A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője
Történet
Richard Borst egy francia, luxus étterem főszakácsa Londonban. A tulajdonos Albert Spica - tolvaj és gengszter - imádja a mulatást és a fényűző életet, ezért éttermében minden este fogadásokat szervez, amelyekre Richard a konyhaművészet valódi remekműveit szokta elkészíteni. A bűnöző megalázott és boldogtalan felesége, Georginia Spica, egy könyvelő karjaiban keres vigaszt. A nő a nagy kockázat ellenére, az étterem rejtett sarkaiban rendre megcsalja könyörtelen férjét.
Ezt írtuk a filmről:
Az ízlés filmológiája – Jegyzetek a kulinária és a film kapcsolatáról
Az ízlelés és a szaglás – bár mellékérzetnek számít – a vizualitással közvetlen érzéki hatásokat fejez ki. Hasonló azonosulás fedezhető fel a pornográfiában is – nem véletlenül. A különbség leginkább ott ragadható meg, hogy a pornó kizárja az emberi létezés társadalmi, pszichológiai dimenzióit, míg a kulináris érzéki hatása (akár dramaturgiai funkcióival) „felruházhatja” ezekkel a „szereplőt”. „Az ember nem abból él, amit megeszik [...], hanem abból, amit megemészt” – írja a neves 19. századi gasztroesztéta, Brillat-Savarin. A film pedig kihasználja, hogy az ételből kibontsa ezt az érzetet és a gondolatot.
„Egy ínyenc nem lehet válogatós!” – Látványfilmek maratonja, Kolozsvár – Tranzit Ház, 2003. október 24.
A Transindex internetes portál Látványfilmek maratonja címen 24 órás filmvetítéssel lepte meg Kolozsvár filmkedvelő közönségét: négy tömbben összesen 12 film került terítékre. A szervezők nem hirdették túl az eseményt, emiatt nem volt akkora tolongás a Tranzit Házban, mint márciusban a Bizarr filmek maratonján.
Peter Greenaway – a látvány m/bűvész
„Látvány: az, amit egységként felfogott képként, egy alkalommal látunk.”1 „A világ igazi misztériuma a láthatóban és nem a láthatatlanban rejlik.”2
Jön még kutyára emlékezetkiesés – Vass Tibor mozija
Kettőezer-egy tavaszán arra kért egy filmklubvezető, hogy mondjak ráhangoló előszöveget, afféle „művészeti bevezetőt” egy Greenawayhez, A szakács, a tolvaj, a feleség meg a szeretője, merthogy afféle van soron a klubban, a ráhangolószöveg-mondók között pedig én. (A szerző itt arra gondol, hogy a filmről való [elő]szöveg tulajdonképpen fölösleges, miként konzervtejen a föl.)
Néhány megfestett megfontolás – Peter Greenaway: Festmények, rajzok és kollázsok ’63-’99 – retrospektív kiállítás a MEO-ban
Peter Greenaway 2002 késő tavaszán megnyílt kiállítása a budapesti Kortárs Művészetek Múzeumában, a MEO-ban, kellő izgalmat keltett a rendező ismerőinek táborában. A filmek birodalmával határos képzőművészeti tevékenységbe való bepillantás esélyéről van szó ugyanis. Azon a szerdai megnyitón magának a Mesternek a jelenléte is biztosnak tetszett, végül mégsem jött el. Vagy esetleg titokként rejtezett el a maga alkotta tér-képeken?
Szex, művészet, Miramax: a függetlenség (h)arcai – A Miramax stúdió története I.
A Miramax szenzációkkal tarkított felemelkedése, pénzügyi és Oscar-sikerei, márkanevének kiárusítása, majd csendes bukása: az amerikai független film parabolája. A Weinstein testvérek filmmágusként, ellentmondásos médiasztárként, mindenható és aranykezű producerként vonultak be a köztudatba. Ők a filmtörténet utolsó stúdiómoguljai.