Az ötödik pecsét

Egy józsefvárosi kocsma asztaltársaságának tagjai egészen 1944-ig rendszeresen összejárnak. A nyilas korszak azonban szétrobbantja ezt az asztaltársaságot is. A történelem nehéz napjaiban az eddig minden politikai kérdéstől, döntéstől visszahúzódó kisemberek életük árán is a tisztesség, emberség mellett döntenek. Egy közülük azonban kénytelen látszólag másként cselekedni.

Kapcsolódó cikkek:

• Don Juan, a dán királyfi – Cserhalmi György aránytalan portréja
• Régi és új – Rendezőportrék: Fábri Zoltán

141 perc a befejezetlen mondatból

Parcen Nagy Lőrinc, a nagypolgári család fia szívesen van a munkások között. Gyakran felkeresi az egyik külvárosi kocsmát. Egy este munkáskülsejű férfi holttestébe botlik. Lőrinc apja öngyilkos lett, de annyi biztos, hogy felesége és annak szeretője, Wavra tanár is előidézte. Egy dubrovniki út végleg kiábrándítja Lőrincet családi illúzióiból. Csepelen munkássztrájk van, Lőrinc [...]

Amerikai anzix

Bódy Gábor mannheimi nagydíjas elsőfilmjében az amerikai polgárháborúban harcoló negyvennyolcas magyar emigrációnak állított emléket. A film három alapvető karaktert jelenít meg: a racionalistát, aki eredményei révén boldogul, a tragikus-fatalistát és az érzelmes, a gyökereihez ragaszkodó magyart. Sorsuk eltérő ábrázolása alkalmat adott arra, hogy Bódy Gábor a filmes narráció önreflektív lehetőségeivel kísérletezzen. Tím [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Don Juan, a dán királyfi – Cserhalmi György aránytalan portréja
• Hazátlanság képbe zárva – Bódy Gábor: Amerikai anzix (1975)
• „A legapróbb részletekre kiterjedő víziók” – Rendezőportrék: Bódy Gábor

Szindbád

Szindbád a szépséget a természet változásaiban, a szerelemben és nem utolsósorban a kulináris élvezetekben véli megtalálni. Gondolataiban életre kelnek emlékei. Megbarnult fényképek, elszáradt virágok, elsárgult szerelmes levelek hozzák elő a múltból a szépasszonyokat, lányokat, a hozzájuk fűződő múló érzéseket s a felejthetetlen húsleves illatát...

Kapcsolódó cikkek:

• Az átutazó – Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán
• „A répa baba” – Beszélgetés a 85 éves Sára Sándorral
• Az ízlés filmológiája – Jegyzetek a kulinária és a film kapcsolatáról
• Az összművészeti képalkotó – Sára Sándor-portré
• Varietas delectat – Rendezőportrék: Sára Sándor
• Az első magyar „képíró” – Rendezőportrék: Huszárik Zoltán

Az alvilág professzora

Lohmann "nyugatnémet" milliomos kisfiát elrabolják. Az ismeretlen tettesek váltságdíjul egy harmincezer dolláros ékszert kapnak. A rendőrség agilis alezredese, Gálffy (Latinovits Zoltán) kideríti, hogy a szálak egy titokzatos szőke nőhöz vezetnek, aki persze barna. Rablógyilkossághoz hívják hirtelen az alezredest - a szálak egy titokzatos főnökhöz vezetnek.

Isten hozta, őrnagy úr!

A cselekmény egy mátrai falucskában játszódik a II. világháború idején. A köztiszteletben álló tűzoltóparancsnok fronton harcoló fia értesíti szüleit, hogy idegösszeomlás szélén lévő parancsnoka náluk töltené a szabadságát. A postás annyira szereti Tótékat, hogy a fiú halálhírét tartalmazó levelet nem kézbesíti. Az őrnagy megérkezik Tótékhoz.

Kapcsolódó cikkek:

• Milyen mély a Nyúlbélák ürege? – Fábri Zoltán: Isten hozta, őrnagy úr! (1969)
• Régi és új – Rendezőportrék: Fábri Zoltán

Fiúk a térről

A tér fiataljai haragszanak Albert Zolira, a bokszolóra, amióta "rendes" életet él, leérettségizett, és banktisztviselőként dolgozik. Nem is sejtik, hogy ez csak a felszín, valójában jobban hozzájuk tartozik, mint valaha, többet vállalt értük, mióta a "mozgalom" tagja...

Kapcsolódó cikk:

• Nagypolgári fenegyerek – Bujtor István portréja

Falak

Ambrus főmérnököt felfüggesztik állásából, mert egy exportra szánt cikk konstrukciós hibáira nyíltan felhívta a vásárló fél figyelmét. Közvetlen főnöke, Benkő párizsi kiküldetése alatt értesül Ambrus ügyéről. Egy pincebárban találkozik egykori barátjával, és annak francia feleségével. Beszélgetésük után Benkő sok mindent más színben lát. Hazatérve [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Kidétől Párizsig: egy frankomán Erdélyből – Kovács András-portré
• Néha a lehetetlent is kísérteni kell – Beszélgetés Kovács András filmrendezővel
• „...a torrentezés helyett a moziban való filmnézés” – 13. Filmtettfeszt Magyar Filmnapok, október 3–6.

Csend és kiáltás

1919. után egy alföldi tanyán a csendőrparancsnok hallgatólagos beleegyezésével rejtegetik Istvánt, a volt vöröskatonát. A környék rettegésben él, a félelem és a megalázottság érzése lesz úrrá az embereken. A tanya gazdája, Károly is felügyelet alatt áll. A teljes jogbizonytalansággal visszaélve a szintén a tanyán élő Teréz és Anna arzénnal mérgezik Károlyt és az öregasszonyt. István [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Nagypolgári fenegyerek – Bujtor István portréja
• Jancsó és a politikai modernizmus eszmetörténete – Andrei Gorzo: Imagini încadrate în istorie. Secolul lui Miklós Jancsó
• Az ízlés filmológiája – Jegyzetek a kulinária és a film kapcsolatáról
• Hősök tere (és ideje) – Jancsó Miklós-portré 2.
• A katasztrófa értelmezése – Jancsó Miklós-portré 1.

Hideg napok

1942-ben a magyar hadsereg főtisztjei razziát rendeltek el a Bácskában, melynek eredményeként 2500 szerbet és 800 zsidót öltek meg. A Duna jegén robbantott lékben, ahová az áldozatokat lőtték, 3300 ember tűnt el „nyomtalanul”. A vérengzés négy résztvevője közös cellában várva ítéletét, az öt év előtti rettenetes "hideg napokat" idézi fel emlékezetéből…

Kapcsolódó cikkek:

• A harmadik utas – Kovács András: A szerencse fia - Epizódok egy filmrendező életéből
• Naptártól független állandó fagy – Kovács András: Hideg napok (1966)
• Kidétől Párizsig: egy frankomán Erdélyből – Kovács András-portré
• A magyar film erdélyi dívája – Bara Margit pályaképe
• Néha a lehetetlent is kísérteni kell – Beszélgetés Kovács András filmrendezővel
• „...a torrentezés helyett a moziban való filmnézés” – 13. Filmtettfeszt Magyar Filmnapok, október 3–6.