Tízezer nap

A film a Széles család történetén keresztül ábrázolja a magyar parasztság sorsát. Megelevenedik a múlt: a kiszolgáltatottság, megalázottság, kemény küzdelem a betevő falatért, nélkülözéssel, csapásokkal teli házasság. A felszabadulást követő időszakból az ifjú Széles történetén keresztül felidézi a beilleszkedést az új körülményekbe, az ötvenes évek politikai [...]

Kapcsolódó cikk:

• A népi… – Kósa Ferenc tízezer napja

Húsz óra

1965, egy kis falu Magyarországon. Húsz órát tölt egy riporter a faluban, hogy az elmúlt húsz év eseményeit felidézze. Négy, a földosztásnál, még 1945-ben együtt induló cseléd élete bontakozik ki a riportok, visszaemlékezések közben. Jóskából termelőszövetkezeti elnök, Vargából ávós lett, aki az '50-es évek elején majdnem lelőtte a pártból kilépő Balogh Antit [...]

Így jöttem

1945-ben Magyarországon a háború a befejezéséhez közeledik, a szovjet csapatok már a Dunántúlon járnak. Jóska, a 17 éves diák szovjet fogságba kerül. A tiszt kivezényli egy magányos, romos tanyához, hogy a fiatal szovjet katonának, Koljának segítsen a gulyát őrizni és a tejet lefejni, amit azután naponta beszállítanak a sebesültek élelmezésére. A kezdetben egymást bizalmatlanul méregető két [...]

Szegénylegények

1869-ben gróf Ráday Gedeon kormánybiztos megkezdi az ország közbiztonságának helyreállítását. Tevékenységének egy része arra irányul, hogy felkutassa, és ártalmatlanná tegye azokat a szegénylegényeket és betyárokat, akik a '48-as szabadságharcban Rózsa Sándor vezetésével részt vettek. Az elfogottakat egy alföldi sáncban tartják, ahol néhány magánzárka kivételével szabad ég alatt, puszta f [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Jancsó és a politikai modernizmus eszmetörténete – Andrei Gorzo: Imagini încadrate în istorie. Secolul lui Miklós Jancsó
• Hősök tere (és ideje) – Jancsó Miklós-portré 2.
• A katasztrófa értelmezése – Jancsó Miklós-portré 1.
• A Jancsó-életmű feledésbe merülő (video)képei – Rendezőportrék: Jancsó Miklós
• Történelem a magyar filmben – Azt mondd meg, Antoine, mi az: Történelem! Valami tantárgy lesz, ha jól emlékezem.

Ház a sziklák alatt

Kós Ferenc elgyötörten, betegen érkezik meg a háborúból. Míg odavolt, felesége meghalt, kisfiát sógornője, a púpos Tera nevelte. A lány Ferencet is elhalmozza szeretetével, hisz titokban szerelmes a férfiba. Ferenc azonban hamarosan új asszonyt hoz a házhoz, a szép Zsuzsát. Tera ahol csak lehet, bosszantja, gáncsolja az asszonyt. Ferenc sokáig csak tétlenül nézi, hogy megy tönkre családi boldogsága...

Kapcsolódó cikkek:

• A magyar film erdélyi dívája – Bara Margit pályaképe
• A játékmester – Rendezőportrék: Makk Károly

Föltámadott a tenger

Az 1953-ban készült film az 1848/49-es időket eleveníti föl a forradalmárok harcát a belső és külső ellenséggel. Petőfi kezdetektől ott van az eseményeknél, még tiszti rangjáról is lemond, hogy Bem seregében harcolhasson. Bem felveszi a harcot a túlerővel, Gábor Áron ágyúival leveri az ellenséget.

Kapcsolódó cikkek:

• Egy boldogságkutató a diktatúrákban – Rendezőportrék: Ranódy László
• Történelem a magyar filmben – Azt mondd meg, Antoine, mi az: Történelem! Valami tantárgy lesz, ha jól emlékezem.

Civil a pályán

Rácz Pista kiváló dolgozó, élmunkás. Egyetlen hibája, hogy nem szereti a sportot. Ennek egyik oka, hogy az élsportoló Teleki Jóska a brigádjában rontja a közösség teljesítményét. Miután Pista beleszeret Marikába, Jóska húgába, elvállalja a sportfelelősi munkát, és a tömegsportmozgalom lelkes híve lesz. Ekkor kerül szembe az edzővel... Keleti Márton, a felejthetetlen filmvígjátékok rendezője az [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Cselek és gáncsok – Futball a magyar filmművészetben
• A magyar film komikusa – Emlékezés az 50 éve elhunyt Latabár Kálmánra

Lúdas Matyi

A klasszikus mese hőse, Ludas Matyi itt is háromszor veri vissza Döbrögin a rajta esett sérelmet. Ebben a változatban azonban Matyinak segítőtársai is akadnak egy Piros nevű leány, Gergely hajdú és a debreceni tudós professzor személyében.

Kapcsolódó cikkek:

• Lúdas Matyi meséje – Az első színes magyar film restaurálása
• Egy boldogságkutató a diktatúrákban – Rendezőportrék: Ranódy László

Ének a búzamezőkről

A háború a falvak életét is feldúlta. A férfiak távollétében a földeken az asszonyok és az öregek végeztek minden munkát. Az orosz hadifogságból hazatért Ferenc a szomszéd tanyán találja meg a kisfiát, akit édesanyja halála óta a férfi földije és katonatársa, Rókus családja nevelt. Most tőle tudják meg a szomorú hírt: együtt szöktek meg a fogs [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Délibáb a magyar filmtörténet pusztáján – Szőts István: Ének a búzamezőkről (1947)
• Az ízlés filmológiája – Jegyzetek a kulinária és a film kapcsolatáról
• Szőts István, a mértékegység – Interjú Fazekas Eszterrel, a MaNDA restaurátor-filmtörténészével
• „A szépségbe menekülő művészet utolsó harmonikus pillanata” – Rendezőportrék: Szőts István

Emberek a havason

Erdélyi havasok. Felhők, fenyők, kis ház. Itt él Csutak Gergely székely favágó a feleségével, Annával és Gergővel, a kisfiúkkal. A táj szépsége, a természet közelsége mégsem hoz töretlen boldogságot. A szép fiatalasszonyra szemet vet a munkaadó, míg férje távol van. Anna elmenekül, de a szakadékba zuhan. Gergely halálos bosszút áll. Bebörtönzik, de amikor lehull [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Szőts István, a mértékegység – Interjú Fazekas Eszterrel, a MaNDA restaurátor-filmtörténészével
• Karikázó kisfiú, ellenfényben – Szőts István (1913–1999)
• „A szépségbe menekülő művészet utolsó harmonikus pillanata” – Rendezőportrék: Szőts István