Vuk

A rókacsaládban „gyermekáldás” van. Mind életrevaló, de egy különösen csintalan. A szülők úgy vélik, nagyapjára ütött és ezért a Vuk nevet adják neki. Amikor árván marad, nagybátyja, a híres Karak veszi pártfogásába. Befogadja barlangjába és vadászni tanítja. Vuk ügyes tanítványnak bizonyul, és Karak legnagyobb örömére ügyes, bátor rókává fejlődik. Okosságát bizony [...]

Kapcsolódó cikk:

• Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története

Szerelem

Az 50-es években Luca, a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost. A régi barátok félnek, elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. Luca feladatai között szerepel az is, hogy ellássa anyósát, és elhitesse vele, hogy fia filmet forgat Amerikában. A két nő különös kapcsolatának alapja, hogy ugyanazon férfi áll élet [...]

Kapcsolódó cikkek:

• De a miénk! – 24. Alter-Native Nemzetközi Filmfesztivál – november 2–6., Marosvásárhely
• A Szerelem és a 45 év után újra felvett szmoking – Csapón kívül 10.: Makk Károly: Szerelem
• A metszet, amelyen Törőcsik Mari ránéz Darvas Lilire – Makk Károly: Szerelem (1971)
• Az összművészeti képalkotó – Sára Sándor-portré
• „...és messze túl a szögeken, sebeken” – Törőcsik Mari-portré
• Emberek és emberek – Szubjektív beszámoló a 11. TIFF díjkiosztó gálájáról
• TIFF 2012, percről percre – A 11. TIFF filmjeiről megjelent szövegeink
• Mit várunk az idei TIFF-en? – 11. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, 2012. június 1–10., Kolozsvár, Nagyszeben
• A játékmester – Rendezőportrék: Makk Károly

Egri csillagok

Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező irodalom az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán monumentális filmalkotása a kor legnagyobb magyar színészeinek a főszereplésével. 1500-as évek, Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzs [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Szocialista Hollywood – Várkonyi Zoltán: Egri csillagok (1968)
• Történelem a magyar filmben – Azt mondd meg, Antoine, mi az: Történelem! Valami tantárgy lesz, ha jól emlékezem.
• „Egészen másfajta foglalkozás, mint amilyennek kinéz” – Kemenes Fanni jelmeztervező

Egy magyar nábob

A romantikus történet a reformkorban játszódik. Hőse a különcségeiről híres vagy inkább hírhedt dúsgazdag Kárpáthy János – a magyar nábob –, unokaöccse: a cinikus Abellinó, aki a mérhetetlen vagyon örököse szeretne lenni, s ezért mindenre képes, mert fülig el van adósodva. Mellettük olyan alakok vonulnak fel, mint a gáncsnélküli lovag, Szentirmay Rudolf és a reformkor nagy poitikusa [...]

Kárpáthy Zoltán

Apja halála után Kárpáthy Zoltán Szentirmayék házában nő fel. Szerelmes lesz leányukba, Katinkába, de gyámapja elküldi őt otthonukból 18. születésnapján. E lépésre az a szennyes per készteti, amelyet előbb Kárpáthy Abellinó folytat János úr örökségéért, majd Kőcserepy, aki üzletet lát ebben. Zoltán utóbb rájön: mi készteti nevelőapját erre a megmagyar [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A szőkék is szendén kezdték – A 75 éves Halász Judit portréja
• „Egészen másfajta foglalkozás, mint amilyennek kinéz” – Kemenes Fanni jelmeztervező

Dúvad

Ulveczki, féktelen természetű nagygazda fenegyerekeskedéseivel nap mint nap elképeszti a környezetét. Megszokta, hogy akaratának senki nem mer ellenszegülni. Mindent meg tud szerezni, amit szeszélye, ösztönei parancsolnak. Így teszi erővel szeretőjévé Zsuzsit is, s amikor megunja, gátlás nélkül túlad rajta. A lány később férjhez megy gyermekkori pajtásához, Gál Jánoshoz. Kölcsönös megértésben és szeretetben élnek [...]

Egy pikoló világos

Kincse Marcinak régen tetszik a vele egy házban lakó Cséri Julika, de mielőtt szerelmük kibontakozhatna, a fiút behívják katonának. Juli gyárba kerül dolgozni, ahol rossz társaságba keveredik, gyakran mulat hajnalig, fogynak a "pikoló világosok". Marci egy év után hazalátogat és mélységesen csalódik a lányban, szakít vele. Pedig Juli is szereti a fiút és tőle remélné azt a biztonságot, amely [...]

Kapcsolódó cikk:

• A lírai realizmus mestere – Rendezőportrék: Máriássy Félix