, ill. a kamera hétköznapi szerepéről is mesélnek.
Egy járvány titokzatos és tudományos megközelítésmódja – Jaume Balagueró, Paco Plaza: [Rec]; John Erick Dowdle: Quarantine / Karantén
A [Rec] című spanyol horrorfilm és amerikai remake-je, a Quarantine viszonyát kétféleképpen lehet elemezni. Az egyik módszer szerint azt lehet megfigyelni, hogy mit hangsúlyoz az új változat a régihez képest; a másik szerint pedig fölöslegesen lehet az oldalakat tölteni arról, hogy egy újabb remake rontja egy film hírét.