Az élet vendége – Csoma legendárium
Történet
„Amikor 1999 októberében Delhibe érkeztem, nem várt, még titkon sem remélt lehetőség adódott előttem: a himalájai Kanam faluba utazhatok, ahol Kőrösi Csoma Sándor élt és tanult éveken át, és ahol híres tibeti-angol szótárát és nyelvtanát készítette. Egy percig sem tétováztam. Végre megcsillant a remény, hogy megértsem, mi tartotta fogva Csomát ezen a nehezen leírható vidéken, és túl a megszállott kutató tudományos érdeklődésén, mi lehetett az ok, a személyes motívum, ami miatt ez a magányos zarándok éveket töltött a hegyek között. Jelentem alássan, nekem már dereng valami, és engedjék meg, hogy ezt a valamit most Önökkel is megosszam.” (Szemző Tibor)
Ezt írtuk a filmről:
Tibortól a Taxidermiáig – 37. Magyar Filmszemle – Budapest, 2006. január 31– február 5.., Játékfilmek
Vegyünk egy ellenállhatatlan férfipopót, néhány szexi színésznőt, pár szürkére koptatott poént, meg egy rakat műfajdefiniáló romantikus filmes fordulatot, végezetül hintsük meg egy csipetnyi szerelemmel, meg persze egy adag gyrost szeljünk mellé, majd gyúrjuk mindezt egy jó forgatókönyvvé, és végül dobjuk be a médiacsalit. Kérem szépen, ez lenne a mai magyar vígjáték sikerreceptje?
Vendégségben idegenek (és a film) világában – Szemző Tibor: Az élet vendége – Csoma-legendárium
A dokumentumfilmként futó Csoma legendárium csalódást okozhat azon nézők számára, akik arra számítanak, hogy Kőrösi Csoma Sándorról, illetve távol-keleti utazásairól, munkájáról fognak többletinformációkat szerezni. Szemző Tibornak a dokumentumfilm műfaján kívül nagyjátékfilmnek is titulált alkotását inkább a közjáték műfajába sorolnám.
