Madigan

Don Siegel dokumentarista stílusban rendezett, magával ragadó filmjében Richard Widmark egy veterán zsarut alakít, akinek csupán néhány órája van arra, hogy elfogjon egy kegyetlen gyilkost. Henry Fonda alakítja azt a könyörtelen, de nem szívtelen rendőrfőnököt, aki Widmarknak adja az ügyet, pedig sejti, hogy ez lehet a rendőr életének utolsó megbízatása.

Kapcsolódó cikkek:

• Nonkonformista antihősök – Don Siegel-portré 2.
• Ponyvaregények és realizmus – Don Siegel-portré 1.

Volt egyszer egy Vadnyugat

Az elmaradhatatlan szájharmonikájáról nemes egyszerűséggel csak Harmonikának nevezett rejtélyes idegen már régóta hajszolja Franket, a gyilkos bandavezért, akivel sürgős párbajozni valója van. Frank azonban mással van elfoglalva: a nyugat felé terjeszkedő mohó vasúttársaság megbízásából meg kell tisztítania a terepet, hogy potya áron jussanak hozzá a tervezett pálya melletti földekhez. Most azonban komoly gondja akad Jill, az egykor [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Meglepetések és klisék – Avagy mire táncol Hollywood?
• Az európai vadnyugat hőskora – A western története 3.

Bombabiztos

Egy katonai számítógép meghibásodása miatt nukleáris bombázók indulnak el Moszkva felé, ám az Egyesült Államok elnöke megpróbálja visszahívni őket.

Kapcsolódó cikk:

• Celluloidba csomagolt színház – Sidney Lumet-portré

Advise and Consent (Advise & Consent)

Kapcsolódó cikk:

• Fontos filmek – de jó filmek? – Otto Preminger-portré 2.

A vadnyugat hőskora

Eposzi ívű vadnyugati történet, amely egy telepes család három generációjának szerencséjéről és hányattatásairól szól a XIX. század forrongó Amerikájában. A szereplők kivétel nélkül sztárok. A történet egymást követő epizódjai három nagynevű rendező keze munkáját dicsérik, a film a Cinerama háromvetítős történő ultra-szélesvásznú technika egyik legszebb p [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Átlagember szédülésben – James Stewart-portré
• Glamúrból fantomlétbe – Az MGM stúdió története III.

Tizenkét dühös ember

A tizenkét esküdtnek látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. A vádlott bűnösségét annyi tökéletesen egybevágó tény bizonyítja, hogy az egyik esküdtben felmerül a gyanú: a dolog túlságosan is egyszerű, és nem ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat. Kezdetben tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd, és percek múlva már nem is egy gyilkossági [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Celluloidba csomagolt színház – Sidney Lumet-portré
• A tizenharmadik te magad légy! – Sidney Lumet: 12 Angry Men / Tizenkét dühös ember (1957)

A tévedés áldozata

Amikor Manny Balestrero, a híres New York-i Stork Club zenésze hajnalban hazaérkezik a munkából, a feleségét ébren találja. Rose-t fogfájás gyötri, és az aggodalom, hogy miből fizetik majd ki a fogorvost. Manny másnap elmegy a biztosítóhoz, hogy kölcsönt kérjen. Ám ott a várt segítség helyett a rendőrséget hívják, mert Mannyben vélik felismerni azt a férfit, aki t [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Hitchcock zeneszerzője voltam – Bernard Herrmann-portré
• Hamarosan a mozikban! – A trailerzenék világa

Clementina, kedvesem

Az egyik Earp testvért hátbalövik Tombstone mellett, miközben a család csordáját őrzik. Wyatt és a többiek ezért letelepednek a városban, elfogadják a polgármester ajánlatát, és seriffek lesznek, és feltett szándékuk, hogy megtalálják öccsük gyilkosát. Miközben a gyilkosokból álló Clanton banda egyre szorosabb és véresebb szálakkal kötődik az Earpökhöz, Wyatt megismekedik az iszákos, önfejű Doc Hollidayjel [...]

Kapcsolódó cikk:

• A „felnőtt” westernek időszaka – A western története 2.

Jezebel

1852, New Orleans. A csinos, ám önfejű July meggondolatlan kijelentéseivel és felelőtlen tetteivel visszariasztja vőlegényét a közelgő házasságuktól. A jegyesség felbontását később a lány százszor is megbánja, de egykori udvarlója már másnál vigasztalódik. Amikor a városban kitörő sárgalázjárványban egykori kedvese is megbetegszik, mindent elkövet, hogy ő maga ápolhassa a férfit. "Scarlett O'Hara kelt életre July szem [...]

Kapcsolódó cikkek:

• King Kong Casablancában – Max Steiner, a filmzene atyja
• A weepie-k nagy korszaka – A melodráma műfajtörténete 3/2.